
A humán szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatási képzésre jelentkező Hargita megyei végzősök körében. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kismértékben nőtt a továbbtanulók aránya a 2019-ben végzős középiskolások körében Hargita megyében. A többség továbbra is a kolozsvári egyetemek valamelyikére iratkozik be, noha a kincses város iránt valamelyest csökkent az érdeklődés a 2018-as adatokhoz képest. Nőtt a végzősök körében a munkát vállalók aránya is – derül ki a megyei tanfelügyelőség statisztikájából.
2020. február 03., 09:022020. február 03., 09:02
2020. január 29., 11:482020. január 29., 11:48
Átfogó összesítést tett közzé a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a középiskolai tanulmányaikat múlt évben befejező fiatalok továbbtanulási arányáról, a népszerűbb egyetemi városokról, illetve egyebek közt a középiskola utáni munkavállalási arányról is.
A statisztikából kiderül, hogy
Ez 47,45 százalékos arányt jelent, ami 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat, úgy, hogy 2019-ben a végzősök száma kevesebb volt, mint 2018-ban, igaz, csak 19-cel.
A tanulmányaikat befejező diákok között többségben voltak a lányok – 1045 fiú és 1198 lány –, a továbbtanulást választók esetében azonban még inkább kidomborodik a nemek közti különbség:
A munkavállalás esetében egyébként fordított az arány. A felmérést a megyei tanfelügyelőség munkatársai, Bartolf Hedwig és Hodgyai László készítették, akik a továbbtanulási adatokkal kapcsolatban magyarázatként megjegyzik, hogy az egyetemre jelentkezők legnagyobb számban az gimnáziumok végzősei köréből kerülnek ki, vagyis azokról a szakokról, amelyekre már eleve több lány jelentkezik, mint fiú. A továbbtanulási arány az elmúlt tíz év adatai tükrében az átlagosnál jobbnak mondható. Ez a hányad 2009-ben volt a legmagasabb, 54,38 százalékos, a legalacsonyabb, 34,81 százalékos pedig 2013-ban.
A tavalyi végzősök körében
a legnépszerűbb egyetemi város – akárcsak az előző években – Kolozsvár volt, noha 2019-ben a továbbtanulás mellett döntőknek csak a 43,64 százaléka választotta a kincses város egyetemeit, szemben a 2018-as 47,92 százalékkal;
a második helyen a marosvásárhelyi (17,54%) egyetemi központ áll;
a harmadik legnépszerűbb pedig a brassói egyetemi központ (10,48%);
külföldön a végzősök 6,52 százaléka folytatja tanulmányait, többségük magyarországi egyetemeken.
Az egyetemre jelentkezők körében továbbra is a humán szakok a legnépszerűbbek.
A továbbtanuló végzős középiskolások arányát tekintve a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll a megyei lista élén 82,29 százalékkal, a második helyen az ugyancsak csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (79,78%), a harmadikon pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (79,43%). A posztlíceumi képzést választó végzős középiskolások aránya (10,53%) alig változott 2019-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Többségük (34,55%) Székelyudvarhelyen folytatja tanulmányait – elsősorban asszisztensképzői szakon –, második helyen Csíkszereda (21,82%) áll, a harmadik helyen pedig Magyarország (11,82%).
Azok a végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ugyanakkor jelentős a munkanélküliek száma is – jegyzik meg a tanulmány készítői. A 2019-es végzősök közül 622-en álltak munkába az adatok begyűjtéséig, tavaly novemberig, közülük 349 fiú, 273 pedig lány. Ez mindkét nem esetében valamivel magasabb szám, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat.
Három olyan tanintézet is van a megyében, ahol a végzősöknek több mint a 70 százaléka talált állást: a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola. A lista végén négy olyan középiskola – egy csíkszeredai, egy csíkdánfalvi, egy maroshévízi, illetve egy gyergyószentmiklósi – áll, ahol egyetlen végzős diák sem vállalt munkát.
Összességében azonban a 2018-as adatokhoz képest 2019-ben csökkent azon középiskolai végzősöknek az aránya, akik nem találtak munkát. A felmérés adatgyűjtésének idején a 2019-es végzősök körében mért munkanélküliségi arány 24,18 százalékos volt, szemben a 2018-ban mért 25,82 százalékkal.
Közelíteni fog a hőmérséklet a naptári dátumra jellemző értékekhez, szemben azzal, amit március elejétől mostanáig tapasztaltunk.
A parlament költségvetési-pénzügyi bizottságai csütörtöki együttes ülésükön 38 támogató és 13 elutasító szavazattal elfogadták a 2026-os állami költségvetés tervezetét. A jogszabályavaslat a parlament plénuma elé kerül.
A kormány csütörtökön 620 millió lejes keretet hagyott jóvá a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának támogatására.
Több mint 131 000 diák iratkozott be a jövő héten kezdődő próbaérettségire, amelyet a végzős középiskolai osztályokkal rendelkező iskolák 95,16 százalékában szerveznek meg – tájékoztatott csütörtökön az oktatási minisztérium.
Mindhárom szakaszon elkezdődött a munka a Hargita Megye Tanácsa által megrendelt, nagyszabású udvarhelyszéki útfelújításon. Noha nem lesznek a legmélyrehatóbbak a műszaki megoldások, azért jól járható utakat ígérnek.
Csütörtök délután folytatódott az idei költségvetés tervezetének vitája a parlament költségvetési-pénzügyi bizottságaiban, miután a kormánykoalíció vezetői a reggeli egyeztetésen megoldást találtak a szociális csomag finanszírozására.
Akár 10 százalékkal is emelkedhet a hónap végéig a kenyér és a pékáru ára Romániában az üzemanyagok drágulása és az élelmiszeripart védő kormányzati intézkedések hiánya miatt – nyilatkozta csütörtökön a Rompan munkaadói szervezet elnöke.
Megkezdődött a csomagok postázása a levélszavazatra jogosult magyar állampolgárok számára. A szavazólapokat legkésőbb április 12-ig kell kitöltetni és leadni. Mutatjuk a leggyakoribb hibákat, és azt is, miként kerülhető el az érvénytelen szavazat.
Fontos üzenetre hívja fel a figyelmet Bölöni László: a levélszavazás során egy apró hiba is elegendő lehet ahhoz, hogy a voks érvénytelenné váljon.
A kormánykoalíció vezetőinek csütörtöki ülésén született megállapodás a kiszolgáltott helyzetű személyek számára jelent győzelmet – nyilatkozta Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!