
Jelenleg a Szászok táborában lakók területeinek közvagyonba vétele van folyamatban
Fotó: Pál Árpád
Minden telektulajdonossal külön egyezkednek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői azért, hogy a város közvagyonba vehesse azokat a magántulajdonú ingatlanrészeket, amelyeket a zonális területrendezési tervek (PUZ) szerint egyébként is át kellene adjanak a tulajdonosok a városnak.
2017. április 13., 13:402017. április 13., 13:40
2017. április 13., 14:182017. április 13., 14:18
Az intézkedés elengedhetetlen, különben nem lehet infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az összes terület leltárba vétele több évig eltart, a tulajdonosok egy része nem szívesen mond le az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területrészről.
Az ingatlantulajdonosok által készíttetett zonális területrendezési tervekben (PUZ) feltételként szerepel, hogy a tulajdonosoknak bizonyos területeket közvagyonba kell adniuk különböző infrastrukturális és egyéb fejlesztések miatt.
– magyarázta a közelmúltban indított városházi intézkedést Németi Zoltán, a városháza vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Hozzátette: most ezt szeretnék betartatni. Mint mondta,
Emellett gondot jelent a szenny- és ivóvízhálózatok kiépítése, de akár az áram bevezetése is. A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor szükséges, hogy egy adott utcában mindenki leadja az előírt területrészt, amelyeket azután a városháza fog telekkönyveztetni – hangsúlyozta a szakember. Pályázni csak ezután tudnak. Németi megjegyezte, a helyzet megoldása azért is sürgős, mert sok lakostól érkezett hozzájuk panasz, hogy nem tudják bevezetni például az áramot.
Három módszerrel veheti közvagyonba a területeket a hivatal: megvásárlással, kisajátítással vagy úgy, hogy a tulajdonosok maguk mondanak le a kérdéses ingatlanrészről – tudtuk meg Németi Zoltántól. A városvezetés az utóbbi módszer mellett döntött, bár időigényes, mégis jelenleg az tűnik a legegyszerűbb és az emberek szempontjából legbarátságosabb megoldásnak. A szakemberek minden érintett telektulajdonossal egyenként tárgyalnak a területek leadásának mikéntjéről és hozadékáról. A tulajdonosok többsége nem szívesen ruházza át a hivatalra területe tulajdonjogát, mert egyelőre úgy érzik, nem érdekük, ám előbb-utóbb meg kell tenniük – vázolta a helyzetet. Egyébként az átruházandó terület telekkönyvi megosztásának a költségei a területtulajdonost terhelik, ugyanis a hivatal nem költhet közpénzt magántulajdonra.
A területek jó részét már közvagyonba veték a Bem József utcában
Fotó: Pál Árpád
Arra a kérdésünkre, hogy a városháza miért nem vásárolja meg a szükséges ingatlanrészeket, azt a választ kaptuk, hogy például egy utca lakói nem egyszerre adnák el földjeiket, ők viszont csak így tudnák megvenni. Közpénzt ugyanis csak akkor lehet elkölteni hasonló projektekre, ha megindokolják, hogy milyen közösségi céllal vásárolnak. Ez pedig lehetetlen például egy néhány négyzetméteres terület esetében.
mivel az elmúlt években itt épült a legtöbb ház – fejtette ki Németi. A prioritási listán a Csalóka-domb és a Termés utca következik. A szakember szerint még évekbe telik, amíg az összes területet közvagyonba veszik.
A felsoroltakon kívül különös figyelmet fordítanak a mezei és a bekötőutak telekkönyvezésére is, ugyanis ezeken nagyobb felújításokat terveznek, a szükséges pénzt pedig csak pályázattal tudják előteremteni. Folyamatban van Udvarhely történelmi központjának pontos felmérése is, hiszen mielőbb telekkönyvezni kell az utcákat. Ez kiemelten fontos, másképp nem tud pályázni a hivatal. Az utóbbi időben ennek hiánya miatt nem készülhetett el a II. Rákóczi Ferenc utcában a Stúdió mozi épülete elé tervezett Zenegödör.
Rendet teremtenének
„Az új városvezetés beiktatása óta talán nem is volt olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, ahol ne született volna közvagyonba vétellel kapcsolatos határozat. Ez azért van, mert rendet szeretnénk teremteni” – fogalmazott Orbán Balázs, az MPP–EMNP koalíció frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta, infrastrukturális beruházásokat és egyéb fejlesztéseket is terveznek az érintett utcákban, ami elsősorban a lakók számára fontos, ám ez a PUZ-okon szereplő területek közvagyonba vétele nélkül nem lehetséges. Az intézkedések másik lényeges oka, hogy a hivatal nyilvántartását is pontra akarják tenni.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
A duális szakképzés támogatását célzó PNRR-s beruházásoknak több mint felét leállította a kormány. Három székelyföldi projekt közül kettő – a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi – forrás nélkül maradt, a marosvásárhelyi beruházás folytatódhat.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
szóljon hozzá!