Eh, mint a milicisták...

Még nem dőlt el teljesen, hogy melyik felét higgyük el a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák miatt indított rendőrségi intézkedések hivatalos magyarázatának. Azt-e, hogy katasztrófát sikerült megakadályozni, vagy azt, hogy hülyének néznek bennünket.

A történet dióhéjban annyi, hogy magyar civilek kétnyelvű, román és magyar feliratú utcanévtáblákat helyeztek el néhány épületen. De aztán a helyi rendőrség közbelépett, és kemény pénzbírsággal pacifikálta az elvadulni látszó helyzetet. Mert az igazság, a törvény érdeke azt kívánja. Legalábbis ilyesféle magyarázattal indokolja a helyi rendőrség lépéseit az intézmény igazgatója. Valentin Bretfelean kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy huszonöt évvel a vásárhelyi véres események után, napra pontosan március 20-án interetnikai konfliktust sikerült megakadályozniuk.

Amint elmondta, aznap a helyi rendőrség bejelentést kapott, miszerint a szülészeti parki lakók bántalmazni fogják azt a két férfit, akik akkor éppen a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú táblát szerelték fel egy épület falára. Bretfelean hozzátette, a helyszínre siető rendőrök lefényképezték, majd igazoltatták a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport tagjait. Amint azóta azt már megírtuk, a két önkéntest, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt öt-ötezer lejjel bírságolták meg a „törvénytelen reklámtábla” felszerelése miatt.

Szó se róla, gratulációt érdemel mindenki, aki megakadályoz egy interetnikai összecsapást. Senkinek nem hiányzik egy újabb súlyos konfliktus. Aki erőszakos cselekményeket akar kezdeményezni, azzal szemben a legszigorúbban kell eljárni, ez nem vitás.

De itt most lassítsunk le egy kicsit, és vegyük át még egyszer a lényeget: a helyi rendőrséget arról értesítik, hogy a szülészeti parki lakók arra készülnek, hogy bántalmazzanak két táblaaggató férfit. Erre kivonul a helyi rendőrség. A beszámoló sajnos arra nem tér ki, hogy más alakulatokat, az ilyen nyilvánvaló vészhelyzetek kezelésére, a feldühödött tömegek lecsillapítására kiképzett gyorsreagálású egységeket, például a csendőrség kommandósait bevetették-e. Ez azért lenne fontos, mert az ilyen tömeges bántalmazásoknak könnyen tragédia lehet a végük. Ezért ilyenkor nem a tilosban parkoló tahók és a törvénytelennek vélt feliratok elhelyezőit megbírságoló helyi rendőröké a főszerep. Őket legfeljebb azért vezénylik ki, hogy biztosítsák a helyszínt, támogatást nyújtsanak a nagyfiúknak. Nem vitatom, hogy milyen kompetenciái, hatáskörei vannak a helyi rendőrségnek, illetve hogy eléggé képzett-e ilyen bevetésekre, csak jelzem, hogy a mesének ez a fele elég furcsa.

Túl ezeken, a végeredményt tekintve apró részleteken, mi is történik, amikor megérkeznek a helyi rendőrök a helyszínre? Azonosítják a bejelentés szerint a testi épségüket tekintve veszélyben lévő két civilt. És... és nem, nem lépnek fel a csoportos garázdaságra készülő lakókkal szemben és mentik ki a veszélyben lévő embereket, hanem... Hanem megbírságolják a fizikai bántalmazás potenciális áldozatait. Legközelebb talán meg is verik őket, hogy azt ne a békés, toleráns tömeg tegye meg.

Olyan ez, mint egy debil milicistavicc a múlt rendszerből. De ez se nem vicc, se nem múlt.