Fenntartások is vannak, de mindent bevallottak

•  Fotó: Sándor-Nagy Tünde

Fotó: Sándor-Nagy Tünde

Gyors léptekkel közeledik a végéhez a decemberben útjára indított mezőgazdasági összeírás adatgyűjtési szakasza. Hargita megyében 651 kérdezőbiztos mintegy 106 ezer háztartást keresett fel, hogy pontos információkat szerezzenek a gazdaságokról, azok fejlettségéről, az állatállományról. Az illetékesek többször is hangsúlyozták, a felmérés a következő ciklus agrárpolitikájának alakítása szempontjából létfontosságú, ezért fontos a hiteles adatok közlése. Ugyanakkor senkinek nincs félnivalója, hiszen az adatokat kizárólag statisztikai célokra használják. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják ezt a gazdák. Ennek érdekében Csíkszentsimonba látogattunk.

Rédai Botond

2011. január 20., 16:012011. január 20., 16:01

2011. január 20., 20:172011. január 20., 20:17

Néhány gazda meg van győződve arról, a mezőgazdasági összeírás csak rosszat hozhat.
Tekintse meg videónkat!

„Biztos, felhasználják hátrányukra ezeket az adatokat. Erre bárki számíthat” fogalmazott határozottan a csíkszentsimoni Sándor Imre. Majd ennek nyomatékosításául hozzátette, a változás után öt évet volt jó, utána mindig csak nyomorították a gazdálkodó embert. „Értéke nincs a terméknek, becsület nincs az emberek között, csak dolgozunk látástól vakulásig. Meg vagyok győződve, hogy adózásra fordítják az adatokat” mondta a gazda, aki szerint, ha nem kapna egy kis támogatást a földek és a tehenek után, abba kellene hagyni az egész gazdálkodást, nem lenne értelme folytatni. A gazda egyébként megjegyezte, a kérdezőbiztosnak is megfogalmazta az összeírással kapcsolatos aggályait, ám ennek ellenére őszintén bevallott mindent. „Megkérdeztem, azt mondták, nem függ össze azzal. De tudják, az a helyzet, bizalmatlan világot élünk erősen. Bízni csak a jelenben lehet, a jövőben pedig csak reménykedni” zárta rövid beszélgetésünket Sándor Imre.

A büntetéstől is félt

Másképp vélekedett az összeírásról Gál Ferencz. „Én úgy értettem, nem adózzák meg az itt felmért dolgokat. Nem ezért készül a felmérés, hanem a statisztikáért, mennyire fejlődött a mezőgazdaság” említette, majd kifejtette, őszintén válaszolt minden kérdésre, hiszen ha másképp tesz, talán még büntetést is kap ezért.

„Azért fontos, mert látunk egy összképet a mezőgazdasági területekről, állatokról, mind falu-, mind országszinten” ezt már Sándor László mondta, akihez beszélgetésünk pillanatáig még nem jutott el a kérdezőbiztos. A gazda szerint adózás szempontjából nem használják fel az adatokat. Ha ezt akarnák, már rég megtehették volna, hiszen a községek mezőgazdasági irodáiban pontos nyilvántartások vannak ezzel kapcsolatban. „Most egy pontosabb képet akarnak kapni a mezőgazdasági helyzetről, szerintem nincs amitől félnünk. Nekem nincs fenntartásom emiatt” jegyezte meg a csíkszentsimoni lakos.

Ezen múlhat a szubvenciók értéke

Az összeírás célja megtudni, hogy a következő periódusra Románia mezőgazdasági szempontból mivel rendelkezik, és ezáltal mekkora szelethez jut a pénzleosztások terén – ezt Fazakas Imre nyilatkozta, Szentsimon község egyik fő számlálóbiztosa. Véleménye szerint országunkban a mezőgazdaság sajnos, még mindig támogatásra szorul, és minél őszintébben bevalljuk a kért adatokat, annál nagyobb összegeket tudunk lehívni minden egyes szubvencióra.

„Másodszorra pedig tükörképet állíthatunk önmagunknak. Mivel rendelkezünk, fel tudjuk-e venni a versenyt a többi tagországgal?” említette az illetékes. Elmondása szerint a községben zökkenőmentesen lezajlott az összeírás. Néhány embernek voltak ugyan fenntartásai, de minden egyes adatgyűjtő meg tudta értetni a gazdákkal, ez nem az adózásról szól. Mint kiderült, a kérdezőbiztosoknak január 31-ig kell eljuttatniuk a kitöltött adatlapokat a csíkszeredai központhoz. A februári ellenőrzések során 154 háztartást keresnek fel, ez községenként 23 gazdát jelent.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei