Mindannyian átéltük már azt, hogy milyen a gyász, és mindannyian voltunk már szerelmesek. Ez lehet a kulcsa annak, hogy ilyen sokan tudnak azonosulni ezzel a filmmel – véli Törőcsik Franciska. A Hogyan tudnék élni nélküled? című film egyik főszereplője a forgatásról és a kedvenc Demjén-daláról is mesélt a Ligetnek.
2025. február 10., 17:392025. február 10., 17:39
2025. február 10., 20:432025. február 10., 20:43
Átlépte a hatszázezres nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled? – adta hírül február 7-én Facebook-oldalán a Nemzeti Filmintézet. A Demjén Ferenc dalait feldolgozó, Orosz Dénes rendezte filmet december 12-én mutatták be a magyarországi, míg január 17-én a romániai mozikban Törőcsik Franciska és Ember Márk főszereplésével.
A Vándormozi február elején küldött közleménye szerint
A Hogyan tudnék élni nélküled? egyik főszerepét, az Esztert alakító Törőcsik Franciska 2008 óta játszik filmekben – eddig mintegy huszonöt filmes alkotásban láthattuk. Például a Budapest Noirban, az Aurora Borealis: Északi fényben, de a Hazatalálsz televíziós sorozatban, vagy a Mi kis falunkban is, 2023-ban a Cicaverzum főszerepében, hamarosan pedig a Hunyadi történelmi sorozatban, amelyben Brankovics Marát alakítja.

Minden idők egyik legepikusabb európai sorozata lehet a Hunyadi Jánosról nemzetközi produkcióban készülő, tízrészes Rise of the Raven, amely Bán Mór Hunyadi-könyvsorozatán alapszik, és amelyet jövő tavasszal mutat be nálunk a TV2.
Az Erdélyben is nagysikerű romantikus vígjátékkal kapcsolatban elmondta, Ember Márkkal, a filmbeli partnerével együtt
„Nem tudom, hogy hány embert hívtak be, de viszonylag elég hamar megkaptuk Márkkal a főszerepet, és úgy tudom, hogy a többieket már nem is hogy hozzánk, de mi már fixek voltunk, úgyhogy ez nagyon megtisztelő egy színész számára, hogy ha ráépítenek egy forgatókönyvet.” Hozzátette, ehhez a szerephez kell tudni énekelni is, táncolni is valamennyire, vagy legalábbis fogékonynak kell lenni rá – valószínűleg ezért is esett rá a választás. De még sok minden számít egy castingon, például, hogy a főszereplők illenek-e egymáshoz – sorolta.
A csapattal való közös munkáról elhangzott, hogy mivel már régóta készülnek erre a filmre, többéves felkészülési folyamat volt, bőven volt idejük egymásra hangolódni.
Törőcsik Franciska hangsúlyozta, hogy nagyon jó volt a hangulat a forgatásokon, különösen akkor, amikor három hétre „leköltöztek” a Balatonhoz. Noha komoly munka folyt, szinte olyan volt, mint egy tábor. „Talán az egyik legviccesebb történet az, hogy két forgatási nap erejéig kellett bemenni a Balatonba, de ez májusban forgott, tehát még nem volt olyan meleg. De amikor voltak ezek a forgatási napok, akkor mindkét alkalommal pont jött egy hatalmas vihar, és aztán át kellett tenni az egyik forgatási napot későbbre, és teljesen váratlanul megint jött a vihar.
– emlékezett vissza.
A Hogyan tudnék élni nélküled? a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején játszódik, és az, hogy kinyílt a világ, a szabadságérzés és az új kezdet a filmet is kicsit áthatja – véli Törőcsik Franciska. De megjelenik a filmben a hiány és a gyász témája is.
– emelte ki a színésznő. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy szeretik a nézők, nagyon örül, hogy Erdélybe is eljutott a film, és hetek óta vezeti a toplistákat.
„Valami nagyon erőteljeset fogalmaz meg a film arról, hogy milyen az, amikor az ember szerelmes, és hogy mennyi minden megváltozik akkor, amikor ezt érzi. Ott vannak a Demjén-dalok, amik fantasztikusak, és szinte mindenkinek mond valamit, és
És emellett pedig van a '90-es éveknek ez a bohókás életérzése, stílusa, és ezek mellett pedig a gyász és az elengedés kérdése is ott van. Ez egy zenés, romantikus komédia, de mégis nagyon mély történetek húzódnak a háttérben.”
A színésznő arról is mesélt, hogy mindig is szerette a Demjén-dalokat, például a Sajtból van a Holdat és az Iskolatáskát, ezek a dalok mindig is vele voltak.
Nekem korábban a Mikor elindul a vonat című Demjén-dal volt a kedvencem. Ezt pechemre nem én éneklem a filmben, de nem baj, talán jobb is ez így, mert Márk gyönyörűen énekli. Nekem az egyik fő dalom az az Úgy szeretném, amit ismertem ugyan, de nem volt a kedvenceim között. Viszont színészként amikor az ember megtanul egy dalt, akkor tényleg nagyon átgondolja a dalszöveget, értelmezi, szeretne mondani vele még többet, mintha csak simán hallgatja. Sokkal többet kezd el mondani a dal neki. Igazából most már az Úgy szeretném a kedvenc dalom, mert már annyira közel került hozzám ezalatt a folyamat alatt.”
Noha a jelenlegi felkérésekről, folyamatban lévő munkáiról nem árulhatott el részleteket, azt már tudni lehet, hogy a Hunyadi-sorozatban is fogjuk látni. „A Hunyadi-sorozat is fantasztikusan izgalmas forgatási időszak volt.
Ő egy létező történelmi figura volt. Nem tudjuk pontosan, hogy mi történt vele, tehát ilyen részletesen, mint ahogy a filmben van, sosem fogjuk megtudni, hogy milyen volt az élete. Nyilván vannak benne fikciós elemek, tehát Hunyadinak valószínűleg nem volt az ifjúkori szerelme – vagy ki tudja, ezt már sose tudjuk meg. Röviden a története annyi, hogy az édesapja, aki egy szerb despota, eladja a szultánnak a békéért cserébe. Marának nagyon sok nehézségen, megpróbáltatásokon kell keresztülmennie, de mégis ő egy nagyon erős nő, és megpróbáltam én is így ábrázolni. A forgatókönyv is ezt sugallta nekem, hogy nem egy áldozatiságot kell bemutatni itt, hanem egy küzdő, erős nőt, aki megszerzi olykor a politikai befolyását, de mindezt arra használja, hogy a hozzá közel álló embereket megmentse, segítse. Úgyhogy nagyon összetett és nagyon izgalmas szerep.”
A beszélgetés során kiderült még, hogy
Úgyhogy inkább abban hiszek, hogy a kevesebb több, és próbálok arra koncentrálni, amit elvállalok. Úgyhogy nagyon-nagyon nehéz nemet mondani, de néha sajnos muszáj.”
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!