Egy helyi mecénás tragikus halála: 75 éve hunyt el Becsek Aladár
Becsek Aladár portréja a harmincas évekből
Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)
Budapest ostroma idején, hetvenöt évvel ezelőtt tragikus körülmények között hunyt el Székelyudvarhely művelődési és sportéletének egykori híres mecénása. Becsek Aladár nemcsak pénzintézet-vezetőként, hanem újságíróként, laptulajdonosként is maradandót alkotott a székelyföldi kisvárosban.
Katona Zoltán
2020. január 23., 17:212020. január 23., 17:21
2020. január 24., 10:392020. január 24., 10:39
Becsek Aladár életútja nem a mesebeli szegénylegényéhez hasonlatos: az 1800-as évek második felében édesapja, Becsek Dániel vagyonos embernek számított Székelyudvarhelyen – a kiegyezés után egy évvel, az akkori gazdasági fellendülésben hozta létre a kisváros és a környék első nyomdáját. Kibérelte a ma Köpeczi-ház néven ismert épület alsó szintjét (ez a ház ma is áll a Tompa László és az Eötvös József utcák kereszteződésében), ahol könyveket, iskolai értesítőket, folyóiratokat nyomtatott, illetve 1877-ben ő indította el az Udvarhelyi Híradó egy évig élő első évfolyamát. Kisfia, Aladár ekkor már egy éves volt, hiszen 1876. február 27-én született – ebben a periódusban, az ún. boldog békeidőkben Székelyudvarhely óriási fejlődésen ment keresztül, az azokban az évtizedekben épült fontosabb középületek (városháza, középiskolák, takarékpénztár, stb.) ma is állnak .
A rendelkezésünkre álló adatok szerint Becsek Aladár a református kollégium kisdiákja volt, már másodikos korában az iskolai zenekarba is bekerült – apja a legkiválóbb iskolákban taníttatta, hiszen az ifjú Becsek később kereskedelmi akadémiát végzett Budapesten, és hazatérve, a század kilencvenes éveiben már a nyomdát kezdte vezeti. Édesapja 1897-ben meghalt, a nyomda addig a Becsek D. és Fia Könyvnyomda nevet viselte, de a fiatal Aladár teljesen átszervezte azt – 1894 óta ugyanis egy másik, a Becsek családhoz hasonlóan szintén háromszéki származású Betegh Pál is nyomdát nyitott Udvarhelyen. Sőt, a fiatal Becsek 1898-ban, alig 22 évesen újraindította az Udvarhelyi Híradót, amelynek egészen annak megszűntéig, illetve Székely Közéletté való átalakításáig vezetője, kiadója és tulajdonosa maradt. Nem mellékesen 1990-ben indult el az Udvarhelyi Híradó harmadik évfolyama, a köré szervező lapcsaládból jött létre a mai Székelyhon, tehát Becsekéket szakmai felmenőinknek is tarthatjuk.
1901. április 15-től kezdődően csak Becsek Aladár neve jelent meg az Udvarhelyi Híradó impresszumában, korábban Cs. Szabó Kálmán volt a felelős szerkesztő, de 1900 után már eltűntek a cikkei alapból. Becsek 1905-ben is átszervezte a lapot, ugyanis abban az évben az akkori kormánypárt (a szabadelvű párt) vereséget szenvedett, s ez egy politikai krízist is maga után vont – a Becsek-féle lap pedig ennek volt a támogatója. A fiatal Aladár ezekben az években rendszeresen írt is a lapjába, de a Híradó Tárca-rovatában többek között olyan nagy magyar írók közöltek, mint Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor, Benedek Elek vagy Krúdy Gyula. 1913-ban a nyomdát a Kossuth Lajos utcába költöztette – ez az épület is áll ma, az évek során volt ott étterem és kávéház, jelenleg egy sörözőnek ad otthont.
Az 1918-as év vége nagy változást hozott Becsek Aladár életében is: a nyomdát és az újságot eladta, utóbbit az új tulajdonosok át is nevezték Székely Közéletre. A lap első számában olvashatjuk Becsek sorait is, többek között ezt írja:
Becsek a Székelyudvarhelyi Könyvnyomda Részvénytársaságnak adta el a lapot és a nyomdát, a Székely Közélet első lapszáma 1918. november 24-én jelent meg.
