Egy cigánylány bizalmában: Püsök Botond
Címszerepben Angela. Rablók fogságából a filmvászonra
Fotó: Forrás: Püsök Botond
Öt évvel ezelőtt mutatták be a csíkszeredai Püsök Botond filmrendező első megfigyelő, karakterközpontú dokumentumfilmjét, amely egy fiatal cigánylány életébe enged bepillantást. A filmet számos díjjal ismerték el, ekkor fordult tudatosan is a dokumentumfilm műfaja felé az alkotója, akivel többek között arról is beszélgettünk, hogy mi a kulcsa egy dokumentumfilm elkészítésének, és hogy mi is történt a főszereplővel azóta.
Péter Beáta
2020. június 05., 17:262020. június 05., 17:26
A járványhelyzetre való tekintettel online térben zajlott a XVI. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozata. A virtuális kiadás része volt számos dokumentumfilm közvetítése, köztük a Püsök Botond által rendezett Angela is. „Egy erdélyi kis faluban Angela, egy fiatal roma lány szülni készül. Bepillantást nyerünk a mindennapjaiba, és töredékekben megismerjük kalandos múltját: elrablásának történetét és azt, hogy jövendőbeli férje hogyan mentette őt meg a rablók fogságából. Kapcsolatuk történetének feltárásával egyidőben ismerjük meg a lány családjának azon próbálkozásait, hogy a társadalomba beilleszkedjenek. Annak ellenére, hogy férje távolléte miatt Angela jövője kilátástalannak tűnik, a lány a vallásban és saját hitében talál megnyugvást és reményt” – áll a film ajánlójában.
Amikor jó a csillagállás
Püsök Botond a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, fotóművészet és média szakán diplomázott filmrendezőként, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakán. A jelenleg Budapesten élő rendezőnek az Angela című dokumentumfilm egyfajta fordulópont volt a pályafutásában. „Öt éve forgattuk, és azáltal, hogy volt most ez az esemény, én is újranéztem. Elég rég nem láttam, kicsit szürreális élmény volt visszacsöppenni. Az Angela abból a szempontból volt nagy változás, hogy a kolozsvári filmművészetin elsősorban fikciós filmet tanultam. Voltak saját kisjátékfilmjeim és megrendelt munkák, reklámok, de azok is a fikciós műfajban mozogtak.
Nem egészen tudtam, hogy hogyan kell ezt csinálni, de mégis valamiért működött ösztön szintjén a kapcsolatunkból adódóan. Elkészült a film, otthon sikernek örvendett, sokan megnézték, és szerepelt egy pár fesztiválon, amelyeken pozitív visszajelzéseket kaptam. Lényegében utána döntöttem el, hogy én bele akarok mélyedni a dokumentumfilm műfajába, és ennek is a megfigyelő film ágába” – magyarázta a Ligetnek.
Angela egyfajta kívülálló volt saját közegében
Fotó: Forrás: Püsök Botond
Mint kiderült, a film főszereplőjét, Angelát egy ismerősén keresztül ismerte meg. Egy rövid, tízperces beszélgetést követően érezte, hogy ez a lány nagyon érdekes ember, és szeretne vele forgatni. Kérdésemre, hogy miképpen sikerült bejutnia abba a közegbe – hisz néhány éve én is megkerestem Angelát, de a lány szülei nem engedélyezték a találkozást –, elmondta, sokat segített az, hogy egy közös ismerős mutatta be őt. „Ugyanakkor Angela egy olyan életszakaszában volt épp, hogy ő is szükségét érezte annak, hogy elmesélje a történetét. És amikor ez találkozott azzal, hogy én erre nagyon kíváncsi voltam, ez jó csillagállás volt. Igazából ő engedett be, mert a közegéből az emberek eleinte nem voltak annyira befogadóak, mint ő. Érdekes szituáció volt, amikor a férjét filmeztük, mert nyilván azt, hogy mi bemehessünk a börtönbe filmezni, nagyon precíz bürokráciai vonal előzte meg, és többek között ő is a beleegyezését adta. Mégis, az első reakció, amikor megszólal az volt, hogy »filmeztetsz itt«, és láthatóan nem örvendett. De ez egy annyira őszinte reakció volt, hogy úgy döntöttem, hogy benne hagyom a filmben. Amúgy nem éreztem veszélyben magam egyszer sem, inkább az tűnt veszélyes terepnek, nagy kihívásnak, hogy eléggé hű tudok-e maradni Angela karakteréhez, meg tudom-e csinálni a filmet” – emlékezett a rendező.
Kell egy közös cél
Püsök Botond úgy véli, egy dokumentumfilm készítésekor a bizalom a kulcs, az, hogy emberként közeledjen a szereplőihez. Ehhez szükséges egyfajta kíváncsiság, hogy megfigyeljen embereket, ugyanakkor hogy megértse őket. És amikor érzik, hogy van ez a fajta nyitottság, a feltétel nélküli érdeklődés, akkor ők is nyitnak.
De csak akkor, ha egy hullámhosszon vagyunk, ha nem csak én akarom elkészíteni a filmet, hanem ők is akarják. Ha szükségét érzik, hogy elmondják a sztorijukat, és kialakul egy közös kép arról, hogy nem csak én csinálom, hanem együtt csináljuk. Ha van egy közös cél” – fogalmazott.
