Egy helyi mecénás tragikus halála: 75 éve hunyt el Becsek Aladár

1920-tól az Udvarhely megyei Takarékpénztár  vezérigazgatója lett, korábban az após, Pildner Ottó vezette az intézményt. Becsek 24 évesen vette feleségül Pildnerék Viktorin nevű leányát, a hölgy 1925 márciusában elhunyt.

„E drága sziv f. hó 19-én d.u. fél 6 órakor szűnt meg dobogni, a most országszerte uralkodó náthajárvány áldozataképpen. A mindenkit megrendítő halálesetről a gyászoló család és a helybeli Jótékony Nőegyesület adtak ki szomorú jelentést.” – írja a Székely Közélet néhány nappal később, március 22-én.

Aladár másfél évvel később, 1926. október 9-én vette el feleségül dr. Mezei Ödön főorvos lányát, Kornéliát, akivel haláláig együtt maradt – a mecénásnak azonban egyik házasságából sem született gyereke.

Ami a baráti körét illeti, Becsek Aladár a kor akkori ismert udvarhelyi embereivel, a „kultúrelittel” barátkozott, ismerősei között találjuk a múzeumalapító Haáz Ferenc Rezsőt, dr. Imreh Domokos orvos-kórházigazgatót, Nyirő József írót, Kováts István fényképészt, aki több felvételt is készített róla, többek között portréfotót és otthoni képet is Becsekék Bethlen Gábor utcai otthonában. De olyan kép is fennmaradt, amelyen együtt látható a Székely Dalegylet vezérkarával: az általa is támogatott kórus, illetve fúvószenekar 1930. május 10.-én költözött akkori új otthonába, az Attila utcai épületbe – a képen Becsek középen ül, kalapja az ölében, Kováts pedig a fotó bal szélén, a földön ül.  

Becsek Aladár a húszas-harmincas években meghatározó közéleti személyiség volt Udvarhelyen, aki ugyanakkor lelkes támogatója volt a város művelődési és sportéletének, egyesületekben is vállalt vezető tisztséget, 21 évig volt titkára a kaszinónak, illetve a húszas években a Magyar Nemzeti Párt végrehajtó bizottságának is tagja volt. Ismeretes, hogy 1925-ben előterjesztette Erdélyi Vasúti Politika című röpiratát, amelyben a Csíkszeredába vezető vasútvonal elkészítését is szorgalmazta. A harmincas évek végén a Kereskedő Társulat elnöke volt, de támogatta a Hargita futballcsapatát, a Jótékony Nőegyletet, a református egyházat, az iskolákat, a Székely Dalegyletet, a fúvószenekart és másokat is. Igen vagyonos embernek számított, hiszen egyik első ember volt a városban, akinek saját gépkocsija, egy magyar gyártmányú Magosix autója volt.

Halála tragikus körülmények között történt. 1944 őszén, a közeledő front miatt feleségével Budapestre költöztek, a főváros ostromát ott akarták átvészelni.

A székelyudvarhelyi városi könyvtárban ma is megtekinthető a Becsek-féle nyomda egyik gépe: a könyvtár emeletén, a kölcsönző mögötti térben nemcsak ez, hanem egy teljes udvarhelyi nyomdatörténeti kiállítás látható. A kiállítás állandó, tehát bárki betérhet, és megtekintheti az egykori nyomdákból fennmaradt eszközöket.

Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György, Gidó Csaba történészek és Fecső Zoltán televíziós szerkesztő korábbi írásait. A régi fényképeket Fecső Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre, a családi képeket és a portréfotót id. Kovács István készítette a harmincas években.