Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:34

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

22:24

Volt csíki műkorcsolyázó képviselte Magyarországot sífutásban az olimpián

22:20

Hazahozzák a pontokat a gyergyóiak Bukarestből

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Érvénytelenítette a bíróság a Csukás-tó területének kisajátítását

Egy helyi mecénás tragikus halála: 75 éve hunyt el Becsek Aladár

Becsek Aladár portréja a harmincas évekből

Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)

Budapest ostroma idején, hetvenöt évvel ezelőtt tragikus körülmények között hunyt el Székelyudvarhely művelődési és sportéletének egykori híres mecénása. Becsek Aladár nemcsak pénzintézet-vezetőként, hanem újságíróként, laptulajdonosként is maradandót alkotott a székelyföldi kisvárosban.

Katona Zoltán

2020. január 23., 17:212020. január 23., 17:21

2020. január 24., 10:392020. január 24., 10:39

Becsek Aladár életútja nem a mesebeli szegénylegényéhez hasonlatos: az 1800-as évek második felében édesapja, Becsek Dániel vagyonos embernek számított Székelyudvarhelyen – a kiegyezés után egy évvel, az akkori gazdasági fellendülésben hozta létre a kisváros és a környék első nyomdáját. Kibérelte a ma Köpeczi-ház néven ismert épület alsó szintjét (ez a ház ma is áll a Tompa László és az Eötvös József utcák kereszteződésében), ahol könyveket, iskolai értesítőket, folyóiratokat nyomtatott, illetve 1877-ben ő indította el az Udvarhelyi Híradó egy évig élő első évfolyamát. Kisfia, Aladár ekkor már egy éves volt, hiszen 1876. február 27-én született – ebben a periódusban, az ún. boldog békeidőkben Székelyudvarhely óriási fejlődésen ment keresztül, az azokban az évtizedekben épült fontosabb középületek (városháza, középiskolák, takarékpénztár, stb.) ma is állnak .

A rendelkezésünkre álló adatok szerint Becsek Aladár a református kollégium kisdiákja volt, már másodikos korában az iskolai zenekarba is bekerült – apja a legkiválóbb iskolákban taníttatta, hiszen az ifjú Becsek később kereskedelmi akadémiát végzett Budapesten, és hazatérve, a század kilencvenes éveiben már a nyomdát kezdte vezeti. Édesapja 1897-ben meghalt, a nyomda addig a Becsek D. és Fia Könyvnyomda nevet viselte, de a fiatal Aladár teljesen átszervezte azt – 1894 óta ugyanis egy másik, a Becsek családhoz hasonlóan szintén háromszéki származású Betegh Pál is nyomdát nyitott Udvarhelyen. Sőt, a fiatal Becsek 1898-ban, alig 22 évesen újraindította az Udvarhelyi Híradót, amelynek egészen annak megszűntéig, illetve Székely Közéletté való átalakításáig vezetője, kiadója és tulajdonosa maradt. Nem mellékesen 1990-ben indult el az Udvarhelyi Híradó harmadik évfolyama, a köré szervező lapcsaládból jött létre a mai Székelyhon, tehát Becsekéket szakmai felmenőinknek is tarthatjuk.

1901. április 15-től kezdődően csak Becsek Aladár neve jelent meg az Udvarhelyi Híradó impresszumában, korábban Cs. Szabó Kálmán volt a felelős szerkesztő, de 1900 után már eltűntek a cikkei alapból. Becsek 1905-ben is átszervezte a lapot, ugyanis abban az évben az akkori kormánypárt (a szabadelvű párt) vereséget szenvedett, s ez egy politikai krízist is maga után vont – a Becsek-féle lap pedig ennek volt a támogatója. A fiatal Aladár ezekben az években rendszeresen írt is a lapjába, de a Híradó Tárca-rovatában többek között olyan nagy magyar írók közöltek, mint Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor, Benedek Elek vagy Krúdy Gyula. 1913-ban a nyomdát a Kossuth Lajos utcába költöztette – ez az épület is áll ma, az évek során volt ott étterem és kávéház, jelenleg egy sörözőnek ad otthont.

Az 1918-as év vége nagy változást hozott Becsek Aladár életében is: a nyomdát és az újságot eladta, utóbbit az új tulajdonosok át is nevezték Székely Közéletre. A lap első számában olvashatjuk Becsek sorait is, többek között ezt írja:

„Kerek félszázad óta fennálló, virágzó, tősgyökeres székely iparvállalat cserélt gazdát és Udvarhely vármegye és Székelyudvarhely város érdekeit 21 év óta önzetlen lelkesedéssel szolgáló újság szűnik meg, hogy helyet adjon egy másik, ugyancsak ezen feladattal elinduló újságnak.”

