Meglepetés színekből, lélekből

Szakács Eszter azon szerencsések közé tartozik, akinek a hobbija a munkája, és gyerekkori álmát megvalósítva alkot. Ugyan bárhol a világon batikolhatna, ő Alfaluban él, onnan kerülnek messzi földre színes használati- és dísztárgyai.

2016. február 22., 13:012016. február 22., 13:01

2016. február 22., 13:062016. február 22., 13:06

„Szakácseszteresek” munkái, belecsorgat lelkéből egy kicsit a festékbe katalizátorként, mielőtt felviszi a pamutra. Kedvence, Lujzi kutya is általa varrt fekhelyen pihen, a szobában színes párnák, és készülőben egy alkotás. Nem megrendelés, a fotó kedvéért készül, és azért is, mert minden februárban Szakács Eszter textilművész egy alkotása Marokkó világát, színeit idézi. 

– Hol találkozott a batikolással?

– Harmadik osztályos koromban Budapesten édesanyám látva, hogy átszabtam-varrtam a játékbabák ruháit, délutáni művészeti oktatásra íratott be. Két év múlva hazaköltöztünk, és a csíkszeredai művészeti iskolába írattak szüleim, ott is érettségiztem textil szakon, bár a főszak a szobrászat volt. Már a líceumban megismerkedtem a batikolási technikával. Annyira megtetszett, és jól is sikerült az első munkám, hogy végül az lett a diplomamunkám alapja. Elsősorban az tetszett meg, hogy meglepetésszerű mindig, hogy mi lesz a végeredmény, mert amikor a viaszt eltávolítom, akkor derül ki, hogy milyen. Tetszett, hogy rengeteg apró mintát bele lehet vinni, grafikus jellegű rajzokat és sok-sok színt. Szeretem a színes dolgokat, a textúrákat, természetes anyagokat. Már az is érdekes, hogy az ember felfedezte azt, hogy az őt körülvevő dolgokból hogyan tud előállítani számára hasznos dolgokat. Szeretem a kendert, a gyapjút is. Aztán Temesváron végeztem az egyetemet ugyancsak textil szakon, majd mesteriztem tájépítészeten. Úgy képzeltem, hogy a kettőt lehet párhuzamosan csinálni, de a textilezés most háttérbe szorította a tájépítészetet. Igaz, nincs sok tájépítészeti megrendelésem, mert Székelyföldön még ez nem egy ismert terület, nem igénylik az emberek. De pár éven belül szerintem nálunk is teret hódít, mint például Magyarországon, és akkor elképzelhető, hogy kerttervezéssel is többet fogok foglalkozni, ha marad rá időm.

– Kik és honnan rendelnek batikolási technikával készült használati-, illetve dísztárgyakat?

– Zömében Székelyföldről, de román vidékekről is rendelnek. Sok párnám eljutott Pakisztánba, Amerikába, Németországba, Hollandiába, Svájcba, Dániába. Volt, aki külföldről keresett meg, közöttük olyanok is, akik Székelyföldről származnak.

– Mi fán terem a batikolás?

– Nagyon ősi technika, Indonéziából származik, ott találtak erre jellemző emlékeket, és tulajdonképpen abból áll, hogy viaszt vagy valamilyen zsíros anyagot kell felvinni a vászonra, az akadályozza meg, hogy a színek egymással keveredjenek, így lehet elválasztani egymástól a színeket. A festékek folyékonyak, mindig a világos színekkel kell kezdeni, és onnan haladni a sötétebb színek felé. Mivelhogy én nem merítem festékbe az anyagot, hanem ecsettel egyenként kiszínezem a különböző felületeket, ez egy kissé felgyorsított technika. Gyakorlatilag olyan, mint a kifestőzés. A selyemfestés technikája ez, én pamutra alkalmazom. Először a pamutot megmosom, majd kiszabom, kivasalom, megtervezem hozzá a mintát, felrajzolom a vászonra, azt kifeszítem a rámára, utána viasszal megrajzolom a mintát, következik a festés. Az élénkebb színek eléréséért több rétegben viszem fel a festéket. Aztán kiszárítom. Fixálom a színeket, hogy maradjon meg az intenzitásuk. Kimosom és következik a varrás.

– Hobbi vagy munka?

