Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

 

Atyhai templomszentelés: a magyar nemzet határtalan ünnepe

Molnár Melinda 2019. július 20., 19:22
HIRDETÉS

Három évvel ezelőtt, a kis sóvidéki település templomát elemésztő lángtenger az istenháza helyén kormos falcsonkokat, és csodaszámba menő jeleket hagyott: a kimenekített oltáriszentséget, a Feltámadt Krisztus szenes faszobrát majd a világ magyarságának példaértékű együttérzését. Ennek jövőbe mutató jele a szombaton felszentelt atyhai templom.

HIRDETÉS

Fotó: Veres Nándor

Egyszerre volt bensőséges és méltóságteljes a kis falu nagy ünnepe. Messzi vidékekről is haza tértek a templom védőszentjének, Szent Mária Magdolnának a névünnepére az elszármazottak; zarándokként érkeztek a támogatók, jótevők; a testvértelepülések, a székelyföldi és a községi elöljárók és mindazok, akik imával, cselekedetekkel, adományokkal járultak hozzá, hogy a maroknyi katolikus közösségnek hálaadással léphesse át új, felszentelendő temploma küszöbét.

Az eseményre három újonnan öntött hívó harangot húztak össze, és örömünnepet zenghetett az első ízben megszólaló orgona is. A szentelési szertartást Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke együtt végezte Tamás József püspökkel. A római katolikus egyház legünnepélyesebb liturgiáján, a templomszentelési szentmisén nagyon sok paptestvér koncelebrált – köztük Atyha korábbi lelkipásztorai is.

Fotó: Veres Nándor

A szertartás a napokban állíttatott székely kapu megáldásával kezdődött.

Az érsek imában kérte: tudják áldással megnyitni a kaput, a belépők Krisztus szavát igaz szívvel kövessék, és a mennyei Jeruzsálem építésében mindjobban növekedjenek.

A liturgia első kiemelkedő pillanata volt, amikor a templom előtt Adorján Imre helyi plébános ünnepélyesen átadta a kulcsot a szentelő főpásztornak, aki jelképesen megnyitotta a templom ajtaját. A felcsendülő orgonaszó mellett vonultak az ünneplők az imádság hajlékába, amely ezúttal szűknek bizonyult – sokan állták, ülték körbe a szépséges épületet. Az egyházközség gondnoka, Máthé Árpád visszaemlékezett azokra a hosszú percekre, amikor 2016 szeptemberének 18. napján este tehetetlenül nézték, miként válik a lángok martalékává templomuk, olvadnak el harangjaik, és vész oda minden, amiért őseik a több mint kétszáz év alatt áldozatot hoztak. Köszönetet mondott plébánosuknak, aki mindvégig mellettük volt a bajban és az azt követő reménységben. A hálaadó vers elhangzása után az érsek áldást kért a vízre, majd a szentelt vízzel meghintette a falakat és elvégezte a harangáldás, illetve orgonaáldás szertartását.

Fotó: Veres Nándor

Prédikációjában Jakubinyi érsek emlékeztetett az első, Jézus által, az utolsó vacsora termében bemutatott szentmisére, amely elővételezte kereszthalálát, és amelyben két szentséget alapított: az oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, amelyeket a szeretet nagy parancsával kötött össze. Mindenik, a későbbiekben bemutatott szentmisén erre emlékezteti az „élő kövekből” épült közösséget.

A megkárosodott atyhai templomot sok jótevő összefogása, hite emelte újra. A felszentelés, a benedikálás egyszeri és megismételhetetlen szertartás egy-egy templom életében.

Az igeliturgia végén, a szentelés szertartása a megdicsőült egyház közbenjárásának kérésével, a Mindenszentek litániáját eléneklésével kezdődött, majd a hagyományhoz híven ereklyét helyeztek el – a két, 3. századból származó vértanú ereklyéjét még a néhai Jakab Antal püspök áldotta meg. A szentelés során az érsek szent olajat, krizmát – amely a Szentlélek jele és a gyógyulás jelképe – öntött az oltár négy sarkába és a közepére, majd bekente vele az oltárt, Tamás József püspök pedig szintén krizmával kente meg a templom falán a 12 keresztet, mint a templom oszlopait. A főcelebráns imában kérte, hogy amint az oltárról felszálló tömjénfüst, úgy a szentmisében felajánlott minden ima, áldozat és szeretet-cselekedet jó illatú áldozatként szálljon Istenhez. A szentelési szertartás áldoztatás után az oltárszekrény megtömjénezésével és az örökmécses meggyújtásával, majd áldással ért véget.

Hálaadás

A szentmisei hálaadás után Jakubinyi érsek megköszönte Adorján Imre plébánosnak, hogy a sok jóakaratot összefogta, és újra temploma lehet az atyhaiaknak.

Kiemelten köszönte meg az egyházmegye főpásztora a magyar kormány hathatós támogatását, és a jelenlévő Soltész Miklós államtitkárnak, hogy „saját szemével is követte a templom újjáépítését”.

Adorján Imre plébános közössége nagy katasztrófája után a sok jó szándékú emberért mondott hálát. Megköszönte a főegyházmegyei gyűjtést, a testvéregyházak hozzájárulását és Magyarország kormányának, hogy „jó és balsorsban mellettünk áll”, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak a buzdítást, bátorítását.

Fotó: Veres Nándor

Az államtitkár a helyi plébánoshoz intézett szavaiban kiemelte, hogy „nyugdíj előtt összefogta a nemzetet”. Kiemelte, az Úr asztalánál voltunk vendégségben, aki ha váratlan vendégként lépne közénk, boldogan látná a templom tragédiáját követő, hatalmas összefogás eredményét.

Soltész Miklós csodának érzi, hogy senki nem sérült meg, a kimentett oltáriszentséget, miséző kelyhet és a Feltámadt Krisztus-szobrot; Petrás Mária oltár- és stációképeit és a sok-sok felajánlást. A gyermekekhez szólva pedig kifejtette, most még talán nem érzik, mekkora csoda történt Atyhában. Nyugat-Európában legyintettek volna egy kis falu templomának vesztére. Itt, Székelyföldön újra hajlékot emeltek az Úrnak, és küzdenek azért, hogy a Kárpát-medencében a legkisebb közösség temploma is megújuljon, megmaradjon. Kérte a felnövekvőket, bármilyen hivatást választanak, szolgálják Krisztust, a kereszténységet és a magyar nemzetet. Őrizzék meg templomukat a következő időszak keresztényeinek.

Fotó: Veres Nándor

A testvértelepülés, Veresegyháza polgármestere, Pásztor Béla vallja: összetartozunk és ezt a bajban is meg tudjuk mutatni. Ezt a lelkiséget vigyék tovább a szentmise után, és tudjunk egymásért cselekedni. A helyi közösség plébánosa hálát mondott jótevőiknek, köztük a Felső-Ausztriai magyaroknak, céges és magánszemély támogatóiknak.

Katona Mihály, Korond község polgármestere kifejezte háláját, hogy a világ minden sarkából Atyha felé irányuló figyelem és együttérzés megmutatta: „nem vagyunk magunkra”. A kis közösség plébánosa bízik abban, hogy a templom Krisztus és a magyarság szolgálatában áll évszázadokon át, és hogy a megújult, felszentelt templom képes lesz megújítani a falut is. Ezt húzta alá a záró vers üzenete is:

Atyha él és élni fog!

Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS