
Jelenleg a Szászok táborában lakók területeinek közvagyonba vétele van folyamatban
Fotó: Pál Árpád
Minden telektulajdonossal külön egyezkednek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői azért, hogy a város közvagyonba vehesse azokat a magántulajdonú ingatlanrészeket, amelyeket a zonális területrendezési tervek (PUZ) szerint egyébként is át kellene adjanak a tulajdonosok a városnak.
2017. április 13., 13:402017. április 13., 13:40
2017. április 13., 14:182017. április 13., 14:18
Az intézkedés elengedhetetlen, különben nem lehet infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az összes terület leltárba vétele több évig eltart, a tulajdonosok egy része nem szívesen mond le az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területrészről.
Az ingatlantulajdonosok által készíttetett zonális területrendezési tervekben (PUZ) feltételként szerepel, hogy a tulajdonosoknak bizonyos területeket közvagyonba kell adniuk különböző infrastrukturális és egyéb fejlesztések miatt.
– magyarázta a közelmúltban indított városházi intézkedést Németi Zoltán, a városháza vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Hozzátette: most ezt szeretnék betartatni. Mint mondta,
Emellett gondot jelent a szenny- és ivóvízhálózatok kiépítése, de akár az áram bevezetése is. A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor szükséges, hogy egy adott utcában mindenki leadja az előírt területrészt, amelyeket azután a városháza fog telekkönyveztetni – hangsúlyozta a szakember. Pályázni csak ezután tudnak. Németi megjegyezte, a helyzet megoldása azért is sürgős, mert sok lakostól érkezett hozzájuk panasz, hogy nem tudják bevezetni például az áramot.
Három módszerrel veheti közvagyonba a területeket a hivatal: megvásárlással, kisajátítással vagy úgy, hogy a tulajdonosok maguk mondanak le a kérdéses ingatlanrészről – tudtuk meg Németi Zoltántól. A városvezetés az utóbbi módszer mellett döntött, bár időigényes, mégis jelenleg az tűnik a legegyszerűbb és az emberek szempontjából legbarátságosabb megoldásnak. A szakemberek minden érintett telektulajdonossal egyenként tárgyalnak a területek leadásának mikéntjéről és hozadékáról. A tulajdonosok többsége nem szívesen ruházza át a hivatalra területe tulajdonjogát, mert egyelőre úgy érzik, nem érdekük, ám előbb-utóbb meg kell tenniük – vázolta a helyzetet. Egyébként az átruházandó terület telekkönyvi megosztásának a költségei a területtulajdonost terhelik, ugyanis a hivatal nem költhet közpénzt magántulajdonra.
A területek jó részét már közvagyonba veték a Bem József utcában
Fotó: Pál Árpád
Arra a kérdésünkre, hogy a városháza miért nem vásárolja meg a szükséges ingatlanrészeket, azt a választ kaptuk, hogy például egy utca lakói nem egyszerre adnák el földjeiket, ők viszont csak így tudnák megvenni. Közpénzt ugyanis csak akkor lehet elkölteni hasonló projektekre, ha megindokolják, hogy milyen közösségi céllal vásárolnak. Ez pedig lehetetlen például egy néhány négyzetméteres terület esetében.
mivel az elmúlt években itt épült a legtöbb ház – fejtette ki Németi. A prioritási listán a Csalóka-domb és a Termés utca következik. A szakember szerint még évekbe telik, amíg az összes területet közvagyonba veszik.
A felsoroltakon kívül különös figyelmet fordítanak a mezei és a bekötőutak telekkönyvezésére is, ugyanis ezeken nagyobb felújításokat terveznek, a szükséges pénzt pedig csak pályázattal tudják előteremteni. Folyamatban van Udvarhely történelmi központjának pontos felmérése is, hiszen mielőbb telekkönyvezni kell az utcákat. Ez kiemelten fontos, másképp nem tud pályázni a hivatal. Az utóbbi időben ennek hiánya miatt nem készülhetett el a II. Rákóczi Ferenc utcában a Stúdió mozi épülete elé tervezett Zenegödör.
Rendet teremtenének
„Az új városvezetés beiktatása óta talán nem is volt olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, ahol ne született volna közvagyonba vétellel kapcsolatos határozat. Ez azért van, mert rendet szeretnénk teremteni” – fogalmazott Orbán Balázs, az MPP–EMNP koalíció frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta, infrastrukturális beruházásokat és egyéb fejlesztéseket is terveznek az érintett utcákban, ami elsősorban a lakók számára fontos, ám ez a PUZ-okon szereplő területek közvagyonba vétele nélkül nem lehetséges. Az intézkedések másik lényeges oka, hogy a hivatal nyilvántartását is pontra akarják tenni.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
szóljon hozzá!