Becsek a Székelyudvarhelyi Könyvnyomda Részvénytársaságnak adta el a lapot és a nyomdát, a Székely Közélet első lapszáma 1918. november 24-én jelent meg.

A Székely Közélet 1918. november 24-i lapszáma

Fotó: Székely Közélet

1920-tól az Udvarhely megyei Takarékpénztár vezérigazgatója lett, korábban az após, Pildner Ottó vezette az intézményt. Becsek 24 évesen vette feleségül Pildnerék Viktorin nevű leányát, a hölgy 1925 márciusában elhunyt.

„E drága sziv f. hó 19-én d.u. fél 6 órakor szűnt meg dobogni, a most országszerte uralkodó náthajárvány áldozataképpen. A mindenkit megrendítő halálesetről a gyászoló család és a helybeli Jótékony Nőegyesület adtak ki szomorú jelentést.” – írja a Székely Közélet néhány nappal később, március 22-én.

Aladár másfél évvel később, 1926. október 9-én vette el feleségül dr. Mezei Ödön főorvos lányát, Kornéliát, akivel haláláig együtt maradt – a mecénásnak azonban egyik házasságából sem született gyereke.

Becsek Aladár (jobboldalt) és felesége, Mezei Kornélia székelyudvarhelyi otthonukban

Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)

Ami a baráti körét illeti, Becsek Aladár a kor akkori ismert udvarhelyi embereivel, a „kultúrelittel” barátkozott, ismerősei között találjuk a múzeumalapító Haáz Ferenc Rezsőt, dr. Imreh Domokos orvos-kórházigazgatót, Nyirő József írót, Kováts István fényképészt, aki több felvételt is készített róla, többek között portréfotót és otthoni képet is Becsekék Bethlen Gábor utcai otthonában. De olyan kép is fennmaradt, amelyen együtt látható a Székely Dalegylet vezérkarával: az általa is támogatott kórus, illetve fúvószenekar 1930. május 10.-én költözött akkori új otthonába, az Attila utcai épületbe – a képen Becsek középen ül, kalapja az ölében, Kováts pedig a fotó bal szélén, a földön ül.

Becsek középen, kalapja a lábán

Fotó: Székely Dalegylet

Becsek Aladár a húszas-harmincas években meghatározó közéleti személyiség volt Udvarhelyen, aki ugyanakkor lelkes támogatója volt a város művelődési és sportéletének, egyesületekben is vállalt vezető tisztséget, 21 évig volt titkára a kaszinónak, illetve a húszas években a Magyar Nemzeti Párt végrehajtó bizottságának is tagja volt. Ismeretes, hogy 1925-ben előterjesztette Erdélyi Vasúti Politika című röpiratát, amelyben a Csíkszeredába vezető vasútvonal elkészítését is szorgalmazta. A harmincas évek végén a Kereskedő Társulat elnöke volt, de támogatta a Hargita futballcsapatát, a Jótékony Nőegyletet, a református egyházat, az iskolákat, a Székely Dalegyletet, a fúvószenekart és másokat is. Igen vagyonos embernek számított, hiszen egyik első ember volt a városban, akinek saját gépkocsija, egy magyar gyártmányú Magosix autója volt.

Halála tragikus körülmények között történt. 1944 őszén, a közeledő front miatt feleségével Budapestre költöztek, a főváros ostromát ott akarták átvészelni.

1945. január 15-én elindult kutyát sétáltatni, azonban a szabadban egy repesz nyakon találta, elvérzett. 69 éves volt.

Nem lehet bizonyosan tudni, hogy abban a sírban nyugszik-e, amely az udvarhelyi belvárosi református temetőben van (ide állítólag hazahozták a hamvait), mert olyan visszaemlékezés is létezik, amely szerint Budapesten van eltemetve.

Becsek Aladár (szemben) és felesége, Mezei Kornélia székelyudvarhelyi otthonukban

Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)

A székelyudvarhelyi városi könyvtárban ma is megtekinthető a Becsek-féle nyomda egyik gépe: a könyvtár emeletén, a kölcsönző mögötti térben nemcsak ez, hanem egy teljes udvarhelyi nyomdatörténeti kiállítás látható. A kiállítás állandó, tehát bárki betérhet, és megtekintheti az egykori nyomdákból fennmaradt eszközöket.

Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György, Gidó Csaba történészek és Fecső Zoltán televíziós szerkesztő korábbi írásait. A régi fényképeket Fecső Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre, a családi képeket és a portréfotót id. Kovács István készítette a harmincas években.