Ragyogott a Kiscsillag Sepsiszentgyörgyön

– Ez nagyon jó pálinka, honnan?

– Aranyérmes sepsiszentgyörgyi szilvapálinka, Gyulán nyert aranyérmet a pálinkafesztiválon.

– Nyerhetett is, mert jó. Köszönöm szépen.

– Hogy érzitek magatokat Sepsiszentgyörgyön?

– Most, hogy a pálinkátokat is megkóstoltam, elmondhatom, hogy nagyon jól, bár nem volt sok időnk még nézelődni. Biztos azt mondják, hogy nagyon fáradtak vagyunk és elmegyünk aludni, de nem. Most kicsit kienegedünk, mert három napig egyfolytában autóban ültünk, és épp egy sörre tudtunk kimenni koncert előtt. De ezt most bepótoljuk, tudjuk, hogy következik a Korai Öröm, őket megnézzük, mert régen játszottunk együtt, aztán átmegyünk a Péterfy Boriékat is megnézni, majd valahol borozással befejezzük az estét.

– Sokan összehasonlítják a Kiscsillagot a Kispállal. Melyiket érzed inkább sajátodnak?

– Az életem nagyobbik részét a Kispállal töltöttem, és nyilván, ha állandóan visszatekintenék és visszaidézném, hogy mi hogyan volt, akkor biztos beleraganék a nosztalgiába és nagyon szeretném a régi magunkat, de igazából a Kiscsillag az bizonyos értelemben ezért is van. Sok olyan zenekar van, amelyik olyan hosszú ideig létezik, hogy beleragad saját magába és a közönség nem kíváncsi már az újabb dalokra, azt akarják, hogy eljátsszák azt a három számot, amit ismernek és ezzel a zenekar is elvan élete végéig, de egyre szomorúbban játszanak és egyre rosszabbul. Persze, tisztelet a kivételnek, mert van, aki profin csinálja ezt, például a Rolling Stonest mindig érdekes lesz megnézni, de sok olyan általam szeretett magyar zenekar van, akinek, ha meghallom a nevét, már fordulok el, mert négy néven játszanak mindenféle csoportosulásokban. Ez szerintem megélhetési bűnözés, és én nem akartam, hogy a Kispál ilyen legyen. Egy idő után bármit csináltunk, rossz volt, mindenki a régit akarta, és akkor azt mondtam, ez a régi egy hátizsák, amit leteszünk és veszünk egy kisebbet. Ez lett a Kiscsillag.

– Gondoltad volna, hogy ez lesz a Kiscsillagból, ami lett?

– Bizonyos értelemben gondoltam, mert egy idő után, mikor csak erre koncentráltam, akkor sok munkát raktunk bele, többet, mint amikor csak hobbizenekar volt. Ha valamivel sokat foglalkozol és lelkesen csinálod, pozitív energiákkal, akkor abból előbb-utóbb lesz valami. Szerintem.

– Sikeres a zenekar, mondhatjuk, hogy jönnek a kiscsajok, hogy körberajongják a Nagy Bálványt?

– Szándék az van, jönnek, és öröm látni, ahogy megtelik a tér a koncrertjeinken, és mindenféle korosztály együtt bulizik a Kiscsillag számokra. Ez jelenti számomra a rajongást és kiteljesedést a színpadon.

– A Kossuth-díj mit változtatott rajtad?

– Kevesebbet szabad káromkodnom nyilvánosan. Ennyit.