Hargita megye: tizenhétezerrel kevesebb magyar

Gyergyószentmiklósnyi lakossal csökkent a magyarok száma Hargita megyében. Tíz esztendő „munkája”

Közzétették a 2011-es népszámlálás és lakásösszeírás hivatalos, de még nem végleges adatait, amelyből kiderült, hogy közel kétszázezerrel csökkent a magyarok száma Romániában, az ország összlakossága pedig 12,1 százalékkal kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Alábbiakban elemezzük a Hargita megyei népszámlálási adatokat.

Hargita megye: 304.969 lakos

A népszámlálási központi bizottság e hónap elején közzétette a tavalyi népszámlálás és lakásösszeírás hivatalos, de egyelőre ideiglenes adatait. Felhívják a figyelmet, hogy a nyilvánosságra hozott számadatok még módosulhatnak, a végleges eredményeket pedig május végén közlik.

A 2011 október 20–31. között tartott népszámláláson és lakásösszeíráson Hargita megyében több mint másfélezer körzetben dolgoztak a számlálóbiztosok, akik 304.969 személyt írtak össze, ezek közül 11.700-an nem voltak jelen az összeíráskor. A megye lakosságának 42,2 százaléka (128,6 ezer) a városokban, 57,8 százaléka (176,4 ezer) pedig a községekben lakik. Hargita megyében összesen 132.847  lakást, 112.593 háztartást, illetve 90.584 épületet írtak össze. A megye lakóinak számát tekintve Hargita a romániai megyék közül a 32. helyen szerepel.

Városok: csökkenés mindenhol

Csíkszeredában 37.980 személy adatait vették fel a számlálóbiztosok, a stabil lakosság számaránya 4 ezerrel kevesebb, mint 2002-ben volt. Székelyudvarhelyen 33.265 személyt írtak össze, a Küküllő-parti városban 2002-ben 36.948-an laktak. Gyergyószentmiklóson tavaly 17.705-en, 2002-ben még 20.018-an éltek. Íme a többi megyei város tavalyi, illetve zárójelben a 2002-es népszámláláskor összeírt állandó lakóinak száma. Székelykeresztúr:  9491 (9672); Szentegyháza: 6820 (7042); Maroshévíz: 13.282 (15.880); Tusnádfürdő: 1617 (1728); Balánbánya: 5864 (7902); Borszék: 2572 (2864). Összességben elmondható, hogy minden Hargita megyei város lakosságszáma csökkent.

Községek: a legnagyobb Parajd, a legkisebb Derzs

A legnagyobb lélekszámú, hatezer főt meghaladó községek: Parajd, Gyergyóremete, Csíkszentdomokos és Korond. Az alábbiakban közöljük a községek tavalyi népszámláláskor összeírt állandó lakóinak számát, zárójelben a 2002-es cenzus adatai szerepelnek.

