Hirdetés
Hirdetés

Vlahica/Nagyfalu/Bánya, Szentegyháza – Demeter Csanáddal beszélgettünk a „többnevű” kisvárosról

Demeter Csanád legújabb könyvét a Szentegyházi Városnapokon mutatták be •  Fotó: Veres Izolda

Demeter Csanád legújabb könyvét a Szentegyházi Városnapokon mutatták be

Fotó: Veres Izolda

Vadonatúj könyve iránti érdeklődés ültetett egy asztalhoz Demeter Csanád szentegyházi származású történelemtanárral, a lövétei Székely Mózes Általános Iskola igazgatójával, ám a beszélgetés társadalomkutatói kérdésekkel – és válaszokkal – zárult.

Kozán István

2019. július 29., 21:232019. július 29., 21:23

– Először is arra kérem, tegyünk rendet a fejekben: most akkor Szentegyházán vagyunk, esetleg Szentkeresztbányán? Netalán Vlahicán vagy Szentegyházasfaluban?

– A rendszerváltozás óta a település hivatalos neve Szentegyháza, rangja pedig város. A kérdésben feltett dilemma amúgy 1968-tól jogos, hiszen a település akkor kapja meg városi rangját, és hivatalos neve onnantól kezdve Vlahica (románul Vlăhița). No de hogy még bonyolultabb legyen a válaszom: már a két világháború között felvetődik a kérdés, hogy a lövétei területen fekvő Szentkeresztbánya hová is tartozzon. A második világháború után több beadvány készül: az egyik például azt kéri, hogy tartozzon Lövétéhez, egy másik azt, hogy Szentegyházasfaluhoz. Ugyanakkor a második világháború után egy új elképzelés is napvilágot lát: Szentkeresztbánya legyen önálló település. Ez meg is valósul az ötvenes években, amikor Új-Vlahica néven szerepel. Aztán a már jelzett évben, 1968-ban, a megyésítés évében négy teljesen különálló település mesterséges „összefonódásából” létrejön Vlahica városa (az addig Lövétéhez tartozott Lövétebányából, Szentkeresztbányából, Szentegyházasfaluból és Homoródfürdőből).

Idézet
Azért kellett ezeket összegyúrni, hogy legyen elegendő lakosságszám a városi ranghoz; itt teszem hozzá, hogy így is csak 6250 lakosa volt az elvárt legkevesebb tízezerhez képest, ám mégis megkapta a rangot.

Aztán a kilencvenes évek elején úgy döntöttek a helybéliek, hogy a településnek magyar nevet adnak: ekkortól hivatalosan Szentegyháza lesz a város neve, ám érdekes módon a település román neve továbbra is a Vlăhița maradt.

Forrás: Google Maps, háttérmunka: Bajkó Zsuzsa Galéria

Forrás: Google Maps, háttérmunka: Bajkó Zsuzsa

– Hát igen, a helybéliek közül sokan ma is vlahicaiak...

– Pontosan: az idősebbek távolsági buszon ma is Vlahicáig kérnek jegyet. Amúgy édesapám a mai napig szentkeresztbányainak tartja magát, a falusi részen lakók közül sokan nagyfalusiként, szentegyházasfalusiként mutatkoznak be.

– A 2012-ben megjelent Így lettünk város után újabb könyvvel jelentkezett, részünkről e beszélgetés apropója a kötettel való ismerkedés. Címe: Gyárfoglalás, a szentkeresztbányai vasgyár államosítása (1944–1949).

– Levéltári kutatásaim során minden Szentegyházával kapcsolatos anyagot összegyűjtök, hiába dolgozom épp egy másik munkán. Így bukkantam rá a vasgyár államosítási/átadási jegyzőkönyvére, ami pontos leltári és vagyontárgyi leírást tartalmaz. Abból látni lehet, hogy 1948-ban mit adtak át az államnak. Ugyanakkor a kommunista pártiratok között észrevettem, hogy a beérkező jelentések tartalmaznak olyan információkat is, melyek szerint ismét megjelentek a szentegyházi vasgyár egykori román tulajdonosai (akik a kis magyar világ alatt, 1940–1944 között Ploiești-re igyekeztek átmenekíteni a gyár felszereléseit), illetve annak a folyamatát, hogy miként igyekeztek államosítani az ellenséges magyar állam vagyonának titulált gyárat, ahol a negyvenes évek közepén összesen 320-an dolgoztak.

Idézet
Az akkori Udvarhely megyében ez volt az egyetlen vasipari egység, ezért a frissen megalakult Kommunista Párt komoly leendő helyi szakszervezetként és a munkásmozgalom alapjaként tekintett a vasgyári alkalmazottakra.

