
Gitár, bőrdzseki, repülő – és néhány dal
Fotó: Pixabay.com
A repülés érzése átvitt értelemben is létezhet, nem beszélve arról, hogy a nagyon sokszor a szabadságot is jelenti. Tudják ezt a dalok szerzői is.
2022. március 07., 18:152022. március 07., 18:15
A repülés érzése nagyon különleges mindenki számára, főleg azoknak, akik élvezik is, és mondjuk nincsenek hozzászokva, mint a repülőgépeket vezető pilóták. Van, aki imád repülni, és van, aki irtózik tőle. Ám repülni nemcsak géppel lehet, hanem mondjuk helikopterrel vagy léggömbbel, netán siklóernyővel. A repülőgéppel való közlekedés néhány évtizede mindenki számára elérhetővé vált, persze a zsebéhez mérten, az elmúlt tíz-tizenöt évben a „fapados” járatok megjelenésével pedig a világ nagy részén az átlagember is hozzáfér a repülés élményéhez. S ha már így van, akkor miért ne születnének dalok a repülésről?
Bruce Dickinson, az Iron Maiden énekese tényleg tud repülőt vezetni, egy ideig ő vezette a zenekar turnégépét is, pilótaengedélye volt. Ez a dal azonban még a nyolcvanas évek elején készült, a Piece of Mind albumra, nem sokkal utána, hogy Dickinson belépett a klasszikus heavy metal együttesbe és ott is ragadt jó sokáig, megszakításokkal a mai napig.
Tom Petty és dalszerző társa, Jeff Lynne több mint harminc éve írták ezt a dalt az Into the Great Wide Open című albumra, állítólag abból ihletődtek, hogy Tom látott egy interjút a tévében egy pilótával, aki azt mondta, hogy repülni könnyű, leszállni nehéz. A videóklippet is nagyon a repülőkhöz igazították.
A zene az én repülőgépem! – üzente a Chili 1995-ben a One Hot Minute című albumon ezzel a dallal, amelyben találunk benne egy igazi, Fleás basszusalapot Anthony szövegelése alatt, a refrén azonban nem feltétlenül a Chilire jellemző dallamot kapott, habár nagyon fülbemászó. Az együttes ezt a lemezt Dave Navarro gitárossal rögzítette, mert John Frusciante akkor lépett ki először a csapatból (nem nagyon bírta a stadionokban rendezett szuperkoncerteket, a felhajtást, plusz drogproblémái is voltak). Ennek megfelelően az egész album egy kicsit más, mint az addigiak, de pár év múlva Frusciante visszatért, és a Calfornication már vele készült el 1999-ben. Na, azon is van pár olyan dal, amitől el lehet szállni, annyira jók.
Igen, ez még az a Nightwish, amiben Tarja Turunen volt az énekes, az akkori korszak szerintem egyik legszebb dala – van egyféle himnikus hangvétel benne, Tarja gyönyörűen énekel. Az Oceanborn a világhírű finn metálzenekar második lemeze volt, ezen a szimfonikusokkal megspékelt szerzeményen kívül is alapdarabok szólaltak meg rajta.
Egy igen dögös dal ugyanabból az évből, amikor még Lenny is dögösebb volt, mint manapság, habár ki tudja, mit mondanak erre a rajongó hölgyek…? Akkoriban már rég megvolt a világsztár státusa, hiszen már az ötödik lemeze is megjelent, és hatalmas, teltházas turnéi voltak – amúgy (nemcsak szerintem) a Fly Away az egyik legjobb száma, dögös, karcos riffel kezdődik, s persze a videóklipp is figyelemre méltó.
Hadd válogassunk ide néhány magyar dalt is, amelyek a repülésről szólnak. A szó szoros értelmében a repülésről szól. A nyolcvanas években igen nagysikerű Neoton Família énekesnőjének 1989-ben szólólemeze is megjelent Intim percek címmel, ezen angol és magyar nyelvű dalok váltják egymást. Köztük van a Dal a repülésről, egy ilyen félig-meddig szerelmes balladácska.
Néhány nappal ezelőtti a hír, hogy újra összeáll a 2010-ben, 23 évnyi tevékenység után feloszlott Kispál és a Borz. Egyelőre egy koncertet jelentettek be, illetve azt, hogy új dalokat írnak, ám a régiek közül is hátha játsszák majd ezt az ábrándozós, gondolkodós, fekvős-felszállós, kedves kis dalt. Lovasi akkori szövegeiben visszatérő elemek a hal, a föld, az ég, a repülők, a világvége és persze szinte minden dalban egy igazi Kispál Andás-gitárszóló. „Íme itt a zöld: egy lepedőnyi Föld a fölénk kifeszült kék: egy takarónyi Ég!” Ugye, milyen jó?
Horváth Charlie sokat vendéglátózott messzi országokban a nyolcvanas években, aztán hazatért, mégpedig repülővel – ez a dal az 1994-es szólólemezére került fel, szövegét az egyik legjobb magyar szövegíró, Horváth Attila írta. „Ott a helyem, ahol tépett már a szél, / felnevelt az utca, s miénk volt a tér, / őriztek a falak, és hosszú volt a tél, / a kelő Napra vártam, éltem őszintén” – hány utalás is van ebben a néhány sorban más, magyar dalszövegekre..? A Nézz az ég felé egy igazi, nagy, klasszikus magyar sláger, karaoke-estek főszereplője (bár elég nehéz a refrént kiénekelni!), ami a visszatérésről, a hazajövésről szól.
A repülőgépben nélkülözhetetlenek a stewardessek, persze ők nem tárgyak, noha vannak utasok, akik úgy kezelik őket. A Tankcsapdának a Connector 567 című, sorrendben ötödik stúdióalbumának harmadik száma a repülőgépen dolgozó hölgyről, illetve a repülés világáról szóló dal.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!