
A kórházak kiürítése miatt megugrott az otthon ápolt betegek száma. Döntés született a többletköltségek rendezéséről. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A szerződésekben meghatározott összeghatártól függetlenül minden, otthoni betegápolásra vonatkozó egészségügyi szolgáltatás költségét elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az intézménnyel szerződéses viszonyban álló szolgáltatókkal. Az intézkedés, amelyről a minap hoztak döntést, áprilisra is érvényes és azért fontos, mert a kórházak kiürítésével jelentősen megnőtt az otthoni betegápolásra szorulók száma.
2020. május 19., 10:422020. május 19., 10:42
A szerződésben meghatározott keretösszegeket meghaladó költségeket is elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az otthoni betegápolást végző egészségügyi szolgáltatók számára. Az elszámolásra vonatkozó korlátozást a napokban, határozatban oldotta fel a kormány, lehetővé téve, hogy már az áprilisi többletköltségeket is elszámolhassák az említett szolgáltatók.
„Lévén, hogy igen sok beteg kikerült a kórházakból, megnőtt az igény az otthoni betegápolásra. Az otthoni betegápolás esetében viszont nem volt meg az a lehetőségünk, hogy ne csak annyit fizessünk ki, amennyit leszerződtünk, hanem annyit, amennyit megvalósítottak. Ez most újdonságként jelent meg” – számolt be a Székelyhonnak a vonatkozó szabályozás legfontosabb újdonságáról Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, megjegyezve, hogy a módosításra vonatkozóan ők kérést is megfogalmaztak korábban.
Hangsúlyozta, hogy
A baj az – folytatta az otthoni betegápolást végző szolgáltatókkal való kapcsolattartás során szerzett tapasztaltok alapján –, hogy egyik sem mert sokkal több szolgáltatást elvégezni, mint amire a szerződés szerinti keretösszeg alapján lehetősége volt, mert attól tartottak, hogy nem fogják megkapni a többletkiadások értékét. Márpedig
csak a halaszthatatlan kezelésre beutalt, orvosi felügyeletre szoruló betegek, illetve az akut problémák miatt, sürgősségi ellátásra beutalt páciensek maradhattak a kórházakban.
Egyre több beteg van abban a helyzetben, hogy otthoni betegápolásra szorul, Csíkszeredában például a kórházi ágyaknak csak mintegy a 30 százaléka foglalt, így Duda Tihamér biztos benne, hogy májusban nőni fognak az otthoni betegápolásra elszámolt költségek. Ezt a szolgáltatást egyébként megyeszerte nagyrészt a Caritas végzi, illetve Maroshévízen van még egy hasonló egészségügyi szolgáltató.
Szintén újdonság, hogy a kormány határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy év végéig kitolódjon az egészségügyi rendszer működését és a szolgáltatási palettát szabályozó éves egészségügyi keretszerződés érvényessége, illetve az országos egészségügyi programokra vonatkozó érvényben lévő szabályozás is. Duda Tihamér ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy
Érvényben van ugyanakkor az a feloldás is, amelynek értelmében egészségügyi kártya hiányában is kiállíthatók, illetve kiválthatók a gyógyszerreceptek. Noha ezáltal könnyebbé válik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gyakorlatban mégis voltak akadozások, részben azért, mert a páciensek egy része „nem hiszi el, hogy egy telefonbeszélgetés jelenthet egy konzultációt, receptfelírást, küldőpapír kiállítást, mert megszokták, hogy személyen el kell menni az orvoshoz”.
Másrészt az orvosi rendelők egy részében, gyógyszertárakban is ragaszkodtak a szükségállapot előtt megszokott gyakorlathoz a rendkívüli helyzet elején. Most viszont már – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk – nem is nagyon vannak erre panaszok megyeszerte. „Ha más haszna nem is lesz ennek az egész helyzetnek, annyi igen, hogy most már látjuk, másként is tud működni a rendszer, és ha megteremtődik a megfelelő törvényes háttér, akkor már nem lesz szükség arra, hogy ha kell, ha nem, személyesen be kelljen menni mindenért. Másképp is meg lehet oldani. Ez természetesen nem vonatkozik egy orvosi vizsgálatra vagy receptfelírásra, mert normális esetben jó, ha az orvos találkozik a beteggel” – fogalmazott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.
Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!