A dominikánus rend, a rózsafüzér társulatok, a varrónők és szabók patrónusa, Domonkos, 1170-ben született Kasztíliában. Papként a kunok között akart téríteni, ám III. Ince pápa a dél-franciaországi Albi városába küldte, hogy az albigenseknek nevezett kathar eretnekeket visszavezesse az egyházba.
Szentírási eredetű és egyháztörténeti emléket őrző jeles nap augusztus 6-a, Urunk színeváltozásának ünnepe, latinul Transfiguracio. A spanyol származású III. Kallixtus pápa együtt vezette be az egész római katolikus egyház számára a déli harangszóval.
Az augusztus 5-ei Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore-bazilikának a fölszentelési évfordulója volt, később vált egyetemes egyházi ünneppé. Ezt az ünnepet a Batthyány-kódex naptára Havi Boldog Asszony, a Müncheni-kódex pedig Havi Bódoganya néven emlegeti.
Megkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle.
A több mint kétszáz éves hodgyai református istenháza a legváratlanabb tragédiáját a 2005-ös árvíz idején élte át. Akkor megmozdult az egész magyarság, sikerült helyreállítani, ám a kármentesítés tizennégy éve vasárnap ért véget.
Romániában egyedülálló, modern kiképzőközpont létrehozására készül a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Szakmai Egyesülete, amelyet egy Szentegyháza határában lévő területen valósítanának meg. Az elmúlt időszakban folytatott tevékenységeikről és jövőbeli terveikről is beszámoltak a tűzoltók.
A szentegyházi Haladás utcából Oklánd községig jutott lopott autóval egy férfi kedd délután.
Loyolai Ignácnak, a Jézus Társasága rendalapító szentjének, a Lelkigyakorlatok szerzőjének liturgikus emléknapját üli a katolikus egyház július 31-én.
Vadonatúj könyve iránti érdeklődés ültetett egy asztalhoz Demeter Csanád szentegyházi származású történelemtanárral, a lövétei Székely Mózes Általános Iskola igazgatójával, ám a beszélgetés társadalomkutatói kérdésekkel – és válaszokkal – zárult.
Virágkorában, a meseszép környezetben rejtőzködő Homoród menti faluban tartották a környék legnevezetesebb nyári búcsúját, a Szent Jakab-napi muzsikás sokadalmat. Aztán az elvándorlás megtizedelte Homoródremete népességét, az elszigeteltség növelte a nevével harmonizáló csendet.
A Szűzanya szüleit, Szent Annát és Szent Joachimot, a nagyszülők patrónusait ünnepli július 26-án a katolikus egyház. A hozzájuk fűződő legendák szerint Anna neve a „kegyelemmel áldott”, Joachimé pedig az „Isten megvigasztal” jelentéssel bír.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Az ősi katolikus kalendáriumban július, a csütörtökön ünnepelt apostolról nevezve, Szent Jakab hava volt. A régiek úgy tartották, hogy névünnepén a szőlő abbahagyja a növést, a csillagok állása megmutatja a jövő évi időjárást, és ha szép az idő, jó gyümölcstermés várható.
A végéhez közeleg a szentegyházi egészségügyi központ egyik régi épületének felújítása, ahol állandó gyermekorvosi rendelést fognak biztosítani, továbbá sürgősségi ellátás és kórtermek is lesznek a bent fekvő betegek részére.
A közmondásosan híres lengyel–magyar barátság egyik megalapozója és történelmi pillére Árpád-házi Szent Kinga, más néven Kunigunda, Lengyelország és Litvánia patrónája.
Jézus feltámadásának első tanújára, az „apostolok apostolára” emlékezik a katolikus egyház július 22-én. A naphoz fűződő időjósló hiedelem szerint esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna a bűneit siratja. Kell siratnia a „bűneit” Szent Mária Magdolnának?
Látványosan megnőtt az elmúlt időszakban a csíksomlyói Mária-kegyhely iránti érdeklődés Ferenc pápa látogatásának köszönhetően: a vatikáni egyházfő június elsejei szentmiséje óta egyre több zarándok rója le tiszteletét a Szűzanya lábánál, és csodálja meg a pápa ajándékát.
Három évvel ezelőtt, a kis sóvidéki település templomát elemésztő lángtenger az istenháza helyén kormos falcsonkokat, és csodaszámba menő jeleket hagyott: a kimenekített oltáriszentséget, a Feltámadt Krisztus szenes faszobrát majd a világ magyarságának példaértékű együttérzését.
A népi megfigyelés szerint július 20-a körül gyakoriak a viharok, ezért e napon, Illés névünnepén munkatilalom volt érvényben. Tilos volt erdőn, mezőn dolgozni, mert úgy tartották, hogy aki ezt megteszi, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A pásztorok dologtiltó napja is.