– Hobbiként kezdődött, aztán a vizsgamunkáim által is egyre mélyebbre ástam magam, és ha most nem ezzel foglalkoznék, akkor szabadidőmben biztosan batikolnék. Gyerekkorom óta erre készültem, kicsit álomszerűnek is tűnik, mert félve fogtam hozzá, de aztán az egyik rendelés hozta a másikat. Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozom, amit szeretek. Arról nem is beszélve, hogy munka közben egyedül csendben megnyugtató érzés tölt el. Kérdés volt számomra, hogy fogom-e tudni ezt csinálni folyamatosan, hiszen számos technikát ismerek, de két év elteltével rájöttem, hogy igen. Végül is minden alkotás más, és benne van egy kicsit a lelkem is. Szívemhez nő egy-egy munkám, és legszívesebben megtartanám, de aztán jön a következő. És néha azt veszem észre, hogy a hétvégi betervezett pihenés abból áll, hogy varrógéphuzatot varrok vagy tűpárnát, saját részre.

– Honnan az inspiráció e mintavilághoz?

– Általában a természetből inspirálódom, a munkáimon érződik a hagyományos formavilág, ugyanakkor a keleti kultúrák hatása is. A keleti kultúra nagyon vonz, de ettől lesz sajátos, hogy kombinálom. Nagyon szeretek gyerekeknek készíteni dolgokat, mert nagyon érdekes fantáziaviláguk van, mindig lenyűgöz, és én is szabadjára engedhetem a fantáziámat. Például fantáziaerdőket alkothatok.

– Hangulatfüggő a színezés?

– Nem. Az én színvilágom sokszínű. Nagyon szeretem főleg a meleg színeket. Ha rossz kedvem van, batikolással megnyugszom, talán ezért is ennyire színes a világom. Mindig örömmel tölt el, amikor dolgozom.

– A megrendelések alapján változik-e a színvilág mondjuk a tájegységek szerint?

– Általában olyan emberek rendelnek, akiknek tetszenek a színes dolgok. Bár igaz, hogy a székelyek jobban szeretik a pasztelles, barnás színeket, de vannak, akik nem riadnak vissza az élénkebb színektől. Sokszor úgy rendelik, hogy legyen benne két-három szín, és egy kicsi barna, és egy kicsi drapp is, ami amúgy szép, mert a semleges színek kiemelik az élénk színeket. A románok bátrabbak, szeretik a színes dolgokat, náluk nem szempont az, hogy legyen benne egy kicsi barna is.

– Egyszemélyes ez az alkotómunka?

– Én gyerekkoromban sem tudtam elképzelni azt, hogy egy irodában nyolc órát bent üljek, és műszak után hazamenjek, és ebből álljon a karrierem. Mindig arról álmodoztam, hogy én saját magam döntsem el, hogy mivel foglalkozom éppen, én osszam be az időmet. Amióta ezzel foglalkozom, nem gondoltam arra, hogy valakikkel közösen dolgozzak, viszont varrónők besegítenek, mert nem tudok egy személyben tervezni, festeni és varrni is. Az kicsit megterhelő.

– Történt olyan, hogy az alkotás, a meglepetés kellemetlen volt?

– Sokszor önhibámon kívül történik meg, mert sok mindentől függ a végeredmény, az anyagtól, a festék-, a szobahőmérséklettől, a száradási időtől, a mosás hőfokától. De például, ha sokáig áll a bekevert festék, akkor megváltozik a színe. Mind fontos tényezők. Két év tapasztalat után is történnek balesetek, de minden apró darabot felhasználok, levendulazsák, táska, hajkötő lesz belőle. És folyton tanulok a balesetekből. Megtörtént az is, hogy egy balesetes munkám díjnyertes lett, na az volt igazán a meglepetés.

– Befolyásolják az általunk viselt színek a hangulatunkat?

– Nemhiába van az, hogy vannak olyan reggelek, amikor színesebb holmikat veszünk magunkra, máskor pedig taszítanak a színes ruhák, nem érezzük jól magunkat bennük. Ugyanakkor tudjuk magunkat befolyásolni is. Ha bátrak vagyunk, és merünk kísérletezni a színekkel, és tudjuk, hogy a személyiségtípusunkhoz mely színek, formák, minták illenek, akkor tudunk gondoskodni arról is, hogy feldobjuk magunkat. Minden ember, akinek van egy pici esztétikai érzéke, mikor tükörbe néz, érzi, hogy nem áll jól neki az a szín. Ha fokozatosan belopunk egy-egy színesebb kiegészítőt, csak egy táskát vagy sálat, és jól érezzük magunkat tőle, az meghozza a kedvünket, hogy még próbálkozzunk.

– Következő megrendelés?

– Párna lesz egy négyéves kisfiúnak születésnapjára, aki nagyon szereti a dinókat és a zöld színt. Most ez élvez prioritást. Dinó alakú lesz a párna, most kísérletezek.

– Hol láthatjuk, tapinthatjuk a munkákat, kiállítás szerepel-e a tervek között?

– A festményeimből, tértextilből szeretnék egyéni kiállítást. Csoportos kiállításon voltak alkotásaim, és lesznek is. A használati tárgyakból nem szeretnék.

