/ Élet+mód

Az orda- és sajtkészítés tudományába tekinthetünk bele, ugyanakkor az egykori koronaváros múltjába is – a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében a Máramaros megye északi csücskében fekvő Tiszahosszúmezőn levő kecsketelepéről olvasható riport.

Magyar konyha nincsen savanyúság nélkül, s a ropogós, házi ecetes uborka, a káposztával töltött, félcsípős almapaprika vagy a sós vízben tartósított, otthoni muratura minden bolti változatnál finomabb. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletéből néhány tippet is kapnak az olvasók.

1956-ban a magyar sport az egyik legsikeresebb időszakát élte, a magyarok sorra állították fel a világcsúcsokat, világversenyeket nyertek. Azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet, és az 1960-as évekig rányomta a bélyegét. Egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik a 63 évvel ezelőtt kitört forradalmat – olvasható a Székelyhon napilap Erdély

Tíz éve oktat ökölvívást Székelyudvarhelyen, tanítványai magyarországi versenyeken próbálják ki magukat, de olyan is van közöttük, aki már profi meccseket is vívott. Ha azt gondolják, hogy az ökölvívás az a sport, ahol véresre és félholtra ütik egymást a felek, akkor olvassák el az Erdélyi Sport mellékletet

Emléktáblát avattak, volt kiállításmegnyitó, rendhagyó történelemóra, ajándék és ünnepi műsor. Nem is csoda, mégis csak 140 éves Csíkszereda egyik legrégebbi iskolája. A Xantus János Általános Iskolát ünnepelték a napokban.

Külföldön szerzett tudását hazahozta, hogy a betegeken, rászorulókon segíthessen. S noha nem könnyű az elesettekért tevékenykedni, hisz benne, hogy értelme van annak, amit tesz. Péter Györggyel, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának igazgatójával olvashatnak beszélgetést az októberi Hit-Vallásban.

Soha nem kételkedett hivatásában Bordi János szentszéki tanácsos, lelkész, akit harminchárom éve Pálpatakára helyezett a főpásztor. Rögtön megszerette a mintegy 1000 méteres tengerszint feletti magasságon, több mint száz négyzetkilométeren fekvő tanyavilági egyházközséget.

Együtt lebegni egy bohóchallal vagy egy rájával, korallzátonyokat megcsodálni – álomszerű ez, de akár valósággá is válhat, ha az ember fia, lánya megtanul búvárkodni. Szaniszló Csaba székelyudvarhelyi búvároktatóval a merülés szépségeiről és lehetőségeiről beszélgettünk.

Nem kell tehetségesnek, jól rajzolónak lenni ahhoz, hogy valaki beiratkozzon egy művészetterápiás csoportba. Hogy mégis mire jó, és kiknek szól? Tőke-Mátéffy Noémi a fiatal csíkszeredai pszichológus magyarázza el.

A társadalmi élet egyik fontos helyszíne is volt régen a vásár, nem csak a portékák eladását célozta. A Székelyhon és a Krónika napilap kiadványaként megjelenő Erdélyi Napló e heti számában a régi vásárok hangulatát, jellegzetességeit idézik fel.

A ló és az ember közti kapcsolatról, magyarságtudatról, a modern világ rejtette buktatókról és természetesen a lovasíjászatról is szó esett azon a közönségtalálkozón, amelyet Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője tartott a napokban Székelyföldön.

A gasztroturizmus óriási, Erdélyben még kiaknázatlan terület: mindenünk megvan a sikerhez, csupán annyi szükséges hozzá, hogy engedjünk a gasztroforradalom sodrásának. Miként vélekedik a gasztronómiai megújulásról Mautner Zsófia, a közismert Chili&Vanília gasztroblog szerzője?

Nagyanyáink idejében rendkívül ritka volt az ételallergia, mivel ők háztáji és szezonális termékeket fogyasztottak – mutatott rá Suba Réka rezidens belgyógyász. A Székelyhon napilap szerdai mellékletében, az Erdélyi Gasztróban többek közt ezt a témát járják körül.

A tavalyihoz képest szegényes, de egy átlagos esztendőhöz viszonyítva elfogadható az idei pálinkafőzési szezon – mutat rá Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester, a Pálinka Lovagrend elnöke. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében az erdélyi pálinkákról is olvashatunk.