
Jelenleg a Szászok táborában lakók területeinek közvagyonba vétele van folyamatban
Fotó: Pál Árpád
Minden telektulajdonossal külön egyezkednek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői azért, hogy a város közvagyonba vehesse azokat a magántulajdonú ingatlanrészeket, amelyeket a zonális területrendezési tervek (PUZ) szerint egyébként is át kellene adjanak a tulajdonosok a városnak.
2017. április 13., 13:402017. április 13., 13:40
2017. április 13., 14:182017. április 13., 14:18
Az intézkedés elengedhetetlen, különben nem lehet infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az összes terület leltárba vétele több évig eltart, a tulajdonosok egy része nem szívesen mond le az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területrészről.
Az ingatlantulajdonosok által készíttetett zonális területrendezési tervekben (PUZ) feltételként szerepel, hogy a tulajdonosoknak bizonyos területeket közvagyonba kell adniuk különböző infrastrukturális és egyéb fejlesztések miatt.
– magyarázta a közelmúltban indított városházi intézkedést Németi Zoltán, a városháza vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Hozzátette: most ezt szeretnék betartatni. Mint mondta,
Emellett gondot jelent a szenny- és ivóvízhálózatok kiépítése, de akár az áram bevezetése is. A fejlesztések megvalósításához ugyanakkor szükséges, hogy egy adott utcában mindenki leadja az előírt területrészt, amelyeket azután a városháza fog telekkönyveztetni – hangsúlyozta a szakember. Pályázni csak ezután tudnak. Németi megjegyezte, a helyzet megoldása azért is sürgős, mert sok lakostól érkezett hozzájuk panasz, hogy nem tudják bevezetni például az áramot.
Három módszerrel veheti közvagyonba a területeket a hivatal: megvásárlással, kisajátítással vagy úgy, hogy a tulajdonosok maguk mondanak le a kérdéses ingatlanrészről – tudtuk meg Németi Zoltántól. A városvezetés az utóbbi módszer mellett döntött, bár időigényes, mégis jelenleg az tűnik a legegyszerűbb és az emberek szempontjából legbarátságosabb megoldásnak. A szakemberek minden érintett telektulajdonossal egyenként tárgyalnak a területek leadásának mikéntjéről és hozadékáról. A tulajdonosok többsége nem szívesen ruházza át a hivatalra területe tulajdonjogát, mert egyelőre úgy érzik, nem érdekük, ám előbb-utóbb meg kell tenniük – vázolta a helyzetet. Egyébként az átruházandó terület telekkönyvi megosztásának a költségei a területtulajdonost terhelik, ugyanis a hivatal nem költhet közpénzt magántulajdonra.
A területek jó részét már közvagyonba veték a Bem József utcában
Fotó: Pál Árpád
Arra a kérdésünkre, hogy a városháza miért nem vásárolja meg a szükséges ingatlanrészeket, azt a választ kaptuk, hogy például egy utca lakói nem egyszerre adnák el földjeiket, ők viszont csak így tudnák megvenni. Közpénzt ugyanis csak akkor lehet elkölteni hasonló projektekre, ha megindokolják, hogy milyen közösségi céllal vásárolnak. Ez pedig lehetetlen például egy néhány négyzetméteres terület esetében.
mivel az elmúlt években itt épült a legtöbb ház – fejtette ki Németi. A prioritási listán a Csalóka-domb és a Termés utca következik. A szakember szerint még évekbe telik, amíg az összes területet közvagyonba veszik.
A felsoroltakon kívül különös figyelmet fordítanak a mezei és a bekötőutak telekkönyvezésére is, ugyanis ezeken nagyobb felújításokat terveznek, a szükséges pénzt pedig csak pályázattal tudják előteremteni. Folyamatban van Udvarhely történelmi központjának pontos felmérése is, hiszen mielőbb telekkönyvezni kell az utcákat. Ez kiemelten fontos, másképp nem tud pályázni a hivatal. Az utóbbi időben ennek hiánya miatt nem készülhetett el a II. Rákóczi Ferenc utcában a Stúdió mozi épülete elé tervezett Zenegödör.
Rendet teremtenének
„Az új városvezetés beiktatása óta talán nem is volt olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, ahol ne született volna közvagyonba vétellel kapcsolatos határozat. Ez azért van, mert rendet szeretnénk teremteni” – fogalmazott Orbán Balázs, az MPP–EMNP koalíció frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta, infrastrukturális beruházásokat és egyéb fejlesztéseket is terveznek az érintett utcákban, ami elsősorban a lakók számára fontos, ám ez a PUZ-okon szereplő területek közvagyonba vétele nélkül nem lehetséges. Az intézkedések másik lényeges oka, hogy a hivatal nyilvántartását is pontra akarják tenni.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!