Mindegyik egyházközség könyvgyűjteménye megszenvedte az eltelt évszázadokat
Fotó: Gecse Noémi
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár mellett Történeti Gyűjtőkönyvtár és Restaurátor Műhely is működik a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A könyvtár és a műhely kialakításáról Bernád Ritával, a Gyulafehérvári főegyházmegye főlevéltárosával beszélgettünk.
2018. szeptember 23., 16:222018. szeptember 23., 16:22
2018. szeptember 23., 16:232018. szeptember 23., 16:23
Miután a múlt év végére befejeződött annak a 160–180 iratfolyóméternyi hivatali iratgyűjteménynek a rendszerezése, amelyet a csíkszéki főesperességektől és plébániáktól gyűjtöttek össze a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár elindításához, Bernád Rita, a főegyházmegye főlevéltárosa hozzáfogott egy történeti gyűjtőkönyvtár kialakításához a gyűjtőlevéltárhoz tartozó kutatószobában.
A régi könyvek összegyűjtésének tervéről februárban értesítette Jakubinyi György érsek az alcsíki és a felcsíki főesperesi kerületek plébánosait, a beszállításokat a főlevéltáros április 17-én kezdte meg Csíkszenttamásról.
Mindeddig öt plébánia kivételével sikerült összegyűjtenie a két kerület valamennyi egyházközségéből a történelmi könyvgyűjteményeket. Azaz
Az újabb, egy évszázadnál nem régebbi alapítású plébániák (Újtusnád, Csíkszentsimon, Gyimesközéplok stb.) nem rendelkeznek történeti könyvanyaggal, így azok a gyűjtőkörön kívül esnek – osztotta meg velünk Bernád Rita. Azt is megtudtuk tőle, hogy jelenleg a gyűjtés befejezése élvez prioritást, hogy még a nedves időjárás beállta előtt minden könyv az új helyére kerülhessen. A még be nem szállított könyvanyag elrendezéséhez szükséges öt könyvszekrény legkésőbb október elejére készül el, így a tervek szerint október közepéig minden muzeális értékű könyvgyűjtemény a csíksomlyói székhelyű Csíkszeredai Gyűjtőkönyvtárba kerül majd.
A könyvanyag feldolgozása a levéltári anyagéhoz hasonló módon történik, tehát a proveniencia (származás, eredet) alapján, vagyis a gyűjtemények egyben maradnak, egyházközségenként képeznek egy-egy egységet – tájékoztatott a főlevéltáros.
Kifejtette továbbá,
ugyanis a szekrénybe helyezés előtt a könyvekről részletfotók készültek, így ezek alapján már most visszakereshetők az egyes példányok. Amikor számítógépes rendszerbe viszik az adatokat, akkor jóval gyorsabb lesz a hozzáférés, de addig ezek a fényképek szolgálnak katalógusként.
Fotó: Gecse Noémi
A kutatószobában lévő gyűjtőkönyvtár berendezéséhez – a könyvespolcok és az asztalok beszerzésére – egyébként a Bethlen Gábor Alap biztosított támogatást immár két ízben.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotú és tartalmú könyvek érhetőek el a gyűjtőkönyvtár révén, Bernád Rita elmondta, a beszállítás után, de
A rendezés előtt alaposan megtisztítják, portalanítják a könyveket. „Egészségesen” kerülnek a polcokra
Fotó: Gecse Noémi
Így már „egészségesen” teszik azokat a polcokra. Egyébként egy-egy plébániai könyvtáron belül ritkaságnak számítanak a szokásos teológiai művek között a tudományos vagy technikai tartalmú kiadványok, a különböző ex-librisek. A feldolgozás alatt ilyen jellegű műveket is talált a szakember – avatott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy könyv a tartalma, a nyomdai kivitelezése, a ritkasága és a művészi kötése mellett, attól is értékes lehet, ha tudjuk, hogy ki volt az egykori tulajdonosa, használója, melyet az igen gyakori poszesszor-bejegyzésekből tudunk meg. A csíki könyvanyag feldolgozása folyamán találkoztak Szebeléby Bertalan erdélyi vikárius és Illyés András püspök szignálta példányokkal, de szépen rekonstruálhatók papi hagyatékok, gyűjtemények is.
Folyamatban van ugyanakkor a gyűjtőlevéltár és gyűjtőkönyvtár szomszédságában a Restaurátor Műhely kialakítása is, amely megvalósításához szintén a Bethlen Gábor Alap nyújtott anyagi segítséget. A helyet a két említett létesítményhez hasonlóan a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében biztosította Göthér Gergely plébános – számolt be a főlevéltáros.
