
A humán szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatási képzésre jelentkező Hargita megyei végzősök körében. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kismértékben nőtt a továbbtanulók aránya a 2019-ben végzős középiskolások körében Hargita megyében. A többség továbbra is a kolozsvári egyetemek valamelyikére iratkozik be, noha a kincses város iránt valamelyest csökkent az érdeklődés a 2018-as adatokhoz képest. Nőtt a végzősök körében a munkát vállalók aránya is – derül ki a megyei tanfelügyelőség statisztikájából.
2020. február 03., 09:022020. február 03., 09:02
Átfogó összesítést tett közzé a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a középiskolai tanulmányaikat múlt évben befejező fiatalok továbbtanulási arányáról, a népszerűbb egyetemi városokról, illetve egyebek közt a középiskola utáni munkavállalási arányról is.
A statisztikából kiderül, hogy
Ez 47,45 százalékos arányt jelent, ami 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat, úgy, hogy 2019-ben a végzősök száma kevesebb volt, mint 2018-ban, igaz, csak 19-cel.
A tanulmányaikat befejező diákok között többségben voltak a lányok – 1045 fiú és 1198 lány –, a továbbtanulást választók esetében azonban még inkább kidomborodik a nemek közti különbség:
A munkavállalás esetében egyébként fordított az arány. A felmérést a megyei tanfelügyelőség munkatársai, Bartolf Hedwig és Hodgyai László készítették, akik a továbbtanulási adatokkal kapcsolatban magyarázatként megjegyzik, hogy az egyetemre jelentkezők legnagyobb számban az gimnáziumok végzősei köréből kerülnek ki, vagyis azokról a szakokról, amelyekre már eleve több lány jelentkezik, mint fiú. A továbbtanulási arány az elmúlt tíz év adatai tükrében az átlagosnál jobbnak mondható. Ez a hányad 2009-ben volt a legmagasabb, 54,38 százalékos, a legalacsonyabb, 34,81 százalékos pedig 2013-ban.
A tavalyi végzősök körében
a legnépszerűbb egyetemi város – akárcsak az előző években – Kolozsvár volt, noha 2019-ben a továbbtanulás mellett döntőknek csak a 43,64 százaléka választotta a kincses város egyetemeit, szemben a 2018-as 47,92 százalékkal;
a második helyen a marosvásárhelyi (17,54%) egyetemi központ áll;
a harmadik legnépszerűbb pedig a brassói egyetemi központ (10,48%);
külföldön a végzősök 6,52 százaléka folytatja tanulmányait, többségük magyarországi egyetemeken.
Az egyetemre jelentkezők körében továbbra is a humán szakok a legnépszerűbbek.
A továbbtanuló végzős középiskolások arányát tekintve a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll a megyei lista élén 82,29 százalékkal, a második helyen az ugyancsak csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (79,78%), a harmadikon pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (79,43%). A posztlíceumi képzést választó végzős középiskolások aránya (10,53%) alig változott 2019-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Többségük (34,55%) Székelyudvarhelyen folytatja tanulmányait – elsősorban asszisztensképzői szakon –, második helyen Csíkszereda (21,82%) áll, a harmadik helyen pedig Magyarország (11,82%).
Azok a végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ugyanakkor jelentős a munkanélküliek száma is – jegyzik meg a tanulmány készítői. A 2019-es végzősök közül 622-en álltak munkába az adatok begyűjtéséig, tavaly novemberig, közülük 349 fiú, 273 pedig lány. Ez mindkét nem esetében valamivel magasabb szám, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat.
Három olyan tanintézet is van a megyében, ahol a végzősöknek több mint a 70 százaléka talált állást: a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola. A lista végén négy olyan középiskola – egy csíkszeredai, egy csíkdánfalvi, egy maroshévízi, illetve egy gyergyószentmiklósi – áll, ahol egyetlen végzős diák sem vállalt munkát.
Összességében azonban a 2018-as adatokhoz képest 2019-ben csökkent azon középiskolai végzősöknek az aránya, akik nem találtak munkát. A felmérés adatgyűjtésének idején a 2019-es végzősök körében mért munkanélküliségi arány 24,18 százalékos volt, szemben a 2018-ban mért 25,82 százalékkal.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak hétfőn este, néhány perccel nyolc óra előtt.
Románia pénzt fog veszíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, mivel Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős volt miniszter elhunytakat az intézményesített szociális rendszerből kikerült személyekként állított be.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
A digitális tartalomgyártás térnyerése, a fiatal újságírók bevonása és a mesterséges intelligencia is új kihívások elé állítja a romániai magyar sajtót. Kacsó Sándor, a MÚRE új elnöke szerint a szakmai hitelesség és az összefogás az alapvető értékek.
November 2-től ismét ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben a termékek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter november 2-i hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát.
Összesen 750 alkohol- és drogtesztet végeztek el az elmúlt hétvégén a közutakon ellenőrző hatóságok, kilenc esetben pedig ittas sofőrökkel szembesültek – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Bombafenyegetés miatt a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe biztosította egy utasszállító repülőgép leszállását Budapesten – közölte Magyarország honvédelmi minisztere hétfőn a Facebook-oldalán.
Több mint 21 500 nyereményt összesített a Román Lottótársaság a november 1-jei, vasárnapi sorshúzás után, összesen több mint 1,88 millió lej értékben.
Főleg az éjszakai lehűléseket illetően lesz változás az előttünk álló két hétben az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!