Igen ám, de ahogy fentebb említettem, megjelentek az egykori tulajdonosok, akik követelték vissza a gyárukat. Mivel a Kommunista Párt helyi szervezete, illetve az időközben megalakult szakszervezet nem hajlott erre, ezért mindkét fél az illetékes minisztériumhoz fordult, így országos ügy lett a vasgyár hovatartozásából. Gyakorlatilag több évig zajlik a huzavona, majd 1947-ben új vezetőséggel folytatódik a munka (1945-ben a munkások önerőből beindítják a termelést), 1949-ben pedig papíron is átveszi az állam a vasgyárat. És ami nagyon lényeges: ekkortól elindul a vasgyár fejlesztése, ami a következő évtizedekben látványosra sikeredik.

•  Fotó: Veres Izolda Galéria

Fotó: Veres Izolda

– Azt már tudjuk, hogy 1968-ban várossá nyilvánítják Szentegyházát, onnantól Vlahicát. Na de mi történik ebben az időszakban a vasgyárban?

– Elkezdődik a településen a szocialista iparosítás és urbanizáció, a vele járó pozitív és negatív fejleményekkel. Folytatódik a vasgyárban a fejlesztés és a bővítés, de érdekes módon mégsem beszélhetünk akkora mértékű fejlesztésről – mondjuk ez nem is kár –, mint például Vajdahunyadon, Resicán vagy akár Galacon. Mégis fontos tudni, hogy ebben az időszakban alakul meg a helyi szaklíceum, bővül a kórház, városi könyvtár és strand épül, mintegy kiszolgálva a vasgyári munkásigényeket. Azt azonban érdemes elmondanom itt, hogy

Idézet
Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár kétszer is járt a vlahicai vasgyárban.

– Hoppá, erre mindenképp térjünk ki!

– Amikor először itt járt, 1970-ben, Török Anti bácsi volt a kisváros első embere. Tőle tudjuk, hogy Ceaușescu a környéken volt látogatóban, és egyszer csak rákérdezett, hogy a közelben milyen ipari egység van, amit meglátogathatna. Hát a vlahicai vasgyár, válaszolták a küldöttség tagjai. Na akkor ma odamegyünk – adta ki parancsba. A pártfőtitkár az üzemlátogatáson azt kérdezte, hogy a motortesteket miért nem szállítószalagon szállítják? A munkások azt válaszolták, hogy ehhez komoly fejlesztésekre volna szükség. Erre a főtitkár pénzt ígért, és állta is a szavát. Egy év múlva ismét visszajött, és végignézte az új termelési folyamatot. Csak összehasonlításként:

Idézet
ebben az időben Hargita megyében a vlahicai volt az egyik legnagyobb termelői egység, és csak ezt követően létesültek az újak (például a csíkszeredai traktorgyár).
•  Fotó: Veres Izolda Galéria

Fotó: Veres Izolda

– Hogyan emlékeznek a helybéliek a vasgyári időkre, amely, mint tudjuk, a rendszerváltozás után szép lassan hanyatlásnak indult.

– Tapasztalatom szerint 1989-ig a vasgyár egyértelműen a település olvasztótégelye volt. Édesapám még most is fel tudja sorolni azokat a lövéteieket, kápolnásiakat, nagyfalusiakat vagy akár cigány munkásokat, akikkel a vasgyárban együtt dolgoztak. Az utóbbi évtizedekben ilyen újabb barátságok már nem köttettek, hiszen a vasgyár szép lassan csődbe ment. A mi nemzedékünk még ismeri a falusi részen élőket (kisiskolás korunkban még teadélutánokat is szerveztünk a falusi és a városi általános iskolában), mára azonban mindez szétbomlott. Érthető, hiszen ma már nem jár több ezer munkás ugyanabba az üzembe.

– Már egészen komoly társadalomkutatói kérdéseket feszegetünk.

– Itt már valóban nem a kutató beszél belőlem. Azt látom, hogy

Idézet
a település két nagyobb része (az úgynevezett falu és a város) ismét – vagy továbbra is – külön életet él.

Íme egy példa: a két közösség ritkán jár el egymás rendezvényeire (kivétel erre a Szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépése), hiszen hiányzik a városközpont, amely közösségi térként szolgálhatna. Még a városnapokkor is arra törekszik – vagy kényszerül – a városvezetés, hogy az egyenlőség jegyében fenn (a faluban) és lenn (a városban) is legyenek rendezvények. Mindez az 1968-ban kényszerűen felfuttatott, „csinált” városi mivolttal magyarázható.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából

Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter

Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter
2026. november 16., hétfő

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe

Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe
2026. november 16., hétfő

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket

A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot

Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot
2026. november 16., hétfő

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére

Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.

Robert Pattinson lesz az új James Bond
Robert Pattinson lesz az új James Bond
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról

Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról
2026. november 16., hétfő

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést

Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést
2026. november 16., hétfő

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot

Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot
Hirdetés