Bombasztori

Mostanság nem kell sok ahhoz, hogy valakit terroristának kiáltsanak ki. Elég néhány félhülye, akik megágyaznak az alapfokú üldözési mániának, és akkor már mindenhol veszélyt és merénylőt lehet látni.

Nem tudom, hogy Beke István valóban robbantani készült-e? Erről egyelőre nincs elég információ, főleg olyan nincs, amiből ne kellene gyököt vonni. Ha a válasz igen, akkor bizony Beke Istvánnak nincs helye közöttünk. Merthogy semmiféle merényletnek, semmiféle terrorcselekménynek nincs helye itt. Nem létezhet olyan cél, amely érdekében veszélyeztetni kellene mások testi épségét. Senkit sem szabad veszélybe sodorni, sem magyart, sem románt, sem bármilyen más nemzetiségű embert. Az emberölésről nem is beszélve.

Ellenben, mi van akkor, ha ez az egész nem igaz, és Beke Istvánra mindössze az állami paranoia csapott le és csinált belőle negatív hőst? Igen sok a kérdés. A máskor „a folyamatban lévő ügyről nem lehet tájékoztatást adni”– standard válaszba burkolózó bűnüldözők most vastagon szivárogtatnak. A háttérinformációk, a hivatalos és nem hivatalos közlések nem kevés helyen mondanak ellent egymásnak, és egyértelmű válaszok helyet további kérdéseket vetnek fel. Elég csak arra utalni, hogy a „megbízható” információk szerint Beke István és néhány társa októberben találta ki, hogy Kézdivásárhelyen robbantani fognak. Akkor ezt most fordítsuk le: néhány brutálisan szélsőségesnek tekintett magyar kifundálja, hogy az ország egyik legmagyarabb városában merényletet követ el a román nemzeti ünnepen. Aha, logikus, persze. Közben pedig a tervezett merénylet helyszínétől, Kézdivásárhelytől 30 kilométerre a magyarbarátsággal nem vádolható Noua Dreaptă masírozni készül a robbantás napján. De nem ők a célpont, hanem a magyar városka kellős közepén, magyarokat is a soraiban tudó felvonulók. Világos, mint a vakablak. Ja, és hol vannak a bűntársak, akivel Beke István ezeket kitalálta és megbeszélte?

Függetlenül attól, hogy Beke István készült-e robbantani vagy sem, az erőszakot és a megfélemlítést mindannyiunknak el kell utasítanunk. Mind a szélsőséges indíttatású ámokfutást, mind pedig az államit.

Amúgy mostanság elég nagy vakmerőség kell ahhoz, hogy valaki kiírja egy üzlet kirakatába: ezen a héten bombaakció! Kő kövön nem fog maradni.