Rovatok

Történik mostanság, hogy ebben a nagy politikai hullámverésben az állampolgárok nemigen figyelnek arra, ami közvetlen környezetükben történik. Merthogy, ugye, röpködnek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok a választói listákról, plágiumügyekről, valutaalapi csevejekről, s talán csak a benzinárdrágulás, no meg a londoni sportközvetítések hoznak némi olyan színt, újdonságot, amire csak-csak odafigyelnek az amúgy elfásult, mindazonáltal purparléra éhes emberek. Talán emiatt történhetett meg, hogy észre sem vették – a főfő belügyér legott gondolt egy merészet a minap, s kinyilatkoztatta: márpedig falusi rendőrőrsöknek lenniük kell. És stante pityere már szeptembertől. Mondom, minden bizonnyal nem figyeltek oda, mert semmiféle reakciót nem tapasztaltam. Már úgy értem, a fakabáti-szolgáltatások haszonélvezői részéről. Pedig hát ez is megérne egy misét. Alig egy éve történt, hogy egy másik főfő belügyér egyetlen tollvonással (no, nem olyan szacsvayssal) megszüntette a falusi rendőrőrsöket. Merthogy ezzel rengeteg pénzt lehet megspórolni. Mondotta ő, no meg azok, akik tapsikolva asszisztáltak a lefejezéshez. Hogy hol van az a spórolt pénz, azóta is keresik fürkész ügynökök. Mert, hogy a fizetéseken nem spóroltak, az hétszáz. A megszüntetett őrsök rendőreit átplántálták egy másik struktúrába, abba a helyi rendőrségibe, hadd pihenjenek kicsidég a fiúk, meg a fizetésük is megmaradjon. Főként meg azért, mert nagyon blamázs lett volna a munkanélküli-rendőri státus. Az őrsök épületeit bezárták – nem nagyon, csak annyira, hogy ha majd újból nyitni kék, lehessen – s mindenki boldog volt és happy, kevésbé a leépítéssel megfejelt rendőrök. A dolognak legjobban a falusi tyúk- és csirkefogók, zseb- és kerítésmetszők, törökbúzatolvajok, meg lókötők örültek, mert hát amíg a vidéki rendőrségi körzetből (így nevezték el azt a néhány megmaradt, sok községet kiszolgáló őrsöt) kiér a helyszínre a hekus, a derék bűnözőnek már csak a nagyon kihűlt helyét találja. A takarékossági intézkedésnek meg is volt a böjtje. Annyira elszaporodtak a vagyon- és életellenes cselekmények a falvakon, hogy az már valóságos pánikrohamot okozott. Az emberek hét lakatra zárják a házat-kamrát-pincét-padlást, tán még a budit is, s mégis állandóan károsultként tetszelegnek a statisztikában. Így aztán rájöttek a derék tárcabeli fő- és még főbb tisztek, hogy ez így nem mehet tovább. Vissza a bubarongyot. Egy év után beigazolódott – az őrsök megszüntetése nem csak hibás, de bűnös lépés is volt, ami több kárt, mint hasznot hozott. Magyarabbul – többe került a leves, mint a hús. Úgy, hogy vissza mindent! A korábban átplántált rendőröket most visszaplántálják korábbi helyükre – gondolom, senki nem fizeti nekik az oda-visszaköltözési költséget. És ha valaki azt hinné, hogy bárki is felelni fog ezért, hát nagyon téved! Hol van már az, akinek felelnie kellene?! Meg különben is – kutya a farkát...