A Székely Közélet 1918. november 24-i lapszáma
Fotó: Székely Közélet
1920-tól az Udvarhely megyei Takarékpénztár vezérigazgatója lett, korábban az após, Pildner Ottó vezette az intézményt. Becsek 24 évesen vette feleségül Pildnerék Viktorin nevű leányát, a hölgy 1925 márciusában elhunyt.
„E drága sziv f. hó 19-én d.u. fél 6 órakor szűnt meg dobogni, a most országszerte uralkodó náthajárvány áldozataképpen. A mindenkit megrendítő halálesetről a gyászoló család és a helybeli Jótékony Nőegyesület adtak ki szomorú jelentést.” – írja a Székely Közélet néhány nappal később, március 22-én.
Aladár másfél évvel később, 1926. október 9-én vette el feleségül dr. Mezei Ödön főorvos lányát, Kornéliát, akivel haláláig együtt maradt – a mecénásnak azonban egyik házasságából sem született gyereke.
Becsek Aladár (jobboldalt) és felesége, Mezei Kornélia székelyudvarhelyi otthonukban
Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)
Ami a baráti körét illeti, Becsek Aladár a kor akkori ismert udvarhelyi embereivel, a „kultúrelittel” barátkozott, ismerősei között találjuk a múzeumalapító Haáz Ferenc Rezsőt, dr. Imreh Domokos orvos-kórházigazgatót, Nyirő József írót, Kováts István fényképészt, aki több felvételt is készített róla, többek között portréfotót és otthoni képet is Becsekék Bethlen Gábor utcai otthonában. De olyan kép is fennmaradt, amelyen együtt látható a Székely Dalegylet vezérkarával: az általa is támogatott kórus, illetve fúvószenekar 1930. május 10.-én költözött akkori új otthonába, az Attila utcai épületbe – a képen Becsek középen ül, kalapja az ölében, Kováts pedig a fotó bal szélén, a földön ül.
Becsek középen, kalapja a lábán
Fotó: Székely Dalegylet
Becsek Aladár a húszas-harmincas években meghatározó közéleti személyiség volt Udvarhelyen, aki ugyanakkor lelkes támogatója volt a város művelődési és sportéletének, egyesületekben is vállalt vezető tisztséget, 21 évig volt titkára a kaszinónak, illetve a húszas években a Magyar Nemzeti Párt végrehajtó bizottságának is tagja volt. Ismeretes, hogy 1925-ben előterjesztette Erdélyi Vasúti Politika című röpiratát, amelyben a Csíkszeredába vezető vasútvonal elkészítését is szorgalmazta. A harmincas évek végén a Kereskedő Társulat elnöke volt, de támogatta a Hargita futballcsapatát, a Jótékony Nőegyletet, a református egyházat, az iskolákat, a Székely Dalegyletet, a fúvószenekart és másokat is. Igen vagyonos embernek számított, hiszen egyik első ember volt a városban, akinek saját gépkocsija, egy magyar gyártmányú Magosix autója volt.
Halála tragikus körülmények között történt. 1944 őszén, a közeledő front miatt feleségével Budapestre költöztek, a főváros ostromát ott akarták átvészelni.
Nem lehet bizonyosan tudni, hogy abban a sírban nyugszik-e, amely az udvarhelyi belvárosi református temetőben van (ide állítólag hazahozták a hamvait), mert olyan visszaemlékezés is létezik, amely szerint Budapesten van eltemetve.
Becsek Aladár (szemben) és felesége, Mezei Kornélia székelyudvarhelyi otthonukban
Fotó: Fotó: id. Kováts István (Kováts Fényképészet)
A székelyudvarhelyi városi könyvtárban ma is megtekinthető a Becsek-féle nyomda egyik gépe: a könyvtár emeletén, a kölcsönző mögötti térben nemcsak ez, hanem egy teljes udvarhelyi nyomdatörténeti kiállítás látható. A kiállítás állandó, tehát bárki betérhet, és megtekintheti az egykori nyomdákból fennmaradt eszközöket.
Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György, Gidó Csaba történészek és Fecső Zoltán televíziós szerkesztő korábbi írásait. A régi fényképeket Fecső Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre, a családi képeket és a portréfotót id. Kovács István készítette a harmincas években.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!