Továbbá arról is tájékoztatott, hogy a rendelkezésre bocsájtott szoba felújítása és célszerű átalakítása idén áprilisban kezdődött és májusban ért véget. A javítási munkálatok után elkezdték az alapvető berendezéseket beszerezni, hogy működőképessé váljon a restaurátor-műhely.
„Még a tervezés fázisában a Magyar Nemzeti Levéltár restaurátor-műhelyének munkatársaitól kaptunk egy részletes tervezetet, ezt vettük figyelembe a berendezésnél. Az alapvető bútorzaton kívül prést, szárítóállványt, A0-ás tárolókat, páraelszívókat, papíröntő szívóasztalt, vágóeszközöket, vegyszerszekrényt, porszívókat, különböző vastagságú fátyolpapírokat, papírpépet, ph-mérőt, ragasztóanyagokat és különböző vegyszereket sikerült már vásárolni a kapott támogatásból. Beszereztünk ugyanakkor egy nagy teljesítményű A2-es szkennert is, amely elengedhetetlen a levéltári iratok digitalizálásának elvégzéséhez. Az induláshoz, ami alapeszköz volt, azt már tulajdonképpen megvásároltuk vagy megrendeltük.”
Már a teljes eszközkészlet megérkezése előtt,
aki tulajdonképpen a könyvtári anyagokkal dolgozik, ugyanis kivétel nélkül mindegyik egyházközség könyvgyűjteménye megszenvedte az eltelt évszázadokat és tisztításra, preventív konzerválásra szorul több könyvpéldány belőlük. Jelenleg ez képezi a műhely alaptevékenységét. Rövidesen új munkatárssal egészül ki a munkaközösség, aki a levéltáros-könyvtáros tevékenység mellett a papírrestaurálásba is bekapcsolódik – avatott be a szakember.
Fotó: Gecse Noémi
A gyűjtőlevéltárról
Idén eddig 25 kutató kereste fel a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárat, sokan közülük több alkalommal is visszatértek. Többségüket történészek teszik ki, egyharmad arányban pedig családfakutatók. A legnépszerűbb kutatási téma a helytörténet, azt követik a genealógiai kutatások és a különböző egyháztörténeti, történelmi vagy vallási néprajzi témák. Egy rövid ideig még hétfőn és szerdánként kereshető fel a gyűjtőlevéltár, de miután állandó munkatársat alkalmaznak, úgy a program is változni fog. Minden kutatni vágyónak ajánlják, hogy előre jelezze kutatási szándékát, hogy a levéltáros tudja kire, milyen témában számítson. Ugyanakkor a levéltári jegyzékek elérhetők a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár honlapján, így azokból előre tájékozódni lehet, hogy van-e forrás az adott kutatási témához, érdemes-e a helyszínre utazni.
Romániában az élelmiszeripar nagyon kis részben ad hozzá az ország GDP-jéhez, ráadásul sok élelmiszeripari és mezőgazdasági terméket importálunk. Ez a rendszerváltás előtt pont fordítva volt – hangzott el egy szakmai konferencián.
A havazás, melyet az időjósok már több napja előrejeleztek, csütörtök reggel Háromszékre is megérkezett. A megyeszékhelyen a TEGA Rt. munkatársai hajnali 4 órától dolgoztak a város hótalanításán, Háromszéken többnyire jók az útviszonyok.
Leginkább az áramellátásban okozott gondokat a havazás Hargita megyében, számos településen jelenleg is szünetel a szolgáltatás. A hegyvidéki útszakaszokon a 3-5 centimétert is elérheti a latyakos hóréteg vastagsága, a vasúti közlekedés is akadozik.
Péntekre érvényes, harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hét megye hegyvidékére.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható a lapárusoknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
Jelentős mennyiségű hó hullott az éjszaka Udvarhelyszéken is, több centiméteres hóréteg rakódott le reggelre, fehérre festve a tájat. Vajon meddig csodálhatjuk? Mivel valószínűleg nem sokáig, megörökítettük az idei szezon első hófödte reggelét.
A választásokra való tekintettel rendhagyó programmal tartanak nyitva Maros megyében a lakosságnyilvántartó-hivatalok, érvényes személyazonossági igazolványt lehet igényelni.
A brassói regionális út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) több mint 150 munkagépet vetett be a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a lehullott nagy mennyiségű hó eltakarítására a közigazgatása alá tartozó országutakról.
Havazott csütörtökre virradóan Maros megye teljes területén, de komolyabb fennakadást nem okozott a télies időjárás, a hókotrók mindenhol dolgoztak.
Noha a hőmérséklettel eddig sem volt gond, Csíkszereda mindegyre bejelentkezett az ország leghidegebb pontjaként az idei ősz folyamán (ebben a szezonban már mínusz tíz fok is volt), most nemcsak érezni, látni is lehet a telet. S hogy milyen? Mutatjuk.
szóljon hozzá!