
Jelenleg a Szászok táborában lakók területeinek közvagyonba vétele van folyamatban
Fotó: Pál Árpád
Minden telektulajdonossal külön egyezkednek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői azért, hogy a város közvagyonba vehesse azokat a magántulajdonú ingatlanrészeket, amelyeket a zonális területrendezési tervek (PUZ) szerint egyébként is át kellene adjanak a tulajdonosok a városnak.
2017. április 13., 13:402017. április 13., 13:40
2017. április 13., 14:182017. április 13., 14:18
Az intézkedés elengedhetetlen, különben nem lehet infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az összes terület leltárba vétele több évig eltart, a tulajdonosok egy része nem szívesen mond le az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területrészről.
Az ingatlantulajdonosok által készíttetett zonális területrendezési tervekben (PUZ) feltételként szerepel, hogy a tulajdonosoknak bizonyos területeket közvagyonba kell adniuk különböző infrastrukturális és egyéb fejlesztések miatt.
– magyarázta a közelmúltban indított városházi intézkedést Németi Zoltán, a városháza vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Hozzátette: most ezt szeretnék betartatni. Mint mondta,
Emellett gondot jelent a szenny- és ivóvízhálózatok kiépítése, de akár az áram bevezetése is. A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor szükséges, hogy egy adott utcában mindenki leadja az előírt területrészt, amelyeket azután a városháza fog telekkönyveztetni – hangsúlyozta a szakember. Pályázni csak ezután tudnak. Németi megjegyezte, a helyzet megoldása azért is sürgős, mert sok lakostól érkezett hozzájuk panasz, hogy nem tudják bevezetni például az áramot.
Három módszerrel veheti közvagyonba a területeket a hivatal: megvásárlással, kisajátítással vagy úgy, hogy a tulajdonosok maguk mondanak le a kérdéses ingatlanrészről – tudtuk meg Németi Zoltántól. A városvezetés az utóbbi módszer mellett döntött, bár időigényes, mégis jelenleg az tűnik a legegyszerűbb és az emberek szempontjából legbarátságosabb megoldásnak. A szakemberek minden érintett telektulajdonossal egyenként tárgyalnak a területek leadásának mikéntjéről és hozadékáról. A tulajdonosok többsége nem szívesen ruházza át a hivatalra területe tulajdonjogát, mert egyelőre úgy érzik, nem érdekük, ám előbb-utóbb meg kell tenniük – vázolta a helyzetet. Egyébként az átruházandó terület telekkönyvi megosztásának a költségei a területtulajdonost terhelik, ugyanis a hivatal nem költhet közpénzt magántulajdonra.
A területek jó részét már közvagyonba veték a Bem József utcában
Fotó: Pál Árpád
Arra a kérdésünkre, hogy a városháza miért nem vásárolja meg a szükséges ingatlanrészeket, azt a választ kaptuk, hogy például egy utca lakói nem egyszerre adnák el földjeiket, ők viszont csak így tudnák megvenni. Közpénzt ugyanis csak akkor lehet elkölteni hasonló projektekre, ha megindokolják, hogy milyen közösségi céllal vásárolnak. Ez pedig lehetetlen például egy néhány négyzetméteres terület esetében.
mivel az elmúlt években itt épült a legtöbb ház – fejtette ki Németi. A prioritási listán a Csalóka-domb és a Termés utca következik. A szakember szerint még évekbe telik, amíg az összes területet közvagyonba veszik.
A felsoroltakon kívül különös figyelmet fordítanak a mezei és a bekötőutak telekkönyvezésére is, ugyanis ezeken nagyobb felújításokat terveznek, a szükséges pénzt pedig csak pályázattal tudják előteremteni. Folyamatban van Udvarhely történelmi központjának pontos felmérése is, hiszen mielőbb telekkönyvezni kell az utcákat. Ez kiemelten fontos, másképp nem tud pályázni a hivatal. Az utóbbi időben ennek hiánya miatt nem készülhetett el a II. Rákóczi Ferenc utcában a Stúdió mozi épülete elé tervezett Zenegödör.
Rendet teremtenének
„Az új városvezetés beiktatása óta talán nem is volt olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, ahol ne született volna közvagyonba vétellel kapcsolatos határozat. Ez azért van, mert rendet szeretnénk teremteni” – fogalmazott Orbán Balázs, az MPP–EMNP koalíció frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta, infrastrukturális beruházásokat és egyéb fejlesztéseket is terveznek az érintett utcákban, ami elsősorban a lakók számára fontos, ám ez a PUZ-okon szereplő területek közvagyonba vétele nélkül nem lehetséges. Az intézkedések másik lényeges oka, hogy a hivatal nyilvántartását is pontra akarják tenni.
Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben szerdáig Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében. Térségünkben Maros megyében narancs jelzésű hőségriasztás van érvényben.
A Duna vízhozama a következő napokban másodpercenként 1400 köbméterre csökkenhet Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.
Megállíthatatlanul emelkedik az üzemanyagok ára, a dízel litere egyes töltőállomásokon már a 11 lejhez közelít.
Több mint 33 ezer diák iratkozott be a hétfőn kezdődő pótérettségire.
Hétfőtől csütörtökig újabb rendkívüli ülésszakot tart a parlament.
A hadsereg radarrendszere vasárnap délután egy drónt észlelt az ukrán-román folyami határ közelében. A helyzet megfigyelésére 15 óra 17 perckor felszállt két F-16-os vadászgép a borceai 86-os légibázisról.
Több mint 4,29 millió lej értékben szabott ki bírságokat és összesen 570 járművezetői engedélyt vont be a Román Rendőrség az elmúlt 24 órában, miközben több ezer járművet és személyt ellenőriztek a Blocada elnevezésű országos akció során.
Székelyföldet is eléri az országos hőhullám: Maros megyében kedd reggelig narancssárga hőségriasztás van érvényben, miközben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 6-áig meghosszabbította a rendkívüli melegre vonatkozó előrejelzését.
Miközben Magyarországon vasárnapra teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű a Duna rekordalacsony vízállása miatt, Romániában is egyre súlyosabbá válik a helyzet.
szóljon hozzá!