/ Faluszerte

A gazdálkodó embernek nincs ideje az interneten böngészni. Nem is bíznak az így, illetve a médián keresztül szerzett információkban, hiszen azok sokszor épp a lényeget nem tartalmazzák. Más a bizalmi kapcsolat egy olyan személlyel, akinek a tájékoztatás a munkája és egyben a hivatása – vallják azok a szakemberek, akik szerint a falugazdák jelenléte a községekben létfontosságú lenne a vidéki ember számára. Viszont ezek száma egyre csökken.

Az elmúlt év gyengébb burgonyatermése miatt nem biztos, hogy kitartanak tavaszig a készletek, sőt az is elképzelhető, hogy vetőmaghiánnyal kell számolni. A kisebb termés jó értékesítési árakat hozott, azonban vannak, akik így is csak banikért kellett odaadják a pityókát.

Gyors léptekkel közeledik a végéhez a mezőgazdasági összeírás adatgyűjtési szakasza. Az illetékesek többször is hangsúlyozták, az adatokat kizárólag statisztikai célokra használják. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják ezt a gazdák. Ennek érdekében Csíkszentsimonba látogattunk.

Balavásáron és a közigazgatásilag hozzá tartozó Nagykenden, Egrestőn, Szénaverősön, Fületelkén, illetve Szentdemeteren még nincs megoldva a csatorna- és vízhálózat kérdése, a községi utak javítása pedig a támogatásoktól függ.

Balavásár önkormányzata az elmúlt év végén elektronikus közbeszerzési eljárással jutott hozzá ahhoz összeghez, amelyből idén nyílászárókat cserélnek.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium határozata értelmében 2011-től fizetni kell a fülszámokért. Az új rendelkezés értelmében kereskedelmi társaságok, gazdaszövetségek ezentúl akár maguk is elvégezhetik a fülszámozást és az ezzel járó nyilvántartást.

Elkezdődtek a gyergyóújfalvi Elekes-malom felújításának előkészítő munkálatai, így várhatóan egy-két éven belül ismét funkciót kap, élettel telik meg a Szenéte utcai épületegyüttes. A kiemelten védett emlékmű restaurálását a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum szakmai felügyelete alatt végzik.

Csaknem egy hónapja a helyi Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjai kitűzték a székely zászót a nyárádgálfalvi községházára is.

Megkezdődött a külterületek telekkönyvezése Szépvíz községben. Az uniós forrásokból végzett munkálatok eredményeként parcellánként kapnak telekkönyvet a tulajdonosok. A telekkönyveknek köszönhetően mindenkinek a neve után kerülhet a birtok.

Az elmúlt években már többször is felmerült a megműveletlen földek megadóztatásának terve, a legújabb változat szerint az adó 400 lej lenne hektáronként. Hargita megyében az udvarhelyi és a keresztúri zónában van a legtöbb parlagon hagyott föld.

Gazdák számára tartanak tájékoztató jellegű előadást könyvelés témakörben. Az uniós pályázatok egyre több esetben teszik szükségessé, hogy a gazdák vállalkozások keretében tevékenykedjenek.

A legutóbbi zetelaki tanácsülésen élénk vitát váltott ki a polgármester által összetört hivatali autó kárrendezése. Kiderült, hogy akad előrelépés, de vannak olyan területek, ahol továbbra is stagnálás tapasztalható.

Folyamatosan csökken az állatállomány, ennek ellenére kezd kialakulni egy stabil tejtermelő csoport a Nyárád menti faluban.

„Az adóra ezt senki fel nem használja” – mondja határozottan a gazdák, mezőgazdasági általános összeírással kapcsolatos félelmeire Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. A gazdák egy része ugyanis attól tart, hogy az összeírás célja az, hogy az állam felmérje, mit lehet megadóztatni.