
Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük
Fotó: 123RF
Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.
2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48
„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy
A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”
Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben
– emlékezett vissza.
Szondy Zoltán. Archív
Fotó: Gábos Albin
A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,
„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”
Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy
És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.
„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen
Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.
Felajánlás
Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!