Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:02

A jászvásári gyermekkórházban nem tartották be az eljárásokat; az érintetteknek félre kellene állniuk

11:52

Mindenképp elkezdik a székelykeresztúri Kossuth Lajos negyed felújítását

11:49

Dobogón végeztek a székelyföldi párosok a Vâlcea Ralin

11:42

Villanypásztort állítanak az országút mentén Szentegyházán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyilvánosságra került egy térfigyelő kamerás felvétel a halálos frontális ütközésről

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Székelyföldről származó, magyar nemzetiségű román állampolgárokat fogtak el egy nemzetközi akció révén – videóval

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

Megint visszahívnak egy élelmiszert, ezúttal egy élősködő baktérium fertőzésének gyanújával

Parkolási bírságok és közbiztonsági gondok: gyűlést tartottak a csíkszeredai Fürdő utcaiak

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Több mint négy hektáron építkezik a katonaság Csíkszeredában

Egy cigánylány bizalmában: Püsök Botond

Címszerepben Angela. Rablók fogságából a filmvászonra

Fotó: Forrás: Püsök Botond

Öt évvel ezelőtt mutatták be a csíkszeredai Püsök Botond filmrendező első megfigyelő, karakterközpontú dokumentumfilmjét, amely egy fiatal cigánylány életébe enged bepillantást. A filmet számos díjjal ismerték el, ekkor fordult tudatosan is a dokumentumfilm műfaja felé az alkotója, akivel többek között arról is beszélgettünk, hogy mi a kulcsa egy dokumentumfilm elkészítésének, és hogy mi is történt a főszereplővel azóta.

Péter Beáta

2020. június 05., 17:262020. június 05., 17:26

A járványhelyzetre való tekintettel online térben zajlott a XVI. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozata. A virtuális kiadás része volt számos dokumentumfilm közvetítése, köztük a Püsök Botond által rendezett Angela is. „Egy erdélyi kis faluban Angela, egy fiatal roma lány szülni készül. Bepillantást nyerünk a mindennapjaiba, és töredékekben megismerjük kalandos múltját: elrablásának történetét és azt, hogy jövendőbeli férje hogyan mentette őt meg a rablók fogságából. Kapcsolatuk történetének feltárásával egyidőben ismerjük meg a lány családjának azon próbálkozásait, hogy a társadalomba beilleszkedjenek. Annak ellenére, hogy férje távolléte miatt Angela jövője kilátástalannak tűnik, a lány a vallásban és saját hitében talál megnyugvást és reményt” – áll a film ajánlójában.

Amikor jó a csillagállás

Püsök Botond a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, fotóművészet és média szakán diplomázott filmrendezőként, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakán. A jelenleg Budapesten élő rendezőnek az Angela című dokumentumfilm egyfajta fordulópont volt a pályafutásában. „Öt éve forgattuk, és azáltal, hogy volt most ez az esemény, én is újranéztem. Elég rég nem láttam, kicsit szürreális élmény volt visszacsöppenni. Az Angela abból a szempontból volt nagy változás, hogy a kolozsvári filmművészetin elsősorban fikciós filmet tanultam. Voltak saját kisjátékfilmjeim és megrendelt munkák, reklámok, de azok is a fikciós műfajban mozogtak.

Az Angela volt igazából az első olyan filmem, amelynek készítése közben megtapasztaltam, hogy milyen az, amikor valakinek az életébe beilleszkedek huzamosabb ideig, és ez milyen hatással lehet rá, és milyen hatással rám. Ez egy nagyon erős élmény volt.

Nem egészen tudtam, hogy hogyan kell ezt csinálni, de mégis valamiért működött ösztön szintjén a kapcsolatunkból adódóan. Elkészült a film, otthon sikernek örvendett, sokan megnézték, és szerepelt egy pár fesztiválon, amelyeken pozitív visszajelzéseket kaptam. Lényegében utána döntöttem el, hogy én bele akarok mélyedni a dokumentumfilm műfajába, és ennek is a megfigyelő film ágába” – magyarázta a Ligetnek.

