
A humán szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatási képzésre jelentkező Hargita megyei végzősök körében. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kismértékben nőtt a továbbtanulók aránya a 2019-ben végzős középiskolások körében Hargita megyében. A többség továbbra is a kolozsvári egyetemek valamelyikére iratkozik be, noha a kincses város iránt valamelyest csökkent az érdeklődés a 2018-as adatokhoz képest. Nőtt a végzősök körében a munkát vállalók aránya is – derül ki a megyei tanfelügyelőség statisztikájából.
2020. február 03., 09:022020. február 03., 09:02
2020. január 29., 11:482020. január 29., 11:48
Átfogó összesítést tett közzé a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a középiskolai tanulmányaikat múlt évben befejező fiatalok továbbtanulási arányáról, a népszerűbb egyetemi városokról, illetve egyebek közt a középiskola utáni munkavállalási arányról is.
A statisztikából kiderül, hogy
Ez 47,45 százalékos arányt jelent, ami 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat, úgy, hogy 2019-ben a végzősök száma kevesebb volt, mint 2018-ban, igaz, csak 19-cel.
A tanulmányaikat befejező diákok között többségben voltak a lányok – 1045 fiú és 1198 lány –, a továbbtanulást választók esetében azonban még inkább kidomborodik a nemek közti különbség:
A munkavállalás esetében egyébként fordított az arány. A felmérést a megyei tanfelügyelőség munkatársai, Bartolf Hedwig és Hodgyai László készítették, akik a továbbtanulási adatokkal kapcsolatban magyarázatként megjegyzik, hogy az egyetemre jelentkezők legnagyobb számban az gimnáziumok végzősei köréből kerülnek ki, vagyis azokról a szakokról, amelyekre már eleve több lány jelentkezik, mint fiú. A továbbtanulási arány az elmúlt tíz év adatai tükrében az átlagosnál jobbnak mondható. Ez a hányad 2009-ben volt a legmagasabb, 54,38 százalékos, a legalacsonyabb, 34,81 százalékos pedig 2013-ban.
A tavalyi végzősök körében
a legnépszerűbb egyetemi város – akárcsak az előző években – Kolozsvár volt, noha 2019-ben a továbbtanulás mellett döntőknek csak a 43,64 százaléka választotta a kincses város egyetemeit, szemben a 2018-as 47,92 százalékkal;
a második helyen a marosvásárhelyi (17,54%) egyetemi központ áll;
a harmadik legnépszerűbb pedig a brassói egyetemi központ (10,48%);
külföldön a végzősök 6,52 százaléka folytatja tanulmányait, többségük magyarországi egyetemeken.
Az egyetemre jelentkezők körében továbbra is a humán szakok a legnépszerűbbek.
A továbbtanuló végzős középiskolások arányát tekintve a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll a megyei lista élén 82,29 százalékkal, a második helyen az ugyancsak csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (79,78%), a harmadikon pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (79,43%). A posztlíceumi képzést választó végzős középiskolások aránya (10,53%) alig változott 2019-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Többségük (34,55%) Székelyudvarhelyen folytatja tanulmányait – elsősorban asszisztensképzői szakon –, második helyen Csíkszereda (21,82%) áll, a harmadik helyen pedig Magyarország (11,82%).
Azok a végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ugyanakkor jelentős a munkanélküliek száma is – jegyzik meg a tanulmány készítői. A 2019-es végzősök közül 622-en álltak munkába az adatok begyűjtéséig, tavaly novemberig, közülük 349 fiú, 273 pedig lány. Ez mindkét nem esetében valamivel magasabb szám, mint a 2018-as végzősök esetében mért adat.
Három olyan tanintézet is van a megyében, ahol a végzősöknek több mint a 70 százaléka talált állást: a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola. A lista végén négy olyan középiskola – egy csíkszeredai, egy csíkdánfalvi, egy maroshévízi, illetve egy gyergyószentmiklósi – áll, ahol egyetlen végzős diák sem vállalt munkát.
Összességében azonban a 2018-as adatokhoz képest 2019-ben csökkent azon középiskolai végzősöknek az aránya, akik nem találtak munkát. A felmérés adatgyűjtésének idején a 2019-es végzősök körében mért munkanélküliségi arány 24,18 százalékos volt, szemben a 2018-ban mért 25,82 százalékkal.
Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.
Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.
Elutasította hétfői ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt.
Márciusban nemcsak a tavasz érkezését várjuk, hanem szeretettel és örömmel köszöntjük a nőket, akik életet adnak, gondoskodnak és szeretnek.
Megnyitása óta a legeredményesebb hónapot zárta a székelyföldi utasokat is kiszolgáló légikikötő. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren februárban mintegy 38 ezer utast regisztráltak, a legnépszerűbb úti célok között Budapest is szerepel.
Több mint tízmillió lejes beruházással gyarapodnak a gyergyószentmiklósi iskolák. Hét tanintézménybe és az iskolás sportklubhoz is korszerű digitális eszközök, laborfelszerelések és új bútorzat érkezik.
Az Ilie Bolojan miniszterelnök által hétfőre összehívott tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a román hatóságok elsődlegesen a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítására összpontosítanak.
Arcátlan hazugságoknak' nevezte héfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a „spekulációkat”, amelyek szerint a közel-keleti válság miatt a benzin vagy a gázolaj ára elérheti a literenkénti 10 lejt.
Ismét összeültek hétfőn a koalíciós pártok vezetői, hogy megvitassák a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Országos lakossági riasztási gyakorlatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Polgári Védelem Hete keretében, szerdán. A Riasztási Szerda elnevezésű akció során az ország teljes területén működtetni fogják a riasztószirénákat.
szóljon hozzá!