Hirdetés
Hirdetés

Szondy Zoltán: őrizzük meg a józan eszünket

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük •  Fotó: 123RF

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük

Fotó: 123RF

Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.

Kozán István

2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48

„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy

Idézet
az egyetlen állami tévé annyira megbolondította a lakosság döntő többséget, hogy 1989. december 22-én délután sokan már csókolgatták azokat a katonákat, akik aznap délelőtt még lőttek rájuk.

A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”

Több csatorna, egyetlen forrás

Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben

Idézet
már harminc televízió mondja ugyanazt a »tutit«, ami nem feltétlenül volt igaz”

– emlékezett vissza.

Szondy Zoltán. Archív •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Szondy Zoltán. Archív

Fotó: Gábos Albin

Jelenkori tapasztalatok

A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,

az a gond, hogy a másik, vagy akár egy teljesen független és reális oldal véleménye nem jut el hozzánk.

„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”

Hirdetés

Ez miért veszélyes?

Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy

ez az összevissza információhalmaz, amit mi kaptunk – és az illetékesek nem tudták kontrollálni – azt eredményezte, hogy Székelyföldön rengeteg ember meghalt.

És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.

Mit tehet az olvasó?

„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen

nem kell állást foglalni egyszerű emberekként, hiszen tényleg nem vagyunk minden információ birtokában.

Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.  

Felajánlás

Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat
Hirdetés
2026. szeptember 29., kedd

Siegfried Mureșan szerint a válság lezárására a kormánya beiktatása a megoldás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.

Siegfried Mureșan szerint a válság lezárására a kormánya beiktatása a megoldás
2026. szeptember 29., kedd

A veszettség megjelenése miatt korlátozásokat vezettek be

Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.

A veszettség megjelenése miatt korlátozásokat vezettek be
2026. szeptember 29., kedd

Kráter maradt a Brăila megyei településen becsapódott és felrobbant drón után

A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.

Kráter maradt a Brăila megyei településen becsapódott és felrobbant drón után
Hirdetés
2026. szeptember 29., kedd

Új helyre költözik a Hargita megyei nevelési tanácsadó központ

A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.

Új helyre költözik a Hargita megyei nevelési tanácsadó központ
2026. szeptember 29., kedd

Előzetesbe került Călin Georgescu, bilincsben vitték el a rendőrök – frissítve

A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.

Előzetesbe került Călin Georgescu, bilincsben vitték el a rendőrök – frissítve
2026. szeptember 29., kedd

Bizakodva várja Siegfried Mureșan a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazást

Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.

Bizakodva várja Siegfried Mureșan a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazást
Hirdetés
2026. szeptember 29., kedd

Nicușor Dan: elérkezett az ideje a politikai válság lezárásának

Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.

Nicușor Dan: elérkezett az ideje a politikai válság lezárásának
2026. szeptember 29., kedd

A szenátus elnöke már pedzegeti, hogy nem kizárt az előrehozott választások lehetősége, ha a Mureșan-kormány nem kap bizalmat

Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.

A szenátus elnöke már pedzegeti, hogy nem kizárt az előrehozott választások lehetősége, ha a Mureșan-kormány nem kap bizalmat
2026. szeptember 29., kedd

Az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában

Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.

Az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában
Hirdetés