Angela egyfajta kívülálló volt saját közegében

Fotó: Forrás: Püsök Botond

Mint kiderült, a film főszereplőjét, Angelát egy ismerősén keresztül ismerte meg. Egy rövid, tízperces beszélgetést követően érezte, hogy ez a lány nagyon érdekes ember, és szeretne vele forgatni. Kérdésemre, hogy miképpen sikerült bejutnia abba a közegbe – hisz néhány éve én is megkerestem Angelát, de a lány szülei nem engedélyezték a találkozást –, elmondta, sokat segített az, hogy egy közös ismerős mutatta be őt. „Ugyanakkor Angela egy olyan életszakaszában volt épp, hogy ő is szükségét érezte annak, hogy elmesélje a történetét. És amikor ez találkozott azzal, hogy én erre nagyon kíváncsi voltam, ez jó csillagállás volt. Igazából ő engedett be, mert a közegéből az emberek eleinte nem voltak annyira befogadóak, mint ő. Érdekes szituáció volt, amikor a férjét filmeztük, mert nyilván azt, hogy mi bemehessünk a börtönbe filmezni, nagyon precíz bürokráciai vonal előzte meg, és többek között ő is a beleegyezését adta. Mégis, az első reakció, amikor megszólal az volt, hogy »filmeztetsz itt«, és láthatóan nem örvendett. De ez egy annyira őszinte reakció volt, hogy úgy döntöttem, hogy benne hagyom a filmben. Amúgy nem éreztem veszélyben magam egyszer sem, inkább az tűnt veszélyes terepnek, nagy kihívásnak, hogy eléggé hű tudok-e maradni Angela karakteréhez, meg tudom-e csinálni a filmet” – emlékezett a rendező.

Kell egy közös cél

Püsök Botond úgy véli, egy dokumentumfilm készítésekor a bizalom a kulcs, az, hogy emberként közeledjen a szereplőihez. Ehhez szükséges egyfajta kíváncsiság, hogy megfigyeljen embereket, ugyanakkor hogy megértse őket. És amikor érzik, hogy van ez a fajta nyitottság, a feltétel nélküli érdeklődés, akkor ők is nyitnak.

„Nagyon gyorsan ki szokott alakulni egy bizalmi viszony, merthogy én sosem ítélkeznék, hanem mindig csak arra törekszem, hogy megértsem őket. Ez a folyamat mindenféle egót nélkülöz, és egy nagyon őszinte emberi kötődésként tud működni.

De csak akkor, ha egy hullámhosszon vagyunk, ha nem csak én akarom elkészíteni a filmet, hanem ők is akarják. Ha szükségét érzik, hogy elmondják a sztorijukat, és kialakul egy közös kép arról, hogy nem csak én csinálom, hanem együtt csináljuk. Ha van egy közös cél” – fogalmazott.

Képkocka a filmből. Nehéz kiszakadni innen

Fotó: Forrás: Püsök Botond

Kiderült: Angelával van egy közös cél. Angela „el akarta mondani” a történetét, nem szégyellte azt, ami történt vele. Sőt, tudta, hogy az életútjának a része az elrablás is, és látta, hogy ez milyen hatással lesz a továbbiakban az életére. „Erre nagyon jól és tisztán rálátott már tizenhat évesen. És tudta, hogyha ezt megosztja másokkal, akkor kicsit olyan lesz, mint egy szikra. Ő egyfajta kívülálló volt abban a közegben, mert tanult és iskoláztatott volt, nagyon jó tanuló volt és a tanárok is szerették, mégis a kulturális helyzet miatt ez megtörtént. Viszont tudta, hogy ha ezt elmeséli, akkor más fény vetődhet erre a sztorira, amelyre általában az emberek sztereotip módon szoktak rátekinteni, hogy ni, megint egy cigánylány, aki terhes. Szóval ez nem csak nekem volt izgalmas, hanem ő is érezte ennek a tétjét, hogy ebből valami kisülhet, hogyha erről mesélünk” – mutatott rá a filmes.

