
Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük
Fotó: 123RF
Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.
2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48
„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy
A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”
Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben
– emlékezett vissza.
Szondy Zoltán. Archív
Fotó: Gábos Albin
A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,
„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”
Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy
És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.
„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen
Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.
Felajánlás
Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!