Képkocka a filmből. Nehéz kiszakadni innen
Fotó: Forrás: Püsök Botond
Kiderült: Angelával van egy közös cél. Angela „el akarta mondani” a történetét, nem szégyellte azt, ami történt vele. Sőt, tudta, hogy az életútjának a része az elrablás is, és látta, hogy ez milyen hatással lesz a továbbiakban az életére. „Erre nagyon jól és tisztán rálátott már tizenhat évesen. És tudta, hogyha ezt megosztja másokkal, akkor kicsit olyan lesz, mint egy szikra. Ő egyfajta kívülálló volt abban a közegben, mert tanult és iskoláztatott volt, nagyon jó tanuló volt és a tanárok is szerették, mégis a kulturális helyzet miatt ez megtörtént. Viszont tudta, hogy ha ezt elmeséli, akkor más fény vetődhet erre a sztorira, amelyre általában az emberek sztereotip módon szoktak rátekinteni, hogy ni, megint egy cigánylány, aki terhes. Szóval ez nem csak nekem volt izgalmas, hanem ő is érezte ennek a tétjét, hogy ebből valami kisülhet, hogyha erről mesélünk” – mutatott rá a filmes.
Eltávolodni a projekttől
Püsök Botond jelenleg az első egész estés dokumentumfilmjén dolgozik, mintegy három éve forgat ehhez. Rámutatott, azért is nem árul el részleteket, mert a dokumentumfilm műfajában elég nagy felelősség, hogy mit mond a rendező a film elkészülte előtt. „Ez egy hatalmas tanulási folyamat volt számomra. Ami biztos, hogy a film elejét és a végét már a forgatási folyamat első felében tudtam, és az nem változott. Ez egy jó visszajelzés, hogy a forgatás első fázisában annyira közel kerültünk a szereplőkkel, hogy már nagyjából akkor tudtam anticipálni, hogy mi lesz a filmnek az íve. Lényegében sok idő nem azért megy el, mert évekig forgatunk, hanem azért, mert időszakosan forgatunk, aztán dolgozunk a film produkciós részén, dramaturgiai részén, a vágáson, és próbáljuk beszerezni a film büdzséjét, hogy elkészülhessen olyan formában, hogy minél nagyobb közönséghez eljuthasson.”
Püsök Botond: a bizalom a kulcs egy dokumentumfilm készítésekor
Fotó: Forrás: Püsök Botond
Hozzátette, noha forgatni nem tudott az elmúlt időszakban a járványügyi intézkedések miatt, de dramaturgiai munkát tudott végezni, még jól is fogott ez a periódus, mert nyugodtan írhatott. „A forgatások leálltak, nyáron fognak újraindulni. Megvan ennek is a varázsa, mert kicsit távolabbról lehet nézni a projektet. Például sokat tudtam reflektálni a szerkezetére, a szereplőkre úgy, hogy nem a forgatáson és az anyagban vagyok benne, hanem mentálisan többet tudtam játszani vele, fejben kísérletezni, amit rég nem csináltam. Úgyhogy jól jött ez az időszak. De azért folyamatosan tartottam a kapcsolatot a szereplőkkel” – árulta el.
Lezárt történet?
Angelával kapcsolatban elmondta, hogy minden évben felkeresi, tavaly találkoztak utoljára, idén pedig telefonon beszélt vele. Kifejtette, mindenik szereplőjével igyekszik tartani a kapcsolatot, mert ő sokat kapott tőlük, és ő maga is nyújtott számukra valamit, és ezek olyan viszonyok, amelyek tovább élnek. „A filmet illetően pedig nyilván nagyon sok hibája van, amit akkor nem is tudtam, én a dokumentumfilmes dramaturgiát nem ismertem, amikor ezt csináltam, inkább ösztönből csináltam dolgokat, most valószínűleg másképp közelíteném meg. Ugyanakkor visszanézve, azt érzem, hogy a maga hibáival ugyan, de hű maradtam Angelához, az akkori tudásommal.”
S hogy folytatódik-e esetleg egy következő filmben a története? „A kíváncsiság mindig ott van bennem, de különösebben tudatosan nem gondolkozok ezen. Ám ha valami történik az életében, akkor az a kis ajtó a kapcsolatunk révén mindig kinyílhat. Én nyitott vagyok erre, csak nyilván ahhoz úgy kell álljanak a csillagok megint” – válaszolta Püsök Botond.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. június 5-én.
Angela
Dokumentumfilm, Románia, 2015, 33’ / © SpotFilm, HMKK
Rendező, operatőr: Püsök Botond
Fesztiválszereplések, díjak:
Astra Nemzetközi Filmfesztivál / Románia, 2016 – legjobb rendezés
Docuart Fest / Románia, 2016 – legjobb rendezés
Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál / Magyarország, 2016 – legjobb film, közönségdíj (Úton szekció)
Filmtettfeszt – Filmgalopp versenyprogram / Románia, 2017 – legjobb film
Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál / Magyarország, 2016
Az alkotóról
Püsök Botond 1986-ban született Csíkszeredában. 2016-ban elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat az Astra Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, valamint a DocuArt fesztiválon is az Angela című filmjéért. 2018-ban a Nyugalom van című rövidfilmjét Cambridge-ben, a Watersprite Nemzetközi Filmfesztiválon tüntették ki a legjobb dokumentumfilmnek járó díjjal.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!