
A humán szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatási képzésre jelentkező Hargita megyei végzősök körében. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kismértékben nőtt a továbbtanulók aránya a 2019-ben végzős középiskolások körében Hargita megyében. A többség továbbra is a kolozsvári egyetemek valamelyikére iratkozik be, noha a kincses város iránt valamelyest csökkent az érdeklődés a 2018-as adatokhoz képest. Nőtt a végzősök körében a munkát vállalók aránya is – derül ki a megyei tanfelügyelőség statisztikájából.
2020. február 03., 09:022020. február 03., 09:02
2020. január 29., 11:482020. január 29., 11:48
Átfogó összesítést tett közzé a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a középiskolai tanulmányaikat múlt évben befejező fiatalok továbbtanulási arányáról, a népszerűbb egyetemi városokról, illetve egyebek közt a középiskola utáni munkavállalási arányról is.
A statisztikából kiderül, hogy
Ez 47,45 százalékos arányt jelent, ami 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat, úgy, hogy 2019-ben a végzősök száma kevesebb volt, mint 2018-ban, igaz, csak 19-cel.
A tanulmányaikat befejező diákok között többségben voltak a lányok – 1045 fiú és 1198 lány –, a továbbtanulást választók esetében azonban még inkább kidomborodik a nemek közti különbség:
A munkavállalás esetében egyébként fordított az arány. A felmérést a megyei tanfelügyelőség munkatársai, Bartolf Hedwig és Hodgyai László készítették, akik a továbbtanulási adatokkal kapcsolatban magyarázatként megjegyzik, hogy az egyetemre jelentkezők legnagyobb számban az gimnáziumok végzősei köréből kerülnek ki, vagyis azokról a szakokról, amelyekre már eleve több lány jelentkezik, mint fiú. A továbbtanulási arány az elmúlt tíz év adatai tükrében az átlagosnál jobbnak mondható. Ez a hányad 2009-ben volt a legmagasabb, 54,38 százalékos, a legalacsonyabb, 34,81 százalékos pedig 2013-ban.
A tavalyi végzősök körében
a legnépszerűbb egyetemi város – akárcsak az előző években – Kolozsvár volt, noha 2019-ben a továbbtanulás mellett döntőknek csak a 43,64 százaléka választotta a kincses város egyetemeit, szemben a 2018-as 47,92 százalékkal;
a második helyen a marosvásárhelyi (17,54%) egyetemi központ áll;
a harmadik legnépszerűbb pedig a brassói egyetemi központ (10,48%);
külföldön a végzősök 6,52 százaléka folytatja tanulmányait, többségük magyarországi egyetemeken.
Az egyetemre jelentkezők körében továbbra is a humán szakok a legnépszerűbbek.
A továbbtanuló végzős középiskolások arányát tekintve a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll a megyei lista élén 82,29 százalékkal, a második helyen az ugyancsak csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (79,78%), a harmadikon pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (79,43%). A posztlíceumi képzést választó végzős középiskolások aránya (10,53%) alig változott 2019-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Többségük (34,55%) Székelyudvarhelyen folytatja tanulmányait – elsősorban asszisztensképzői szakon –, második helyen Csíkszereda (21,82%) áll, a harmadik helyen pedig Magyarország (11,82%).
Azok a végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ugyanakkor jelentős a munkanélküliek száma is – jegyzik meg a tanulmány készítői. A 2019-es végzősök közül 622-en álltak munkába az adatok begyűjtéséig, tavaly novemberig, közülük 349 fiú, 273 pedig lány. Ez mindkét nem esetében valamivel magasabb szám, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat.
Három olyan tanintézet is van a megyében, ahol a végzősöknek több mint a 70 százaléka talált állást: a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola. A lista végén négy olyan középiskola – egy csíkszeredai, egy csíkdánfalvi, egy maroshévízi, illetve egy gyergyószentmiklósi – áll, ahol egyetlen végzős diák sem vállalt munkát.
Összességében azonban a 2018-as adatokhoz képest 2019-ben csökkent azon középiskolai végzősöknek az aránya, akik nem találtak munkát. A felmérés adatgyűjtésének idején a 2019-es végzősök körében mért munkanélküliségi arány 24,18 százalékos volt, szemben a 2018-ban mért 25,82 százalékkal.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
A Román Rendőrség szerdán bejelentette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban hét nemzetközileg körözött személyt hoztak vissza Romániába, akik ellen jogerős ítélet vagy letartóztatási parancs van érvényben.
Felrobbant egy munkagép abroncsa szerda reggel a konstancai kikötő egyik terminálján. A balesetben két személy életét vesztette, ketten megsérültek – közölték a Konstanca megyei hatóságok.
Az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően január elsejétől ismét emelkedik a sör, bor, alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában, immár másodszor az elmúlt hat hónapban.
Románia csatlakozik az Egyesült Államok által kezdeményezett PURL (Priority Ukraine Requirements List) programhoz, és 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna katonai védelmének támogatásához – jelentette be szerdán a külügyminisztérium.
A fogyatékossággal élő felnőtteknek az intézményi ellátásból a közösségi életbe való átmenetét segítő intézkedéseket vezet be a kormány egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
szóljon hozzá!