Visszakapja eredeti színeit a Szent Kereszt-templom főoltára
Barabás Hajnal •
2019. november 20., 15:50
• utolsó módosítás: 2019. november 20., 15:56
Eredeti állapotába állítják vissza a csíkszeredai Szent Kereszt-templom főoltárát, amelyet Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében újítanak fel. A fából készült, korábban többször átfestett építmény visszakapja eredeti színes, ünnepélyes megjelenését.
Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom címzetes esperese a Székelyhonnak elmondta, szükségessé vált a főoltár felújítása, ugyanis megtámadta a szú a szerkezetét, amit megpróbálták kezelni, de nem bizonyult elég hatékonynak. Így végül úgy döntöttek, hogy elemeire bontatják, hogy tudjanak megszabadulni a kártevőktől. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan restauráltatják és visszaállíttatják eredeti állapotába.
Mint mesélte, az oltárt nagy valószínűséggel egy híres kolozsvári oltárépítő műhelyben készíthették el az 1700-as években, hasonló domborításos keresztoltár a Szászrégen közeli Abafája település templomában van. Az oltárt az 1800-as évektől kezdődően több alkalommal is átfestették, többek között az 1916-os pusztítást követően is fehér olajfestékkel kenték le.
Megegyeztünk Mihály Ferenc szovátai restaurátorral, hogy a festékrétegeket eltávolítják, és visszaadják az oltár eredeti színét, amely így jobban fog érvényesülni a kis barokk templomban
– magyarázta a plébános. Hozzátette, másfél éve fogtak hozzá az oltár felújításához, és arra számítanak, hogy még ugyanennyi időbe kerül, amíg befejezik a munkát. „Kevés a restaurátor szakember, ezért túlvállalják magukat, így csúszhatnak a munkák befejezésével. Úgy vélem, több szakemberre volna szükség, hiszen számos oltár és kép van Erdély-szerte, amelyeket restaurálni kellene” – vélte.
„A központi fülképen a keresztre feszített Krisztust láthatjuk, kétoldalt Máriát és János apostolt, míg az oromzaton az Utolsó vacsora festett képét, angyalokkal övezve” – ismertette érdeklődésünkre a Szent Kereszt tiszteletére emelt, 18. századi főoltárt Mihály Ferenc szovátai fa- és bútorrestaurátor művész. Hozzátette, a fenyőfa alapszerkezetű építményre hársfából készültek a szobrok, faragványok és profillécek, amelyeket a kor szokása szerint márványt imitáló enyves temperafestéssel díszítettek. Az élénk, vöröses és kékes márványozott felületekhez arany- és ezüstlappal borított részletek társulnak, esetenként az ezüst felületre színes lazúrrétegeket festettek.
Az eredeti, színes, ünnepélyes megjelenésű oltárt a későbbi századokban többször javították, felületét átfestették a kor igénye, szokása és divatja szerint. Az eredeti barokk színvilágon helyenként négy, máshol nyolc, szerényebb kivitelű átfestési réteg található. A fenyőfa alapszerkezet az idők folyamán meggyengült, az enyves ragasztások elengedtek, helyenként farontó gombák károsítottak. A hársfa faragványokat elsősorban farontó rovarok károsították, néhol teljesen szivacsossá rágva
– részletezte a szakember. A restaurálási munka első lépéseként a szükséges vizsgálatok és az engedélyeztetési terv készült el. „Ezt követően az oltár lebontásával elkezdődött az átfestési rétegek eltávolítása, melynek során napvilágot lát az eredeti, gazdag, festett, aranyozott színvilág, amely megvédésre, konzerválásra kerül. A restaurált oltár várható összképét a nagy felületen, szerencsésen fönnmaradt eredeti barokk színvilág határozza meg, és ehhez csak kevés kiegészítés társul” – osztotta meg a tennivalókat a restaurátor.
24h
