A változás ritmusához igazodva

A napi rutin része lett az ébredés után kortyolgatott kávé mellett a közösségi hálózatok főszereplője, a Facebook és a „falán” lévő bánatos üzenetek, frappáns kommentek és minősíthetetlen monológok olvasgatása.

Mivel manapság az elsődleges információ- és hírforrássá ez az internetes felület lépett elő, az „új időkhöz” alkalmazkodó újságíró ilyenkor éberen figyel, szűr és dokumentálódik – legalábbis akkor, amikor a nagyközönség számára is hírértékkel bíró bejegyzéssel fut szembe. Néhány szó lavinát indíthat el – így történt ez szerdán is, amikor a „3 óra 5 perckor mi volt az a nagy fényesség? Talán meteorit zuhant le?” mondatra lettem figyelmes. Ezt használva kiindulópontnak, azonnal körülnézve a világhálón, látva, hogy csak személyes blogokon tűnt fel a „szenzáció”, a Székelyhon.ro nemcsak az erdélyi magyar, hanem a teljes romániai on-line sajtóban elsőként jelezte, hogy „valami történt”.

Tévedés ne essék, ez nem öndicséret, hanem egy remek példa arra, hogy az egyre éleződő hírversenyben mekkora segítséget nyújthatnak a Facebook felhasználói. Az irány egyre inkább ez: az egyetlen nagy kollektív tudattá összeálló közösségi hálózat egy kimeríthetetlen aranybánya lehet az értékeinek kitermelését megtanuló újságíró számára, aki így hatalmas lépéselőnyre tehet szert. Én a személyes adatlapok tulajdonosait – attól függően, hogy mennyire érzik a körülöttük történő események, különlegességek megosztását fontosnak – közvetetten mind „kollégáimnak” tartom. Ők már többször bizonyították, hogy a téma már nem az utcán, hanem az üzenőfalon hever.