
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató kutatta a magzatelűzés jelenségét is
Fotó: Veres Nándor
Mit tettek az asszonyok, hogy „ne maradjanak úgy”? Mi játszott nagy szerepet a fogamzás hárításában, és milyen praktikákat használtak a magzatelhajtásra a paraszti társadalomban? Erről is olvashatnak a Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében.
2019. november 01., 18:192019. november 01., 18:19
2019. november 01., 18:312019. november 01., 18:31
A legelterjedtebb kifejezések a magzatelhajtásra a tengerészt csinált belőle, vízre tette, vagy éppen az angyalcsinálás voltak. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató több mint harminc éven keresztül vizsgálta az emberi élet sorsfordulatait – a születést, a házasságot, a halált, de kutatta a magzatelűzés jelenségét is. Mint mondta, léteztek preventív technikák, amelyek szájról szájra terjedtek, az asszonyok tanították, hogy mit kell csinálni, hogy „ne maradjanak úgy”.
– ez volt az egyik legelterjedtebb és biztosnak tekintett technika a közösülés alkalmával. A fogamzás hárításában nagy szerepet játszottak a korábbi lakásviszonyok, hiszen egy szobában lakott két-három generáció is, ritkán biztosítottak külön szobát a fiataloknak. A néprajzkutató elmondta, orvosi felmérések is születtek Magyarország területén 1940-ben arra vonatkozóan, hogy a női „idegállapot" egyik eredője pontosan ez a feszült helyzet, hogy nem folytathattak természetes, nyugodt körülmények között szerelmi együttlétet, még akkor sem, ha új házasok voltak. Adott esetben még a nászéjszakán sem.
Egy másik praktika az együttlét utáni gyors kimosakodás volt. Az asszonyok a párnájuk alatt rongyokat tartottak, amelyeket gyorsan ecetbe mártottak és kitörölték magukat.
Az asszonyok sokféle praktikát ismertek
Fotó: Fortepan/Tóth Árpád
Ha meggyőződtek arról, hogy valóban terhesen maradt az asszony, akkor háromféle terhességet megszakító praktikát alkalmaztak: a fizikai erőfeszítést, a növényi elhajtót és a különböző vegyszerek használatát, utóbbiakat a testébe kellett bevinni. Ha a fenti módszerek nem voltak hatásosak, akkor orvoshoz fordultak. Voltak erre szakosodott bábaasszonyok is, akik fizetség fejében eltették a magzatot, vagy kitanították a nőt, hogy hogyan kell eljárni. Ha a hatóságok mégiscsak lefüleltek egy ilyen bábaasszonyt, börtönbe zárták, de a falu sajnálta, mert segített rajtuk. Határozottan pozitív volt egy bábaasszony megítélése, várták a kiszabadulását – magyarázta Balázs Lajos.
A különböző „mesterkedésekről”, az asszonyok lelki vívódásáról, illetve a Ceaușescu-féle abortusztörvény hatásairól bővebben a Liget november 1-jei számában olvashatnak.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!