
A humán szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatási képzésre jelentkező Hargita megyei végzősök körében. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kismértékben nőtt a továbbtanulók aránya a 2019-ben végzős középiskolások körében Hargita megyében. A többség továbbra is a kolozsvári egyetemek valamelyikére iratkozik be, noha a kincses város iránt valamelyest csökkent az érdeklődés a 2018-as adatokhoz képest. Nőtt a végzősök körében a munkát vállalók aránya is – derül ki a megyei tanfelügyelőség statisztikájából.
2020. február 03., 09:022020. február 03., 09:02
2020. január 29., 11:482020. január 29., 11:48
Átfogó összesítést tett közzé a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a középiskolai tanulmányaikat múlt évben befejező fiatalok továbbtanulási arányáról, a népszerűbb egyetemi városokról, illetve egyebek közt a középiskola utáni munkavállalási arányról is.
A statisztikából kiderül, hogy
Ez 47,45 százalékos arányt jelent, ami 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat, úgy, hogy 2019-ben a végzősök száma kevesebb volt, mint 2018-ban, igaz, csak 19-cel.
A tanulmányaikat befejező diákok között többségben voltak a lányok – 1045 fiú és 1198 lány –, a továbbtanulást választók esetében azonban még inkább kidomborodik a nemek közti különbség:
A munkavállalás esetében egyébként fordított az arány. A felmérést a megyei tanfelügyelőség munkatársai, Bartolf Hedwig és Hodgyai László készítették, akik a továbbtanulási adatokkal kapcsolatban magyarázatként megjegyzik, hogy az egyetemre jelentkezők legnagyobb számban az gimnáziumok végzősei köréből kerülnek ki, vagyis azokról a szakokról, amelyekre már eleve több lány jelentkezik, mint fiú. A továbbtanulási arány az elmúlt tíz év adatai tükrében az átlagosnál jobbnak mondható. Ez a hányad 2009-ben volt a legmagasabb, 54,38 százalékos, a legalacsonyabb, 34,81 százalékos pedig 2013-ban.
A tavalyi végzősök körében
a legnépszerűbb egyetemi város – akárcsak az előző években – Kolozsvár volt, noha 2019-ben a továbbtanulás mellett döntőknek csak a 43,64 százaléka választotta a kincses város egyetemeit, szemben a 2018-as 47,92 százalékkal;
a második helyen a marosvásárhelyi (17,54%) egyetemi központ áll;
a harmadik legnépszerűbb pedig a brassói egyetemi központ (10,48%);
külföldön a végzősök 6,52 százaléka folytatja tanulmányait, többségük magyarországi egyetemeken.
Az egyetemre jelentkezők körében továbbra is a humán szakok a legnépszerűbbek.
A továbbtanuló végzős középiskolások arányát tekintve a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll a megyei lista élén 82,29 százalékkal, a második helyen az ugyancsak csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (79,78%), a harmadikon pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (79,43%). A posztlíceumi képzést választó végzős középiskolások aránya (10,53%) alig változott 2019-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Többségük (34,55%) Székelyudvarhelyen folytatja tanulmányait – elsősorban asszisztensképzői szakon –, második helyen Csíkszereda (21,82%) áll, a harmadik helyen pedig Magyarország (11,82%).
Azok a végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ugyanakkor jelentős a munkanélküliek száma is – jegyzik meg a tanulmány készítői. A 2019-es végzősök közül 622-en álltak munkába az adatok begyűjtéséig, tavaly novemberig, közülük 349 fiú, 273 pedig lány. Ez mindkét nem esetében valamivel magasabb szám, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat.
Három olyan tanintézet is van a megyében, ahol a végzősöknek több mint a 70 százaléka talált állást: a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola. A lista végén négy olyan középiskola – egy csíkszeredai, egy csíkdánfalvi, egy maroshévízi, illetve egy gyergyószentmiklósi – áll, ahol egyetlen végzős diák sem vállalt munkát.
Összességében azonban a 2018-as adatokhoz képest 2019-ben csökkent azon középiskolai végzősöknek az aránya, akik nem találtak munkát. A felmérés adatgyűjtésének idején a 2019-es végzősök körében mért munkanélküliségi arány 24,18 százalékos volt, szemben a 2018-ban mért 25,82 százalékkal.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
szóljon hozzá!