Historizáló stílusban épült az Ugron-kastély
Fotó: Antal Erika
Marosvásárhelytől nem messze, a Mezőségen Marosludas és Nagysármás között haladva, a Mezőzáh fölötti dombon áll az Ugron-kastély, amely a jelenlegi lerobbant állapotában is őrzi egykori szépségét. A kastély jelenlegi tulajdonosa a Maros megyei önkormányzat. Az államosításkor Ugron István volt a tulajdonosa. Az épület már évek óta nincs használatban.
2017. július 29., 09:502017. július 29., 09:50
A kastély a romániai műemlékek jegyzékében A kategóriás műemlékként szerepel, ami azt jelenti, hogy felújítása vagy bármilyen jellegű beavatkozás esetén szigorú előírásokat kell követni.
A székely nemesi Ugron család mezőzáhi ágát Ugron István és neje, báró Bánffy Anna alapított a 18. század második felében, a feleség hozományát képező mezőzáhi birtokrészre telepedve – olvasható a Romániai Magyar Lexikon műemlék adatbankjában Bordás Beáta leírása. A birtok apáról fiúra szállt, az 1860-as években Ugron Sándor (1826–1901) és felesége, malomvízi Kendeffy Rozália (1836–1898) lettek annak urai, majd gyermekeik közül eredetileg Ugron Miklós (1858–1899) örökölte volna, de korai halála után testvérére, Istvánra szállt az örökség, aki diplomata teendőit éppen Tbilisziben végezte. Akkoriban egy kőből épült udvarház, kő vendégház, díszkert, családi kripta és gazdasági épületek álltak az udvaron.
Ugron István (1862–1948) 32 évig tartó diplomata pályafutása alatt többek között Alexandriában, New Yorkban, Oroszországban volt az Osztrák Magyar Monarchia konzulja, 1903 és 1909 között Varsóban, 1909 és 1910 között Bukarestben, majd 1911–1914-ben Belgrádban teljesített szolgálatot. Az első világháború után visszavonult és hazatelepedett Erdélybe, ahol fontos közéleti és politikai funkciókat töltött be. Családot nem alapított, és feltehetően azért kezdett 1908-ban, 46 évesen építkezni, hogy az új kastély, a lakhelye kielégítse korszerű lakó- és reprezentációs igényeit.
Egy korabeli újság az Ugron-kastélyban tapasztalható „új életről” számol be, amely az államosítást követte. A cikk szerint az utolsó tulajdonos „csak evett, ivott és kártyázott, valóságos éjjeli mulatóhely volt a kastély”, amely „most az állam tulajdona”, és amelyet gazdasági iskolává alakított át a román állam a helybeli Román Munkás Párt kezdeményezésére. A nyári szünidőben felnőtt férfiakat képeztek erdőgazdálkodásra,
– írja az újság, amelyből az is megtudható, hogy „az erdőben a falusi nagygazdák tették mindig a legnagyobb károkat és most a szegényparasztokból kikerülő erdőpásztorok lesznek hivatva az erdőket a kulákok túlkapásaitól megvédeni és a szegényparasztok érdekeit védeni” – írja a cikkben.
A kastély bútorzatát, berendezését, értékes gyűjteményét széthordták, mára abból már semmi nincs meg. Az épület belsejében kisebb-nagyobb változásokat eszközöltek, ami most, a kiürítését követően is arról árulkodik, hogy ott állami intézmény, iskola, illetve árvaház működött. Ottjártunkkor például kék olajfestékkel lefestett folyosót, emeletes vaságyat, falakra festett ábrákat láttunk, illetve omladozó, beázott mennyezetet, hulló vakolatot, romosodó homlokzatot.
– tudta meg a Vásárhelyi Hírlap. De fontosnak tartja megmenteni, hiszen komoly turisztikai potenciált lát benne: a kastély és a mezőzáhi bazsarózsa rezervátum a térség fő turisztikai vonzerejét jelenti. A helyreállítási munkálatokhoz szükséges finanszírozás előteremtése mellett azonban meg kell találni az épület pontos rendeltetését, hogy a későbbiekben is fenntartható legyen a felújított kastély.
Omladozó vakolat. Felújításra szorul a mezőzáhi kastély
Fotó: Antal Erika
A Maros megyei önkormányzat az ősz folyamán létrehoz egy megyei turisztikai egyesületet, és év végéig szeretne egy turisztikai stratégiát is készíteni. Erre alapozva lehet majd dönteni arról, hogy milyen beruházásokat kellene végrehajtani a megye turisztikai kínálatának fejlesztése érdekében – tájékoztatott a megyei tanács sajtóosztálya.
aki érdeklődésünkre elmondta, a kastélyhoz tartozó földterületből a kastélyparkot lehetett visszaigényelni. A visszaszolgáltatásáról döntött is a bíróság, ám mivel annak egy részét már más birtokolta, a megmaradt kastélyparkot és kárpótlásul egy 10 hektárnyi erdőt kapott vissza. A kastélyparkban kialakított tisztást kérte a község önkormányzata, hogy különböző közösségi rendezvényekre továbbra is használhassák, amibe az örökösök szívesen beleegyeztek, azzal a kikötéssel, hogy viseljék gondját a területnek, tartsák tisztán azt.
– tette hozzá az örökös.
Csakhogy a Maros megyei prefektúra a park meglévő részére és az erdőre vonatkozó visszaszolgáltatási döntést megfellebbezte. A parknak és az erdőrésznek a tulajdonosi jogosságát felfüggesztették, holott az állami erdészeti hivatallal is kapcsolatot tartott az Ugron-család, őriztette azt, de mindez nem számított. Ezt követően újabb tárgyalásra kerül sor a visszaszolgáltatás érdekében, egy marosvásárhelyi ügyvéd vállalta az igazságszolgáltatás előtt a képviseletet. Ami a kastélyépületnek a visszaigénylését illeti, Ugron Béla elmondta, azt még el sem indíthatták, hiszen
Egyelőre megvárják a park és erdő érdekében folytatott per eredményét és azt követően lépnek – tette hozzá.
„A jogos tulajdonos, aki visszakérhette volna, az az édesanyám volt, mint hozzátartozó, akinek a nagyanyja az Ugron István testvére volt” – magyarázta az örökös, akinek az édesanyja nem akart a visszaigényléssel foglalkozni, illetve nem is nagyon értette, mit lehet kezdeni, hogyan lehet azt kezdeményezni.
– mondta Ugron Béla, aki a törvény módosítása után, amely újbóli lehetőséget teremtett a visszaszerzésre, hozzálátott a visszaigényléshez. „A kastélyt, mint örökséget kérnénk vissza, és ha visszakapnánk, tudnánk, hogy mit kezdjünk vele. Nagyon sajnáljuk, mert édesanyám kislánykorában ott élt, és az ő édesanyja 1928-ban ott hunyt el egy járványos betegségben” – osztotta meg a Vásárhelyi Hírlappal a családi emlékeit Ugron Béla.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
szóljon hozzá!