Újra terítéken a parlagon hagyott földek megadóztatása

Fotó: Bodnár Arthur

Az elmúlt években már többször is felmerült a megműveletlen földek megadóztatásának terve, a legújabb változat szerint az adó 400 lej lenne hektáronként. Hargita megyében az udvarhelyi és a keresztúri zónában van a legtöbb parlagon hagyott föld.

Széchely István

2011. január 18., 15:222011. január 18., 15:22

2011. január 18., 15:482011. január 18., 15:48

Legutóbb múlt év szeptemberében jelentette be Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, hogy 50–60 eurós, azaz nagyjából a területalapú támogatás összegével megegyező értékű adót szabna ki a szaktárca a gondozatlan földek tulajdonosaira, de a minisztériumi rendelettervezetből azóta sem lett törvényerejű intézkedés. A legújabb adóváltozatról Adrian Rădulescu mezőgazdasági államtitkár számolt be a központi sajtónak. Eszerint áprilistól hektáronként 400 lejes adót vetnének ki a parlagon hagyott mezőgazdasági területek gazdáira, mert az adatok szerint országszinten nagyjából 2,5 millió hektár földet nem művelnek meg tulajdonosaik.

Szigorításra szükség van, a parlagon hagyott mezőgazdasági területekkel ugyanis nemcsak az a probléma, hogy nincsenek kihasználva, hanem az is, hogy emiatt elszaporodnak rajtuk a gyomnövények, amelyek átterjednek a megművelt földekre is, így azoknak a gazdáknak is kárt okoznak, akik gondozzák földjeiket – véli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasái és Vidékfejlesztési igazgatóság vezetője. „Ott a rágcsálóknak is fészkük van, a gyomoknak, betegségeknek, kártevőknek is” – magyarázza az intézkedés szükségességével kapcsolatban a szakember.

Hargita megyében egyébként az országos átlagnál kisebb a parlagon hagyott mezőgazdasági területek mennyisége, ennek leginkább az az oka, hogy viszonylag kevés a megművelhető föld, így azokat megbecsülik a gazdák – tudtuk meg Török Jenőtől. Mindezzel együtt is parlagon marad a földek 10–14 százaléka, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a szántóföldek egy részét csak kaszálóként használják tulajdonosaik. A megyén belül az udvarhelyi, keresztúri zónában van a legtöbb megműveletlen földterület – leginkább az elöregedett falvakban –, a csíki, gyergyói zónára ez kevésbé jellemző – mondta el Török Jenő.

Egyébként a mezőgazdasági szakszervezetek álláspontja szerint a parlagon hagyott földek megadóztatása önmagában nem fogja előremozdítani a mezőgazdaság fejlődését, ehhez egy sor más intézkedésre is szükség lenne még.