Az áldozatot ki védi meg?

Történt a napokban, hogy egy közösségi oldalon valaki – aki már nagyon megunta, hogy állandóan lopnak, zsebmetszenek, táskavágnak – a buszmegállók környékén és a buszokon áldásos tevékenységbe mélyedt zsebesek nyomába szegődött. Na, nem úgy, hogy tényleg a nyomukba eredt volna – ennyire azért nem volt bátor (vagy botor?), vagy csak egész egyszerűen belátta, hogy ez a bűnüldözők dolga –, hanem lefényképezte őket és feltette az oldalra a képeket. Hadd tudják meg a nem-lopásból-élő vásárhelyiek, hogy kiktől kell őrizkedniük. Mi több, annyira kitartó volt, hogy sikerült neki azt is lencsevégre kapni, amikor az öntudatos utasok leleplezik a főtolvajt, megszorongatják és hívják a rendőrséget. Nevezett közegek aztán el-bekísérik a főlopót, aztán meg elengedik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendőrök legtöbb 24 órára tarthatják zár alatt a bűnözőt, aztán a maximum, amit tehetnek, hogy kérik a bíróságtól az előzetesbe vétel elrendelését. Amit vagy jóváhagynak, vagy nem. Legtöbb esteben nem. Ugyanis annyira zsúfoltak a fogdák meg a börtönök, hogy nemigen van hely a „társadalomra káros elemek” tárolására, meg a jogszabályok is csak bizonyos – jól megindokolt? – esetekben teszik lehetővé a bekasztlizást. Rendszerint futni hagyják őket, hogy legyen még lehetőségük küsdeg zsebmetszeni, táskalopni. Aztán megindul a vizsgálat. Szabadlábon. A további szabadrablás lehetőségével.

Többezren szóltak hozzá a közösségi oldalon a témához. Nagyjából két tábor alakult ki. Egyikük – akitől még nem loptak buszon, megállóban –, anyaoroszlánként védi az emberi, személyiségi jogokat. Ők azt mondják, hogy a tolvajnak is joga van a saját imidzséhez, nem lehet csak úgy lefényképezni és közzétenni az interneten a képét. Merthogy nem közszereplő, magánban fosztogatja az utasokat. A másik tábor – bizonnyal a már meglopottaké – drákói törvényekért kiált. Szemet szemért, fogat fogért – harsogják. Elvileg mindenkinek igaza van. Annak is, aki a jogállamiságot védi, és annak is, aki a saját pénztárcája érintetlenségét. Mert: jogállami törvények betartása nélkül nincs rend és közbiztonság, másrészt viszont a törvények ilyenszerű betartásával nincs pénztárca, következésképpen vacsora sincs, sőt egyáltalán, betevő sem. Tekintve, hogy általában az idősebb, védtelenebb korosztályt részesítik figyelmükben a zsebmetszők, kiszolgáltatott embereket, a második tábornak több az igaza, legalábbis zsigerileg ítélve. Mert ha az én idős szüleimet fosztják ki, kinyílik a bicska a zsebemben, de legalábbis néhány jókora pofont szívesen kiosztanék a tolvajnak, ha már úgyis megkerült – mondják. És méltán.

Középút pedig – legalábbis most még – nincs. Akkor lenne, ha december 9. után olyanok kerülnének a törvényhozásba, akiket folyamatosan megloptak, kizsebeltek, megkárosítottak. Akkor zsigerileg – és empátiával – hoznának, módosítanának törvényt. Amely a bűnözők mellett az áldozatokat is védené. Legalább valamelyest.