
Hatékony támogatások hiányában eladhatatlanul drágák lesznek a mezőgazdasági termékek, vagy parlagon maradnak a földek
Fotó: Pinti Attila
A szakemberek becslése szerint az elmúlt évhez képest idén mintegy 30–40 százalékkal nőttek a költségek az agrárszektorban, a többletkiadást pedig már nem tudják kigazdálkodni a mezőgazdaságból élők. Elképzelhető, hogy a kisgazdaságokban parlagon hagyják a földek egy részét, a nagytermelők viszont ezt nem tudják megtenni.
2022. április 18., 16:002022. április 18., 16:00
2022. április 18., 21:342022. április 18., 21:34
Gyakorlatilag minden megdrágult az agrárágazatban az elmúlt évhez képest, és az inputárak rendkívüli emelkedése a szektor minden részét egyformán érinti. Szinte biztos, hogy támogatások nélkül a gazdák által befektetett költségek nem fognak megtérülni – mondta el érdeklődésünkre Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a gazdálkodók éppen az esetleges drágulásoktól tartva már ősszel meg szokták vásárolni és eltárolni a következő szezonra szükséges üzemanyag-mennyiséget és a műtrágyát. Ha ezt nem tették meg, akkor idén valószínűleg a szükségesnél kevesebb műtrágyát tudnak elhasználni földjeiken. Mindenki annyit költ, amennyi pénze van, de a földeket meg kell művelni a támogatások lehívása érdekében is. A juttatást nem ingyen, hanem éppen ezért adják: „a támogatás azoknak a gazdáknak jár, akik a földjeiket megművelik, noha vannak olyanok, akik más üzletekben gondolkodnak...” – mondta Romfeld Zsolt.
„A mezőgazdaság egy olyan szakma, hogy ha egy évig leáll valaki, nagyon nehezen tudja újraindítani. A gazda csak az éves befektetés után reménykedhet abban, hogy megtérül a befektetett költség, és még egy kis jövedelemhez is jut” – fűzte hozzá. Úgy véli,
a kisgazdaságok lényegében a család számára termelnek, ezek a gazdák is megérzik ugyan a drágulásokat, de ők nem végeznek költségszámításokat, mert a család számára kell előállítsák az élelmiszereket, és azt minden körülmény ellenére meg kell tegyék. „Egy mezőgazdasági egységnél viszont, ahol ebből meg kell élni ebből a tevékenységből, és fizetéseket kell adni, ott muszáj számolni.” A drágulások az agrárszektor minden részét – a növénytermesztési, illetve állattartási ágazatot – egyformán sújtják, hiszen ahol nem használnak műtrágyát, ott – például egy tyúkfarmon – gázzal fűtenek és villanyárammal szellőztetnek – vázolta a helyzetet Romfeld Zsolt.
Fotó: Pinti Attila
Az biztos, hogy többlettámogatások nélkül nagy gondok lesznek idén a mezőgazdaságban – ez a véleménye Bölöni Ferencnek, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) alelnökének is, aki egyben a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője. A hírek alapján elmondta, fog is segíteni az állam gazdákon, hiszen
Támogatások hiányában viszont valószínűleg jelentősen csökkenne a megművelt területek aránya. „Akkor még kevesebbet termelnének az emberek. Ugyanis annak, amit elvetnek, biztosítani kell a technológiai folyamatát, ellenkező esetben szintén a gazda veszít. Ha kevesebb műtrágyát tud vásárolni, akkor inkább nem vet be akkora területet, mint korábban, a többi pedig parlagon marad. Így viszont csökken a termés. Ha nem lesz hathatós támogatás, akkor ezt nem fogják bírni a gazdák, nincs ahogy” – vélekedett Bölöni Ferenc. Ő is úgy véli, hogy a kisgazdaságok fenntartói kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben a drágulások miatt, egy részük ugyanis a földjeik jó részét már parlagon hagyja, a támogatásból élnek, és leginkább csak a ház körüli parcelláikat művelik meg.
A nagyobb gazdaságok működtetői viszont „kutyaszorítóba” kerültek a gazdaszövetség képviselője szerint. Az okokkal, tehát a drágulásokkal kapcsolatban Bölöni Ferenc emlékeztetett: a műtrágya rendkívül megdrágult, az üzemanyagárak is megugrottak, és a vetőburgonya ára is 30–40 százalékkal nőtt. A többi vetőmag ára nem drágult ilyen mértékben, de azokat se nagyon kínálgatják az eladók, mert nem nagyon van aki megvegye.
– tette fel a kérdést a mezőgazdasági szakember.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Megszűnik a TV2 Tények című hírműsora – erősítette meg a csatorna elnök-vezérigazgatója a 444-nek. Vaszily Miklós a portálon csütörtökön megjelent cikkben a csatorna struktúrájának átszervezéséről is beszélt – szemlézte az anyagot az MTI.
Az összes párt az embereinek elhelyezésére használta az állami vállalatok vezetői tisztségeit, ezen azonban a következő években változtatni kell – jelentette ki szerdán este Ilie Bolojan.
Az idénymunkák újraindulásával enyhén csökkent a munkanélküliség Hargita megyében. A sokévi átlagnál kisebb viszont az állásajánlatok száma is.
Székelyföld-szerte nyárias meleg volt tegnap délután, Csíkszeredában is 25,2 Celsius-fokig melegedett fel napközben a levegő hőmérséklete.
A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.
1 hozzászólás