– Milyen üzenetet fogalmazna meg a hobbi nélkülieknek?

– Mindenkit arra bíztatok, hogy fedezze fel, hogy mihez van tehetsége, és éljen a hobbijának, mert az a legszerencsésebb, akinek a hobbi a munkája is egyben. Úgy látom, sok ember sodródik az árral, és nem tölti ki az életét azzal, amit szeret, nem tudja levezetni a stresszt. Felszabadító érzés alkotni minden nap, úgy dolgozni, hogy közben kikapcsolódom.

Tamás Gyopár

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 24., péntek

A jövőnek üzen a Szent Miklós-templom tornyában elhelyezett új időkapszula

Visszakerült a toronygomb és a kereszt a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyára. A péntek délelőtti esemény nem csupán a felújítás egyik leglátványosabb mozzanata volt, hanem a jelen nemzedékének üzenete is a századok múlva élőknek.

A jövőnek üzen a Szent Miklós-templom tornyában elhelyezett új időkapszula
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elkerülőút, hídfelújítás és az elmaradhatatlan Monturist

A Vitalissima Kft. működtetheti a tömegközlekedést, módosították a kis elkerülő út nyomvonalát, és újabb kísérletet tesznek a Monturist vezetőváltására. Gyergyószentmiklós önkormányzata emellett előkészíti a Gábor Áron utcai Békény-híd felújítását.

Elkerülőút, hídfelújítás és az elmaradhatatlan Monturist
2026. július 23., csütörtök

Egykor az egész városközpontot fűtötte, most végleg eltűnik a régi kazánház

Bontják a Kárpát és a Köves utcák tömbházai közelében álló régi kazánházat Borszéken. A több mint harminc éve használaton kívül álló épület felszámolásával a városrész rendezését készítik elő.

Egykor az egész városközpontot fűtötte, most végleg eltűnik a régi kazánház
2026. július 22., szerda

Ízek sokszínűsége: jön a borszéki bográcsfesztivál

Más évekhez képest visszafogottabb zenei programmal, de gazdag gasztronómiai kínálattal várja a vendégeket a július 24–26. között következő bográcsfesztivál. A szervezők idén a helyi és térségi ízeket állították a borszéki események középpontjába.

Ízek sokszínűsége: jön a borszéki bográcsfesztivál
Hirdetés
2026. július 22., szerda

Székelyföldi Lovas Ünnep: több felhívást is közzétettek a szervezők

Néhány napon belül elkészül a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep teljes, négynapos programja. Az augusztus 20–23. között Gyergyószentmiklóson sorra kerülő rendezvény szervezői lovasok, szekeres gazdák és kutyatartók számára is felhívást tettek közzé.

Székelyföldi Lovas Ünnep: több felhívást is közzétettek a szervezők
2026. július 22., szerda

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Gyergyószentmiklóson

Rovarirtást végez Gyergyószentmiklós önkormányzata július 27-én, hétfőn 21 és 24 óra között. A szúnyogok és kullancsok ellen történik az intézkedés.

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Gyergyószentmiklóson
2026. július 22., szerda

Reneszánsz és barokk lantzene csendül fel a Transylvanikban

Különleges zenei est várja az érdeklődőket csütörtökön 19 órától a gyergyószentmiklósi Transylvanik kézműves söröző emeleti termében. A rendezvény vendégei Lőrinczi György és Gagyi Dénes historikus hangszerkészítők, lantkészítő mesterek lesznek.

Reneszánsz és barokk lantzene csendül fel a Transylvanikban
Hirdetés
2026. július 20., hétfő

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyergyószentmiklósi kórház dolgozói is

Figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn 9 és 11 óra között a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház alkalmazottai az országos tiltakozó akcióhoz csatlakozva. A munkabeszüntetés ideje alatt a sürgősségi betegellátás folyamatosan biztosított volt.

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyergyószentmiklósi kórház dolgozói is
2026. július 20., hétfő

Másodszor találkoznak a székelyföldi vándorbölcső-lakók

A jövőféltők előtt nem lehet kétséges a bőséges gyermekáldás fontossága, különösen mifelénk nem. Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a székelyföldi vándorbölcső-lakók találkozója, amelynek második felvonását Oroszhegyen tartják augusztus 8-án.

Másodszor találkoznak a székelyföldi vándorbölcső-lakók
2026. július 17., péntek

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Néhány nappal ezelőtt írtunk arról az összefogásról, amely a gyergyószentmiklósi Szabó Rékáért indult. Szomorú hírt közölt Péter Melinda, Réka édesanyja: a fiatal lány elhunyt. A család kéri, hogy az értük indított gyűjtés már ne folytatódjon.

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...
Hirdetés