Hirdetés
Hirdetés

Szondy Zoltán: őrizzük meg a józan eszünket

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük •  Fotó: 123RF

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük

Fotó: 123RF

Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.

Kozán István

2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48

„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy

Idézet
az egyetlen állami tévé annyira megbolondította a lakosság döntő többséget, hogy 1989. december 22-én délután sokan már csókolgatták azokat a katonákat, akik aznap délelőtt még lőttek rájuk.

A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”

Több csatorna, egyetlen forrás

Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben

Idézet
már harminc televízió mondja ugyanazt a »tutit«, ami nem feltétlenül volt igaz”

– emlékezett vissza.

Szondy Zoltán. Archív •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Szondy Zoltán. Archív

Fotó: Gábos Albin

Jelenkori tapasztalatok

A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,

az a gond, hogy a másik, vagy akár egy teljesen független és reális oldal véleménye nem jut el hozzánk.

„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”

Hirdetés

Ez miért veszélyes?

Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy

ez az összevissza információhalmaz, amit mi kaptunk – és az illetékesek nem tudták kontrollálni – azt eredményezte, hogy Székelyföldön rengeteg ember meghalt.

És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.

Mit tehet az olvasó?

„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen

nem kell állást foglalni egyszerű emberekként, hiszen tényleg nem vagyunk minden információ birtokában.

Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.  

Felajánlás

Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 31., péntek

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését

A szakhatóságok a Duna Bala-ágánál is különböző beavatkozási lehetőségeket elemeznek, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának működéséhez szükséges vízszintet – jelentette ki péntek este Ilie Bolojan.

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet

Jövő héttől ingyenesen lehet használni a városi buszjáratokat Csíkszeredában a hétvégéken. A Csíki Trans Kft. ugyanakkor 25 százalékkal emeli a bérletek árát, a jegyek ára azonban egyelőre a régi marad.

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet
2026. július 31., péntek

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra

Országos energetikai válsághelyzetet hirdettek Romániában augusztusra a villamosenergia-termelés csökkenése miatt – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra
2026. július 31., péntek

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?

Újabb marosvásárhelyi útkereszteződéseknél és átjáróknál helyezik üzembe az új jelzőlámpákat az okos forgalomirányító-rendszer részeként. Soós Zoltán polgármester szerint segítenek, gyorsítják a haladást.

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

Duna vízhozama továbbra is alacsony marad, augusztus 6-áig várhatóan 1450 köbméter/másodpercre csökken, fokozatos emelkedés pedig augusztus második felében várható – közölte csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

2026. július 31., péntek

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját

Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni – mondta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson.

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját
2026. július 31., péntek

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egy új kormány csak szűk többséggel, valamivel több mint 240 szavazattal kaphatna bizalmat a parlamentben.

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

Mezőrücsre telepednek ki augusztus 3-án, hétfőn a marosvásárhelyi vérközpont szakemberei, lehetőséget adva a véradásra.

Vidéken is van lehetőség vért adni
Vidéken is van lehetőség vért adni
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

2026. július 31., péntek

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni

Csak részben orvosolja a székelyföldi orvos- és személyzethiányt az egészségügyi létszámstop feloldása.

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni
2026. július 31., péntek

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők

Döntő házként elfogadta pénteken a képviselőház a sertés- és szarvasmarhatenyésztők idei állami támogatásáról szóló törvénytervezetet.

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők
Hirdetés