„Hogy ne maradjanak úgy”: magzatelhajtó mesterkedések a paraszti társadalomban
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató kutatta a magzatelűzés jelenségét is
Fotó: Veres Nándor
Mit tettek az asszonyok, hogy „ne maradjanak úgy”? Mi játszott nagy szerepet a fogamzás hárításában, és milyen praktikákat használtak a magzatelhajtásra a paraszti társadalomban? Erről is olvashatnak a Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében.
Liget
2019. november 01., 18:192019. november 01., 18:19
2019. november 01., 18:312019. november 01., 18:31
A legelterjedtebb kifejezések a magzatelhajtásra a tengerészt csinált belőle, vízre tette, vagy éppen az angyalcsinálás voltak. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató több mint harminc éven keresztül vizsgálta az emberi élet sorsfordulatait – a születést, a házasságot, a halált, de kutatta a magzatelűzés jelenségét is. Mint mondta, léteztek preventív technikák, amelyek szájról szájra terjedtek, az asszonyok tanították, hogy mit kell csinálni, hogy „ne maradjanak úgy”.
– ez volt az egyik legelterjedtebb és biztosnak tekintett technika a közösülés alkalmával. A fogamzás hárításában nagy szerepet játszottak a korábbi lakásviszonyok, hiszen egy szobában lakott két-három generáció is, ritkán biztosítottak külön szobát a fiataloknak. A néprajzkutató elmondta, orvosi felmérések is születtek Magyarország területén 1940-ben arra vonatkozóan, hogy a női „idegállapot" egyik eredője pontosan ez a feszült helyzet, hogy nem folytathattak természetes, nyugodt körülmények között szerelmi együttlétet, még akkor sem, ha új házasok voltak. Adott esetben még a nászéjszakán sem.
Egy másik praktika az együttlét utáni gyors kimosakodás volt. Az asszonyok a párnájuk alatt rongyokat tartottak, amelyeket gyorsan ecetbe mártottak és kitörölték magukat.
Az asszonyok sokféle praktikát ismertek
Fotó: Fortepan/Tóth Árpád
Ha meggyőződtek arról, hogy valóban terhesen maradt az asszony, akkor háromféle terhességet megszakító praktikát alkalmaztak: a fizikai erőfeszítést, a növényi elhajtót és a különböző vegyszerek használatát, utóbbiakat a testébe kellett bevinni. Ha a fenti módszerek nem voltak hatásosak, akkor orvoshoz fordultak. Voltak erre szakosodott bábaasszonyok is, akik fizetség fejében eltették a magzatot, vagy kitanították a nőt, hogy hogyan kell eljárni. Ha a hatóságok mégiscsak lefüleltek egy ilyen bábaasszonyt, börtönbe zárták, de a falu sajnálta, mert segített rajtuk. Határozottan pozitív volt egy bábaasszony megítélése, várták a kiszabadulását – magyarázta Balázs Lajos.
A különböző „mesterkedésekről”, az asszonyok lelki vívódásáról, illetve a Ceaușescu-féle abortusztörvény hatásairól bővebben a Liget november 1-jei számában olvashatnak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Sertésszűz fokhagymás mártással – videó
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Sertésszűz fokhagymás mártással – videó
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
„Nyuszis” szendvics – videó
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
„Nyuszis” szendvics – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!