
A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés 2024-es díjazottjai
Fotó: Tuchiluș Alex
Hatodik alkalommal díjazta a közösség jeles tagjait a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés. A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermében megtartott keddi gálaesten öt személy munkásságát ismerték el.
A megjelenteket az est házigazdája, Józsa Irén nyugalmazott magyartanár köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, a rendezvényen a vállalt feladatokat teljesítőket köszöntik. „Díjazzuk közösségünk azon tagjait, akik az elmúlt években önzetlenül, becsülettel, alázattal tettek Kézdiszékért, annak polgáraiért.
Az est házigazdája Józsa Irén nyugalmazott magyartanár volt
Fotó: Tuchiluș Alex
Olyan személyekre hívjuk fel a figyelmet, akik nem várnak anyagi jutalmat, ott vannak, ahol segíteni lehet és kell, akiknek becsülettel végzett munkáját természetesnek vesszük, hiszen ez a jellemző rájuk. Dicséretet, tekintélyt érdemelnek mindannyiunk részéről, hisz méltó, hogy tisztesség adassék a közért tevékenykedőknek” – hangsúlyozta.
Elsőként a Tanulók Klubja fúvószenekarának karmesterét, Gyergyai Barnát és a mazsoretteket irányító Kis Katalint díjazták, akik immár három évtizede nevelik, tanítják és ismertetik a zene és tánc szépségével Kézdivásárhely és környéke apraját-nagyját.
– hangzott el.
Kis Katalin, a mazsorettek irányítója
Fotó: Tuchiluș Alex
„Kati néni és Barni bácsi – ahogy jelenlegi és volt tanítványai is nevezik őket – nagyot alkotott: egy erős, magabiztos csapatot, aki szereti és értékeli a szépet, ahol a gyermekek és az ifjak építő módon tölthetik el a szabadidejüket, ahol nem csak tanulhatnak, hanem fejlődhetnek is” – méltatta munkásságukat Gál Eszter ügyvéd, aki több mint egy évtizedig volt a csapat tagja. Ezt követően ismertette a Tanulók Klubja történetét és fontosabb eredményeit.
Köszönet a szülőknek, a tanárkollégáknak és támogatóinknak, akik a munkánkat segítették” – mondta a díj átvétele után Kis Katalin.
Gyergyai Barna karmester
Fotó: Tuchiluș Alex
„Köszönjük szépen a civil szervezetnek, hogy ránk gondoltak, és reméljük, hogy megérdemeljük. Ezen fogunk dolgozni a következő években is – tette hozzá Gyergyai Barna.
A díjazottak sorában Ștefan Lucian vállalkozó következett, aki fiatalon került Kézdivásárhelyre, és már negyven éve a közösség fontos, hasznos tagja. Ipari tevékenységet folytat, több mint kétszáz munkahelyet biztosít a kézdiszékieknek, ugyanakkor az ország legjobb gokartpályáját hozta létre, rangos versenyeknek helyet biztosítva.
A munkásságát ismertető Jakabos Csaba mérnök felidézte, Sțefan Lucian 1985-ban kezdte meg a fortyogófürdői gokartpálya építését, a csavargyár munkásainak bevonásával. Az 1140 méter hosszú pálya 1988-ban készült el, 1989 nyarán nemzetközi versennyel avatták fel, amelyet a megyei szervek is jóváhagytak. „1991-ben megalapította a Skat-Kart céget, és ügyes gazdasági politikával, kihasználva a szerény lehetőségeket és az ébredező kereskedelmi hiányok okozta megrendeléseket, sikerült felfuttatnia ipari tevékenységét” – mondta Jakabos Csaba.
Ștefan Lucian vállalkozó
Fotó: Tuchiluș Alex
„Köszönöm, hogy értékelik kézdivásárhelyi munkámat. Tudniuk kell, hogy
– fogalmazott a díjazott.
A következő díjat Szabó László háziorvos vehette át, aki ötvenhárom éve gyógyít Bereckben, Kézdimartonosban és Ojtozban. „Átlag fölötti szakmai felkészültsége, érzéke, tudásszintje, hozzáállása és műveltsége lehetővé tette volna ugyan az innen való továbblépést, ő azonban hűséges maradt Gábor Áron szülőfalujához” – hangzott el a díjazott bemutatásában.
Dr. Szabó László orvos
Fotó: Tuchiluș Alex
A díjazott tevékenységét Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke méltatta, aki felidézte, a marosvásárhelyi születésű orvos 1971-ben, saját kérésére került Bereckbe, ahol komoly kihívásokkal szembesült. „Túlterheltsége ellenére,
Évszaktól és óraállástól függetlenül, hóviharban és nyári kánikulában, éjjel és nappal egyaránt a betegek rendelkezésére állt. Türelmesen meghallgatta a panaszokat és mindenkihez volt egy kedves szava” – emelte ki Bedő Zoltán.
„Olyan méltatást hallhattunk, ami meghatott. Köszönök szépen mindent, különösen ezt az ünnepi alkalmat, ami itt, nekünk szólt” – fogalmazott köszönőbeszédében Szabó László.
Végezetül Szőke Tibor haralyi kádármester is elismerésben részesült. „Keze alatt tölgy-, bükk-, fenyő-, akác-, eper-, cseresznye-, körte- és szilvafa alakul egyedi edényformává. A hagyományos edénytípusok készítése mellett a legújabb igényeket is követi, így a jelen műanyag uralta világában a természetes értékekre, az ökológiai tisztaságra teremt fogyasztói igényt” – mutatta be a díjazottat Józsa Irén.
Szőke Tibor kádár
Fotó: Tuchiluș Alex
Kinda István néprajzkutató a díjazott méltatása során kiemelte, Szőke Tibor évszázados hagyományokba nevelődött, s ezzel az örökséggel napjainkig igyekszik jó gazda módjára sáfárkodni. „Ismertsége nem véletlen vagy magától értetődő: online jelenléttel, helyi, országos és nemzetközi vásárokon bemutatókat vállalva hirdeti a szakma becsületét, a székely találékonyságot, és hívja fel a figyelmet térségünk értékeire, a székelyföldi turizmusban rejlő lehetőségekre” – hangzott el a laudációban.
Ruszka Sándor és Demeter Elemér megzenésített verseket adott elő
Fotó: Tuchiluș Alex
„Most hazatértem. Voltam Bukarestben, voltam Marosvásárhelyen, és most vagyok Kézdivásárhelyen” – utalt vissza Szőke Tibor a 2019-ben neki odaítélt Elő Örökség díjra, illetve a tavaly átvett Orbán Balázs-díjra.
A díjazottak és méltatóik a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjainak körében
Fotó: Tuchiluș Alex
A díjazottak oklevelet, emlékplakettet és virágcsokrot kaptak, amelyeket a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjai adtak át. A rendezvény hangulatát művészeti produkciók fokozták, a Tanulók Klubja diákjai tánckoreográfiát, illetve komolyzenei darabokat mutattak be, Ruszka Sándor és Demeter Elemér pedig megzenésített verseket adott elő.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!