Az 1497-es Szentírást restaurálása után a levéltárban őrzik majd. Az egyetlen példány Romániában
Fotó: Gábos Albin
Megkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
2019. augusztus 04., 22:002019. augusztus 04., 22:00
Különleges ősnyomtatvány felfedezéséről adtunk hírt június elején: egy 1497-es bibliát fedeztek fel a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár munkatársai.
Ősnyomtatványra bukkantak a gyulafehérvári egyházmegye csíkszeredai levéltárában: egy 1497-ben nyomtatott Ószövetséget találtak a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között.
Az országosan egyetlennek számító példányról Bernád Rita Magdolnával, a gyulafehérvári főegyházmegyei levéltár főlevéltárosával beszélgettünk. „Egy négykötetes biblia harmadik kötetéről van szó, amely nem teljes, hiányoznak az utolsó oldalak, a tizenöt illusztrációból mindössze tizenegy található meg ebben a példányban. Azonban nagyon jó állapotban maradt fenn” – ismertette a szakember. Hozzátette, a negyvenhat könyvből álló Ószövetségi Szentírásból ez az ősnyomat a próféták könyveit tartalmazza.
Arra a kérdésre, hogy ez az ősnyomtatvány miként került a csíkszentgyörgyi plébániára, érdekességként megtudtuk, hogy egyik papja révén, akiről nem sok adat maradt fenn. Mindössze annyit tudnak róla, hogy Ferenczy Györgynek hívták, 1690-ben született, nemesi származású volt, Nagyszombatban tanult, és 1719-ben szerzett doktori fokozatot teológiából. Tanulmányait követően Csíkszentgyörgyre került plébánosnak. A faluban mindössze tíz évet szolgált lelkipásztorként, mivel 1727-ben egy botrányos kimenetelű, egyházilag szabálytalan ördögűzést végzett, ami miatt feltételezhetően a püspök felfüggesztette.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg a levéltáros szakember.
Fotó: Gábos Albin
A csíkszeredai műhely restaurátora, Benedek Árpád a restaurálási szakaszokat ismertette. Mint magyarázta, kezdetben laponként átnézik a könyvet, majd száraz tisztítása következik egy e célt szolgáló ecsettel. Ha szükséges, akkor porszívózzák, radírozzák, illetve vegyszeres kezelést is alkalmazhatnak. Ez a példány annyira jó állapotú – nincs rajta penész, jó a varrata is –, hogy nem szükséges vegyszeres tisztítást végezni rajta, és nem kell teljesen szétszedni sem. A bőrtábláját azonban eltávolítják, a benne összeenyvezett lapokat megpróbálják egyenként szárazon szétválasztani, ha nem lehet, akkor nedves kezeléssel. A széttöredezett lapokat kétféleképpen pótolhatják, vagy korhű japán merített papírral, vagy a meglévő papírt turmixolják össze és öntik ki újra.
„Az ősnyomtatványok világszerte a legdrágább dokumentumok közé tartoznak, különleges értéküket elsősorban nem a tartalmuk határozza meg, hanem közrejátszik benne nyomdásztörténeti jelentőségük, régiségük, valamint a tulajdonosaik által lapjaikra írt bejegyzések is” – magyarázta Muckenhaupt Erzsébet ősnyomtatvány-kutató, aki a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között felfedezett ősnyomtatvány bibliát azonosította. A szakember elmondta,
Fotó: Gábos Albin
„A 15. századi nyomdászok kiadványai hasonlítanak a középkori, kézzel írott könyvekhez, a kódexekhez. Az ősnyomdászok átvették a kódexekben használt főbb betűtípusokat (gót, antikva) és rövidítéseket, így biztosítva a sorok azonos hosszúságát. Az ősnyomtatványokat címlap nélkül adták ki, a nyomdász neve, a kiadás helye és éve általában a könyv végén, a kolofonban szerepel, de egyharmaduk kolofon nélkül jelent meg, ilyen a csíkszentgyörgyi kötet is. „Emiatt azonosításakor a Konrad Haebler által kidolgozott tudományos módszert használtuk. Ő a legváltozatosabban metszett gót betűt, az »M«-et alapul véve kidolgozta a betűk típusrepertóriumát, és az »M« 101 alapformáját különítette el. Ezután a meghatározott nyomtatványt a biztonság kedvéért egybevetettük még a Bajor Nemzeti Könyvtár azonos példányával” – fejtette ki az azonosítás tudományos eljárásáról a kutató.
„A 15. század legtermékenyebb német nyomdásza és legnagyobb könyvkereskedője, Anton Koberger nyomtatta ki a bibliát. Koberger egyébként közel 240 művet adott ki, Európa nagy részét behálózták kereskedelmi kapcsolatai” – tudtuk meg. A híres nyomdász kiadott könyvei így Erdélybe is eljutottak. Egyébként
Romániai gyűjteményekben kevesebb példány van, például a biblia második kötete a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban kutatható, negyedik kötete pedig a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében, a csíksomlyói ferencesek könyvtáranyagában lelhető fel. A harmadik kötetből eddig csak a bemutatott csíkszentgyörgyi példányt ismerik, ezért országos viszonylatban egyedinek számít. Az első kötetből mindeddig egyetlen példányt sem fedeztek fel Romániában.
Fotó: Gábos Albin
Az ősnyomtatvány-kutató ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nyomtatás helye mellett a könyv kötése is értékkel bír. Ennek a példánynak az eredeti borítója nem maradt fenn, egyszerű papírtáblás bőrkötését valószínűleg a közeli csíksomlyói ferencesek műhelyében készítették 1721-ben. „A kötésben nyomtatványtöredékek láthatók. A nyomdai makulatúralapokat csirizzel egymáshoz ragasztva a táblák merevítéséhez használta fel a könyvkötő. Ezeket a könyv tervezett restaurálása során tudja majd azonosítani a könyvtörténész” – fejtette ki a kutató.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárról
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kilencedik gyűjtőlevéltáraként jött létre a csíkszeredai levéltár 2017 decemberében a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A levéltárba kerültek a csíkszéki főesperességektől és plébániáktól összegyűjtött iratok. Az épület földszintjén a levéltár mellett egy restauráló műhelyt is kialakítottak.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár mellett Történeti Gyűjtőkönyvtár és Restaurátor Műhely is működik a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A könyvtár kialakításáról Bernád Ritával, a Gyulafehérvári főegyházmegye főlevéltárosával beszélgettünk.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.
A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.
Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.
Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.
Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.
Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.
szóljon hozzá!