
Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük
Fotó: 123RF
Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.
2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48
„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy
A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”
Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben
– emlékezett vissza.
Szondy Zoltán. Archív
Fotó: Gábos Albin
A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,
„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”
Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy
És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.
„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen
Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.
Felajánlás
Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!