
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató kutatta a magzatelűzés jelenségét is
Fotó: Veres Nándor
Mit tettek az asszonyok, hogy „ne maradjanak úgy”? Mi játszott nagy szerepet a fogamzás hárításában, és milyen praktikákat használtak a magzatelhajtásra a paraszti társadalomban? Erről is olvashatnak a Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében.
2019. november 01., 18:192019. november 01., 18:19
2019. november 01., 18:312019. november 01., 18:31
A legelterjedtebb kifejezések a magzatelhajtásra a tengerészt csinált belőle, vízre tette, vagy éppen az angyalcsinálás voltak. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató több mint harminc éven keresztül vizsgálta az emberi élet sorsfordulatait – a születést, a házasságot, a halált, de kutatta a magzatelűzés jelenségét is. Mint mondta, léteztek preventív technikák, amelyek szájról szájra terjedtek, az asszonyok tanították, hogy mit kell csinálni, hogy „ne maradjanak úgy”.
– ez volt az egyik legelterjedtebb és biztosnak tekintett technika a közösülés alkalmával. A fogamzás hárításában nagy szerepet játszottak a korábbi lakásviszonyok, hiszen egy szobában lakott két-három generáció is, ritkán biztosítottak külön szobát a fiataloknak. A néprajzkutató elmondta, orvosi felmérések is születtek Magyarország területén 1940-ben arra vonatkozóan, hogy a női „idegállapot" egyik eredője pontosan ez a feszült helyzet, hogy nem folytathattak természetes, nyugodt körülmények között szerelmi együttlétet, még akkor sem, ha új házasok voltak. Adott esetben még a nászéjszakán sem.
Egy másik praktika az együttlét utáni gyors kimosakodás volt. Az asszonyok a párnájuk alatt rongyokat tartottak, amelyeket gyorsan ecetbe mártottak és kitörölték magukat.
Az asszonyok sokféle praktikát ismertek
Fotó: Fortepan/Tóth Árpád
Ha meggyőződtek arról, hogy valóban terhesen maradt az asszony, akkor háromféle terhességet megszakító praktikát alkalmaztak: a fizikai erőfeszítést, a növényi elhajtót és a különböző vegyszerek használatát, utóbbiakat a testébe kellett bevinni. Ha a fenti módszerek nem voltak hatásosak, akkor orvoshoz fordultak. Voltak erre szakosodott bábaasszonyok is, akik fizetség fejében eltették a magzatot, vagy kitanították a nőt, hogy hogyan kell eljárni. Ha a hatóságok mégiscsak lefüleltek egy ilyen bábaasszonyt, börtönbe zárták, de a falu sajnálta, mert segített rajtuk. Határozottan pozitív volt egy bábaasszony megítélése, várták a kiszabadulását – magyarázta Balázs Lajos.
A különböző „mesterkedésekről”, az asszonyok lelki vívódásáról, illetve a Ceaușescu-féle abortusztörvény hatásairól bővebben a Liget november 1-jei számában olvashatnak.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!