Eltávolodni a projekttől

Püsök Botond jelenleg az első egész estés dokumentumfilmjén dolgozik, mintegy három éve forgat ehhez. Rámutatott, azért is nem árul el részleteket, mert a dokumentumfilm műfajában elég nagy felelősség, hogy mit mond a rendező a film elkészülte előtt. „Ez egy hatalmas tanulási folyamat volt számomra. Ami biztos, hogy a film elejét és a végét már a forgatási folyamat első felében tudtam, és az nem változott. Ez egy jó visszajelzés, hogy a forgatás első fázisában annyira közel kerültünk a szereplőkkel, hogy már nagyjából akkor tudtam anticipálni, hogy mi lesz a filmnek az íve. Lényegében sok idő nem azért megy el, mert évekig forgatunk, hanem azért, mert időszakosan forgatunk, aztán dolgozunk a film produkciós részén, dramaturgiai részén, a vágáson, és próbáljuk beszerezni a film büdzséjét, hogy elkészülhessen olyan formában, hogy minél nagyobb közönséghez eljuthasson.”

Püsök Botond: a bizalom a kulcs egy dokumentumfilm készítésekor

Fotó: Forrás: Püsök Botond

Hozzátette, noha forgatni nem tudott az elmúlt időszakban a járványügyi intézkedések miatt, de dramaturgiai munkát tudott végezni, még jól is fogott ez a periódus, mert nyugodtan írhatott. „A forgatások leálltak, nyáron fognak újraindulni. Megvan ennek is a varázsa, mert kicsit távolabbról lehet nézni a projektet. Például sokat tudtam reflektálni a szerkezetére, a szereplőkre úgy, hogy nem a forgatáson és az anyagban vagyok benne, hanem mentálisan többet tudtam játszani vele, fejben kísérletezni, amit rég nem csináltam. Úgyhogy jól jött ez az időszak. De azért folyamatosan tartottam a kapcsolatot a szereplőkkel” – árulta el.

Lezárt történet?

Angelával kapcsolatban elmondta, hogy minden évben felkeresi, tavaly találkoztak utoljára, idén pedig telefonon beszélt vele. Kifejtette, mindenik szereplőjével igyekszik tartani a kapcsolatot, mert ő sokat kapott tőlük, és ő maga is nyújtott számukra valamit, és ezek olyan viszonyok, amelyek tovább élnek. „A filmet illetően pedig nyilván nagyon sok hibája van, amit akkor nem is tudtam, én a dokumentumfilmes dramaturgiát nem ismertem, amikor ezt csináltam, inkább ösztönből csináltam dolgokat, most valószínűleg másképp közelíteném meg. Ugyanakkor visszanézve, azt érzem, hogy a maga hibáival ugyan, de hű maradtam Angelához, az akkori tudásommal.”

Angela ma egy másik székelyföldi faluban él, nem abban, ahol forgattak. Miután a férje kijött a börtönből, összeköltöztek, azóta is együtt vannak, és született még egy kisfiuk.

S hogy folytatódik-e esetleg egy következő filmben a története? „A kíváncsiság mindig ott van bennem, de különösebben tudatosan nem gondolkozok ezen. Ám ha valami történik az életében, akkor az a kis ajtó a kapcsolatunk révén mindig kinyílhat. Én nyitott vagyok erre, csak nyilván ahhoz úgy kell álljanak a csillagok megint” – válaszolta Püsök Botond.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. június 5-én.

Angela
Dokumentumfilm, Románia, 2015, 33’ / © SpotFilm, HMKK
Rendező, operatőr: Püsök Botond
Fesztiválszereplések, díjak:
Astra Nemzetközi Filmfesztivál / Románia, 2016 – legjobb rendezés
Docuart Fest / Románia, 2016 – legjobb rendezés
Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál / Magyarország, 2016 – legjobb film, közönségdíj (Úton szekció)
Filmtettfeszt – Filmgalopp versenyprogram / Románia, 2017 – legjobb film
Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál / Magyarország, 2016

Az alkotóról
Püsök Botond 1986-ban született Csíkszeredában. 2016-ban elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat az Astra Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, valamint a DocuArt fesztiválon is az Angela című filmjéért. 2018-ban a Nyugalom van című rövidfilmjét Cambridge-ben, a Watersprite Nemzetközi Filmfesztiválon tüntették ki a legjobb dokumentumfilmnek járó díjjal.