Fotó: P. Dávid Tünde
Székely zászlókról, székelyföldi címerekről, valamint a Székelyföld jövőjéről láthattak-hallhattak előadásokat az érdeklődők a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban.
2010. május 02., 21:182010. május 02., 21:18
2010. május 03., 10:292010. május 03., 10:29
Fotó: P. Dávid Tünde
Címer és pecsét a Székelyföldön volt a neve az április 30-ára meghirdetett rendezvénynek – ez valójában annak a vándorkiállításnak a címe, amelyet a 2009 őszén megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport állított össze, és amelyet Csíkszereda után már Sepsiszentgyörgyön is bemutattak. Az udvarhelyszéki kisvárosba nem ez a kiállítás érkezett, hanem a székely szimbólumok történeti kutatásával megbízott munkacsoport két tagja, valamint Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő.
Fotó: P. Dávid Tünde
Mihály János székelyudvarhelyi/lövétei történész, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tudományos szakreferense Kék-arany vagy piros-fekete? Kis székely zászlótörténet címmel tartott előadást, amelyből – többek között – az derült ki, hogy székely zászlóként történelmi előképe és szakmai megalapozottsága a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám tanár által tervezett kék-arany-kék zászlónak van, bár ezen szükséges lenne még néhány kisebb-nagyobb pontosító változtatás.
Fotó: P. Dávid Tünde
A munkacsoport másik tagja, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus is így vélekedik, a címertantudomány doktorandusza székelyföldi közigazgatási címerekről tartott előadást, ismertetve az általa tervezett címereket, valamint a modern címertervezés főbb szempontjait. A Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága által akkreditált címergrafikus munkáját számos székelyföldi község, város hivatalos jelképe dícséri, a rendezvény keretében egy ezekből összeállított tárlat is nyílt a keresztúri múzeumban.
Fotó: P. Dávid Tünde
Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő Erdély és Székelyföld jövője az EU-ban és azon túl címmel tartott előadást, amelyben kiemelte az EU adta lehetőségeket, hagsúlyozva, mennyire fontos ezeket fel- és kihasználni, hiszen ezen alapszik a fennmaradásunk. Erdély és a Székelyföld az EU előtt is létezett, az EU után is létezni fog, de ez rajtunk múlik – mondta.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.