Etéd: 2480 (2837); Szentábrahám: 2432 (2517); Bélbor: 2649 (2859); Fenyéd: 1908 (1599); Kápolnásfalu: 2026 (1983); Karcfalva: 2688 (2842); Csicsó: 2671 (2628); Csíkszentgyörgy: 4751 (4891); Gyergyócsomafalva: 4334 (4493);  Gyergyóholló: 1503 (1601); Korond: 6005 (6180); Csíkkozmás: 2089 (1986); Dánfalva: 2291 (2315); Székelyderzs: 1025 (1177); Oroszhegy: 3902 (3906); Gyergyóditró: 5480 (5944);  Felsőboldogfalva: 3292 (3026); Szépvíz: 3633 (3652); Galócás: 2476 (2656); Gyergyóalfalu: 5475 (5721); Gyergyószárhegy: 3395 (3607); Csíkszentlélek: 2002 (1721); Lövéte: 3383 (3525); Gyimesközéplok: 5265 (5227); Gyimesfelsőlok: 3202 (3424); Farkaslaka: 4421 (4434); Csíkmadaras: 2190 (2205); Homoródszentmárton: 2800 (3011), Homoródalmás: 1330 (1415), Csíkszentmihály: 2632 (2643), Bögöz: 3437 (3466); Oklánd: 1257 (1403), Csíkpálfalva: 1822 (1736), Kászonaltíz: 3012 (2979); Galambfalva: 1780 (1711), Parajd: 6218 (6846); Csíkrákos: 1587 (1517); Gyergyóremete: 6171 (6316); Románandrásfalva: 1220 (1320); Csíkszentkirály: 2502 (2478); Csíkszentdomokos: 6048 (6401); Csíkszentmárton: 2308 (2348); Csíkszentsimon: 3429 (3446); Csíkszentimre: 2047 (1995); Salamás: 3772 (4131); Máréfalva: 1958 (1902); Újszékely: 2567 (2660); Madéfalva: 2711 (2761); Siménfalva: 3732 (3738); Gyergyóvárhegy: 1820 (2105); Gyergyóújfalu: 5064 (5152); Csíkszenttamás: 2553 (2644); Gyergyótölgyes: 3276 (3596); Tusnád: 2117 (2114); Kányád: 1161 (1273); Varság: 1572 (1515); Gyergyóvasláb: 1921 (2056); Zetelaka: 5580 (5753).

Etnikai hovatartozások

A lakosság 84,8 százaléka, 258.615 személy magyarnak vallotta magát. Összehasonlítva a 2002-es adatokkal kiderül, hogy akkor 276.038 magyar etnikumú személy élt a megyében, tehát 17.423-mal több, mint egy éve. A teljes lakosságot nézve mégis növekedett a magyarok részaránya: az akkori 84,6 százalékról 84,8-ra. A megyében 40.431 román él, az ő részarányuk 13,3 százalék. 2002-ben 45.870 személy vallotta magát románnak.

A cigányok – legalábbis akik annak vallották magukat – részaránya 1,75 százalék, számuk 5422. 72-en vallották magukat németnek, 17-en pedig ukránnak. Összeszámoltak továbbá öt szerbet, tizenegy törököt, öt zsidót, hét örményt. 185-en más etnikumot jelöltek, 181-en nem nyilatkoztak nemzetiségi hovatartozásukról.

A magyarok és a románok száma csökkent, nőtt viszont a magukat romának valló személyek száma

Magyarok, románok, romák a városokban

Csíkszeredában 30.914-en magyarnak, 6609-en románnak, 342-en cigánynak, 22-en pedig németnek vallották magukat. Székelyudvarhely etnikai összetétele: 31.520 magyar, 1171 román, 510 roma, 8 német. Gyergyószentmiklóson a következő a helyzet: ott 15.250-en magyarnak, 1988-an románnak, 451-en cigánynak, 6-an németnek, 4-en örménynek vallották magukat. Maroshévíz: 3031 magyar, 9688 román, 513 roma, 12 német. Tusnádfürdő: 1460 magyar, 112 román, 42 roma. Balánbánya: 2124 magyar,  3625 román, 87 roma. Szentegyháza: 6749 magyar, 57 román, 10 cigány. Székelykeresztúr: 9013 magyar, 206 román, 254 roma, 7 német. Borszék: 1975 magyar, 584 román, 5 cigány.

Országos viszonylatok

Több mint 12 százalékkal, 21,68 millióról 19,04 millióra csökkent Románia lakossága az elmúlt tíz évben – közölte minap a bukaresti statisztikai hivatal, a tavaly októberben rendezett népszámlálás előzetes eredményeire hivatkozva. A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok létszáma közel 200 ezerrel, 1,43 millióról 1,23 millió főre csökkent, a többségi lakosság létszámának drasztikus, 2,3 millió fővel történt apadása miatt azonban a magyar közösség számaránya szinte ugyanannyi, 6,5 százalék maradt.

A statisztikai intézet által közölt nem végleges adatok szerint az ország állandó lakossága 19.042.936 fő, ez 2.638.038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21.680.974 személyt írtak össze.