
Jelenleg a Szászok táborában lakók területeinek közvagyonba vétele van folyamatban
Fotó: Pál Árpád
Minden telektulajdonossal külön egyezkednek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői azért, hogy a város közvagyonba vehesse azokat a magántulajdonú ingatlanrészeket, amelyeket a zonális területrendezési tervek (PUZ) szerint egyébként is át kellene adjanak a tulajdonosok a városnak.
2017. április 13., 13:402017. április 13., 13:40
2017. április 13., 14:182017. április 13., 14:18
Az intézkedés elengedhetetlen, különben nem lehet infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az összes terület leltárba vétele több évig eltart, a tulajdonosok egy része nem szívesen mond le az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területrészről.
Az ingatlantulajdonosok által készíttetett zonális területrendezési tervekben (PUZ) feltételként szerepel, hogy a tulajdonosoknak bizonyos területeket közvagyonba kell adniuk különböző infrastrukturális és egyéb fejlesztések miatt.
– magyarázta a közelmúltban indított városházi intézkedést Németi Zoltán, a városháza vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Hozzátette: most ezt szeretnék betartatni. Mint mondta,
Emellett gondot jelent a szenny- és ivóvízhálózatok kiépítése, de akár az áram bevezetése is. A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor szükséges, hogy egy adott utcában mindenki leadja az előírt területrészt, amelyeket azután a városháza fog telekkönyveztetni – hangsúlyozta a szakember. Pályázni csak ezután tudnak. Németi megjegyezte, a helyzet megoldása azért is sürgős, mert sok lakostól érkezett hozzájuk panasz, hogy nem tudják bevezetni például az áramot.
Három módszerrel veheti közvagyonba a területeket a hivatal: megvásárlással, kisajátítással vagy úgy, hogy a tulajdonosok maguk mondanak le a kérdéses ingatlanrészről – tudtuk meg Németi Zoltántól. A városvezetés az utóbbi módszer mellett döntött, bár időigényes, mégis jelenleg az tűnik a legegyszerűbb és az emberek szempontjából legbarátságosabb megoldásnak. A szakemberek minden érintett telektulajdonossal egyenként tárgyalnak a területek leadásának mikéntjéről és hozadékáról. A tulajdonosok többsége nem szívesen ruházza át a hivatalra területe tulajdonjogát, mert egyelőre úgy érzik, nem érdekük, ám előbb-utóbb meg kell tenniük – vázolta a helyzetet. Egyébként az átruházandó terület telekkönyvi megosztásának a költségei a területtulajdonost terhelik, ugyanis a hivatal nem költhet közpénzt magántulajdonra.
A területek jó részét már közvagyonba veték a Bem József utcában
Fotó: Pál Árpád
Arra a kérdésünkre, hogy a városháza miért nem vásárolja meg a szükséges ingatlanrészeket, azt a választ kaptuk, hogy például egy utca lakói nem egyszerre adnák el földjeiket, ők viszont csak így tudnák megvenni. Közpénzt ugyanis csak akkor lehet elkölteni hasonló projektekre, ha megindokolják, hogy milyen közösségi céllal vásárolnak. Ez pedig lehetetlen például egy néhány négyzetméteres terület esetében.
mivel az elmúlt években itt épült a legtöbb ház – fejtette ki Németi. A prioritási listán a Csalóka-domb és a Termés utca következik. A szakember szerint még évekbe telik, amíg az összes területet közvagyonba veszik.
A felsoroltakon kívül különös figyelmet fordítanak a mezei és a bekötőutak telekkönyvezésére is, ugyanis ezeken nagyobb felújításokat terveznek, a szükséges pénzt pedig csak pályázattal tudják előteremteni. Folyamatban van Udvarhely történelmi központjának pontos felmérése is, hiszen mielőbb telekkönyvezni kell az utcákat. Ez kiemelten fontos, másképp nem tud pályázni a hivatal. Az utóbbi időben ennek hiánya miatt nem készülhetett el a II. Rákóczi Ferenc utcában a Stúdió mozi épülete elé tervezett Zenegödör.
Rendet teremtenének
„Az új városvezetés beiktatása óta talán nem is volt olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, ahol ne született volna közvagyonba vétellel kapcsolatos határozat. Ez azért van, mert rendet szeretnénk teremteni” – fogalmazott Orbán Balázs, az MPP–EMNP koalíció frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta, infrastrukturális beruházásokat és egyéb fejlesztéseket is terveznek az érintett utcákban, ami elsősorban a lakók számára fontos, ám ez a PUZ-okon szereplő területek közvagyonba vétele nélkül nem lehetséges. Az intézkedések másik lényeges oka, hogy a hivatal nyilvántartását is pontra akarják tenni.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!