Hirdetés
Hirdetés

Szondy Zoltán: őrizzük meg a józan eszünket

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük •  Fotó: 123RF

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük

Fotó: 123RF

Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.

Kozán István

2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48

„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy

Idézet
az egyetlen állami tévé annyira megbolondította a lakosság döntő többséget, hogy 1989. december 22-én délután sokan már csókolgatták azokat a katonákat, akik aznap délelőtt még lőttek rájuk.

A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”

Több csatorna, egyetlen forrás

Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben

Idézet
már harminc televízió mondja ugyanazt a »tutit«, ami nem feltétlenül volt igaz”

– emlékezett vissza.

Szondy Zoltán. Archív •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Szondy Zoltán. Archív

Fotó: Gábos Albin

Jelenkori tapasztalatok

A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,

az a gond, hogy a másik, vagy akár egy teljesen független és reális oldal véleménye nem jut el hozzánk.

„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”

Hirdetés

Ez miért veszélyes?

Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy

ez az összevissza információhalmaz, amit mi kaptunk – és az illetékesek nem tudták kontrollálni – azt eredményezte, hogy Székelyföldön rengeteg ember meghalt.

És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.

Mit tehet az olvasó?

„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen

nem kell állást foglalni egyszerű emberekként, hiszen tényleg nem vagyunk minden információ birtokában.

Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.  

Felajánlás

Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 02., hétfő

Több erdélyi településről is Dubajban rekedtek tanárok, diákok és családjaik

Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.

Több erdélyi településről is Dubajban rekedtek tanárok, diákok és családjaik
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Kétméteres a hóréteg, nagy a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban

Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.

Kétméteres a hóréteg, nagy a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban
2026. március 02., hétfő

Nem ment át a szenátuson a Demeter András menesztését kezdeményező indítvány

Elutasította hétfői ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt.

Nem ment át a szenátuson a Demeter András menesztését kezdeményező indítvány
2026. március 02., hétfő

Kvízjáték a Székelyhonon: Nők, akik nyomot hagytak

Márciusban nemcsak a tavasz érkezését várjuk, hanem szeretettel és örömmel köszöntjük a nőket, akik életet adnak, gondoskodnak és szeretnek.

Kvízjáték a Székelyhonon: Nők, akik nyomot hagytak
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Rekord a brassói repülőtéren: csaknem negyvenezer utas, három népszerű úti cél februárban

Megnyitása óta a legeredményesebb hónapot zárta a székelyföldi utasokat is kiszolgáló légikikötő. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren februárban mintegy 38 ezer utast regisztráltak, a legnépszerűbb úti célok között Budapest is szerepel.

Rekord a brassói repülőtéren: csaknem negyvenezer utas, három népszerű úti cél februárban
2026. március 02., hétfő

Az országos helyreállítási program révén kap modern eszközöket és felszereléseket több gyergyószentmiklósi tanintézmény

Több mint tízmillió lejes beruházással gyarapodnak a gyergyószentmiklósi iskolák. Hét tanintézménybe és az iskolás sportklubhoz is korszerű digitális eszközök, laborfelszerelések és új bútorzat érkezik.

Az országos helyreállítási program révén kap modern eszközöket és felszereléseket több gyergyószentmiklósi tanintézmény
2026. március 02., hétfő

Kormány: a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítása a prioritás

Az Ilie Bolojan miniszterelnök által hétfőre összehívott tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a román hatóságok elsődlegesen a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítására összpontosítanak.

Kormány: a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítása a prioritás
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Arcátlan hazugságoknak' nevezte héfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a „spekulációkat”, amelyek szerint a közel-keleti válság miatt a benzin vagy a gázolaj ára elérheti a literenkénti 10 lejt.

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk
2026. március 02., hétfő

Eldőlt, mikor hagyják jóvá a 2026-os állami költségvetést – frissítve

Ismét összeültek hétfőn a koalíciós pártok vezetői, hogy megvitassák a 2026-os állami költségvetés tervezetét.

Eldőlt, mikor hagyják jóvá a 2026-os állami költségvetést – frissítve
2026. március 02., hétfő

Országos riasztási gyakorlat lesz március 4-én – a nemzetközi helyzet ellenére nincs ok pánikra

Országos lakossági riasztási gyakorlatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Polgári Védelem Hete keretében, szerdán. A Riasztási Szerda elnevezésű akció során az ország teljes területén működtetni fogják a riasztószirénákat.

Országos riasztási gyakorlat lesz március 4-én – a nemzetközi helyzet ellenére nincs ok pánikra
Hirdetés