
Fotó: Bodnár Arthur
Az elmúlt években már többször is felmerült a megműveletlen földek megadóztatásának terve, a legújabb változat szerint az adó 400 lej lenne hektáronként. Hargita megyében az udvarhelyi és a keresztúri zónában van a legtöbb parlagon hagyott föld.
2011. január 18., 15:222011. január 18., 15:22
2011. január 18., 15:482011. január 18., 15:48
Legutóbb múlt év szeptemberében jelentette be Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, hogy 50–60 eurós, azaz nagyjából a területalapú támogatás összegével megegyező értékű adót szabna ki a szaktárca a gondozatlan földek tulajdonosaira, de a minisztériumi rendelettervezetből azóta sem lett törvényerejű intézkedés. A legújabb adóváltozatról Adrian Rădulescu mezőgazdasági államtitkár számolt be a központi sajtónak. Eszerint áprilistól hektáronként 400 lejes adót vetnének ki a parlagon hagyott mezőgazdasági területek gazdáira, mert az adatok szerint országszinten nagyjából 2,5 millió hektár földet nem művelnek meg tulajdonosaik.
Szigorításra szükség van, a parlagon hagyott mezőgazdasági területekkel ugyanis nemcsak az a probléma, hogy nincsenek kihasználva, hanem az is, hogy emiatt elszaporodnak rajtuk a gyomnövények, amelyek átterjednek a megművelt földekre is, így azoknak a gazdáknak is kárt okoznak, akik gondozzák földjeiket – véli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasái és Vidékfejlesztési igazgatóság vezetője. „Ott a rágcsálóknak is fészkük van, a gyomoknak, betegségeknek, kártevőknek is” – magyarázza az intézkedés szükségességével kapcsolatban a szakember.
Hargita megyében egyébként az országos átlagnál kisebb a parlagon hagyott mezőgazdasági területek mennyisége, ennek leginkább az az oka, hogy viszonylag kevés a megművelhető föld, így azokat megbecsülik a gazdák – tudtuk meg Török Jenőtől. Mindezzel együtt is parlagon marad a földek 10–14 százaléka, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a szántóföldek egy részét csak kaszálóként használják tulajdonosaik. A megyén belül az udvarhelyi, keresztúri zónában van a legtöbb megműveletlen földterület – leginkább az elöregedett falvakban –, a csíki, gyergyói zónára ez kevésbé jellemző – mondta el Török Jenő.
Egyébként a mezőgazdasági szakszervezetek álláspontja szerint a parlagon hagyott földek megadóztatása önmagában nem fogja előremozdítani a mezőgazdaság fejlődését, ehhez egy sor más intézkedésre is szükség lenne még.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
Újabb korszerű, minimálisan invazív sebészeti beavatkozást hajtottak végre sikeresen a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban.
Sikerült ártalmatlanná tenni azt a medvét, amelyik rátámadt egy jószágait legeltető férfire Homoródszentmárton és Recsenyéd közötti tisztáson csütörtök délután.
Emberre támadt a medve Homoródszentmárton és Recsenyéd között csütörtök délután.
Csúszhat a székelyudvarhelyi művelődési ház felújításának lezárása, mert a tervező egyelőre nem javította ki a hibás tűzvédelmi terveket. A város szerint emiatt akár hárommillió lejes pluszköltség is keletkezhet.
Gazdátlanul kószáló, a terményeket megdézsmáló lovak okoznak gondot Oklánd községben. Tavaly is előfordult hasonló eset, akkor befogták és Bákó megyébe szállíttatták a jószágokat – ha a helyzet nem javul, ez most sem lesz másképp.
Pszichoaktív anyag jelenlétét mutatta ki a drogteszt egy 38 éves sofőrnél, akit hétfő reggel ellenőriztek a 134-es megyei úton – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Gyakrabban közlekednek a városi buszok csütörtökön a székelyudvarhelyi Szent István-napi ünnepség idején.
Mind László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség korábbi vezetője, mind a sértett fél fellebbezett abban a perben, amelyben első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Lászlót hivatalos személy által elkövetett visszaélés miatt.
Nincs lehetőség a székelyudvarhelyi elkerülőútként használt Nicolae Bălcescu és Hunyadi János utcák nagyobb felújítására. A városvezetés szerint sem terv, sem pályázati forrás nincs, ezért jobb híján kátyúzással tartják rendben az útszakaszokat.
szóljon hozzá!