
Restaurálják az egykoron színekben gazdag oltárt
Fotó: Mihály Ferenc restaurátor
Eredeti állapotába állítják vissza a csíkszeredai Szent Kereszt-templom főoltárát, amelyet Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében újítanak fel. A fából készült, korábban többször átfestett építmény visszakapja eredeti színes, ünnepélyes megjelenését.
2019. november 20., 15:502019. november 20., 15:50
2019. november 20., 15:562019. november 20., 15:56
Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom címzetes esperese a Székelyhonnak elmondta, szükségessé vált a főoltár felújítása, ugyanis megtámadta a szú a szerkezetét, amit megpróbálták kezelni, de nem bizonyult elég hatékonynak. Így végül úgy döntöttek, hogy elemeire bontatják, hogy tudjanak megszabadulni a kártevőktől. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan restauráltatják és visszaállíttatják eredeti állapotába.
Mint mesélte, az oltárt nagy valószínűséggel egy híres kolozsvári oltárépítő műhelyben készíthették el az 1700-as években, hasonló domborításos keresztoltár a Szászrégen közeli Abafája település templomában van. Az oltárt az 1800-as évektől kezdődően több alkalommal is átfestették, többek között az 1916-os pusztítást követően is fehér olajfestékkel kenték le.
– magyarázta a plébános. Hozzátette, másfél éve fogtak hozzá az oltár felújításához, és arra számítanak, hogy még ugyanennyi időbe kerül, amíg befejezik a munkát. „Kevés a restaurátor szakember, ezért túlvállalják magukat, így csúszhatnak a munkák befejezésével. Úgy vélem, több szakemberre volna szükség, hiszen számos oltár és kép van Erdély-szerte, amelyeket restaurálni kellene” – vélte.
Egyelőre egy kereszt áll a főoltár helyén a Szent Kereszt-templomban
Fotó: Gábos Albin
„A központi fülképen a keresztre feszített Krisztust láthatjuk, kétoldalt Máriát és János apostolt, míg az oromzaton az Utolsó vacsora festett képét, angyalokkal övezve” – ismertette érdeklődésünkre a Szent Kereszt tiszteletére emelt, 18. századi főoltárt Mihály Ferenc szovátai fa- és bútorrestaurátor művész. Hozzátette, a fenyőfa alapszerkezetű építményre hársfából készültek a szobrok, faragványok és profillécek, amelyeket a kor szokása szerint márványt imitáló enyves temperafestéssel díszítettek. Az élénk, vöröses és kékes márványozott felületekhez arany- és ezüstlappal borított részletek társulnak, esetenként az ezüst felületre színes lazúrrétegeket festettek.
– részletezte a szakember. A restaurálási munka első lépéseként a szükséges vizsgálatok és az engedélyeztetési terv készült el. „Ezt követően az oltár lebontásával elkezdődött az átfestési rétegek eltávolítása, melynek során napvilágot lát az eredeti, gazdag, festett, aranyozott színvilág, amely megvédésre, konzerválásra kerül. A restaurált oltár várható összképét a nagy felületen, szerencsésen fönnmaradt eredeti barokk színvilág határozza meg, és ehhez csak kevés kiegészítés társul” – osztotta meg a tennivalókat a restaurátor.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!