2015. október 16., 15:002015. október 16., 15:00
Sokak magatartását „adta vissza” az a csíkszeredai sofőr, aki látva, hogy lefényképezem a tilos helyen parkoló autóját, ingerülten megkérdezte, „valami baj van?”
Mert számára teljesen természetes, ha olyan helyre parkol, ahová nem szabad. Természetes a tilosban parkolás annak a fehér színű autó tulajdonosának is, aki hónapok óta rendszeresen a felfestett helyen – a csíkszeredai Kőrösi Csoma Sándor utcában – állomásoztatja gépkocsiját. A parkolással megbízott csíkszeredai cég pedig kettős mércét alkalmaz. Bőven lett volna alkalma arra, hogy kerékbilincset rakjon a Renault márkájú fehér színű autóra, mégsem tette, inkább az idegenből érkezőket vadássza.
A szürke színű autó vezetőjének középszerű és indulatos kérdése rávilágított egy fontos tényre: Székelyföldön (is) valóban valami baj van. Csak hát mi is a baj?
Baj például az, ha a deviáns viselkedés elfogadott társadalmi normává válik. Közérthetőbben fogalmazok: baj, ha a szabályt áthágó autóvezető számára az jelent problémát, ha felhívják a figyelmét arra, hogy ő biza nem az előírásoknak megfelelően parkol. A „mindenre fittyet hányunk, mert lehet” típusú magatartás nemcsak ártalmas, de rendkívül ragályos is lehet.
Baj az is, ha a városi parkolás felügyeletével megbízott cég csak azoknak az autóit bilincseli le, akik nem fognak ebből nagy ügyet „csinálni”, legrosszabb esetben jól megszidják a parkolóőrt, aztán kifizetik a hatvankét lejt és a bilincs levétele után továbbállnak. És ugyancsak baj, ha a jómódú (nevezzük gazdagnak) autótulajdonosok nemcsak úgy vélik, hogy számukra megengedett a tilos helyen való parkolás, hanem erről meg is győződhettek, nekik tényleg szabad.
Csíkszereda önkormányzata megvívta a maga harcát, amikor 2009-ben magáncégnek adta ki a parkolórendszer üzemeltetését. Sok víznek kellett lefolynia az Olton, amíg a csíkszeredaiak megszokták, hogy az addigi káosszerű parkolás szabályok alapján működik. Már eleve az is szokatlan volt a többség számára, hogy vannak előírások és ezek része a számonkérés, vagyis a bilincs – kivéve, akinek nem. Kialakult egy rendszer: ide lehet parkolni, oda nem, lehet jegyet váltani vagy bérletet. És nagyjából volt értelme az egésznek, még a városképnek is jót tett.
Több évnek kellett eltelnie, amíg ez rögzült, amíg a parkolási rendszabály általános normává változott. Kár lenne mindent elölről kezdeni, csak hogy kedvükben járhassanak a kivételeknek.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
Kozán István
Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.
szóljon hozzá!