Fotó: Pap Éva
Első ízben jelentkezik önálló produkcióval a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon a Fesztiválkórus. A szombaton kezdődő rendezvénysorozat ezúttal a reformáció 500 éves évfordulója előtt tiszteleg, a Fesztiválkórus pedig a magyar és nyugat-európai protestáns liturgiában elhangzott énekes párhuzamokat szólaltatja meg egy- és többszólamú műveken keresztül a fesztivál utolsó előtti napján, július 15-én.
2017. július 07., 14:202017. július 07., 14:20
Ványolós András és Szabó András karnagyok ötlete alapján állt össze a Fesztiválkórus, amelynek tagjai már javában készülnek a jövőheti produkcióra. Az elmúlt években már hallhatta, láthatta a fesztivál közönsége a kórust, ám akkor a Fesztiválzenekarral közösen lépett fel.
„Természetesen a reformáció emlékéve volt az, ami minket is vezetett abban, hogy milyen műveket válogassunk össze, és így fogunk a koncerten olasz, angol és német szerzők műveiből előadni. Az olaszok közül a legismertebb és az ellenreformáció legnevesebb alakjától, Giovanni Pierluigi da Palestrinától éneklünk egy kompozíciót, az angoloktól William Burk műve kerül a palettára, ő a reformáció anglikán vonalát képviseli, Johann Hermann Schein és Melchior Franck a közép-európai reformációt. Ezt a négy többszólamú kórusművet négy gregorián ének előzi meg az Öreg Graduálból, amely talán a legteljesebb Erdélyben kiadott református énekgyűjtemény” – avatott be a részletekbe Szabó András.
Ványolós András és Szabó András. Két kórus tagjaiból állították össze a fesztiválkórust
Fotó: Pap Éva
Ványolós András hozzátette, nagyon fontos a koncerten elhangzó egyszólamúság és többszólamúság váltakozása, mert ez jelen volt régebb az istentiszteleteken is és a katolikus liturgiában is évszázadokon keresztül.
Ványolós kifejtette, azért is érdeklik ezek a graduál-énekek, amelyek gregorián ének alapúak, és több mint ezeréves dallamok. „450 évvel ezelőtt lefordították a latin nyelvű szövegeket és a dallamokat átformálták, hogy a magyar szöveg prozódiája érvényesüljön, és gyönyörű dallamváltozatok születtek, persze a régiek nyomán. Ezek nagyon jól használható ma is.
Luther Mártonnak és követőinek az alapvető gondolata az volt, hogy a gyülekezet kapcsolódhasson be a szertartásba. Éppen ezért már 1517-ben Luther lefordította a hét legfontosabb bűnbánati zsoltárt német nyelvre, magyarázatot írt hozzá és ez jelent meg, mint legelső Luther-kiadvány. Ebben a kiadványban szerepel az 51-ik zsoltár is, amelyet teljes egészében elénekel a Fesztiválkórus – magyarázta Szabó András.
Hiszen arról is szól a reformáció, hogy a gyülekezeti tag értse azt, amit énekel vagy amit hall. Az egyik legfontosabb szempont volt énekeket írni vagy lefordítani azt, ami már megvolt. Mert a legkézenfekvőbb megoldás az volt, hogy a már meglévő több ezer énekből álló repertoárt lefordítsák az adott nyelvre – francia, német, holland, olasz vagy magyar. Ezért valósítanánk meg ezt a koncertet ebben a formában, hogy magyar és többszólamú művek váltakozása kerül most egy műsorba bele” – mutatott rá.
Fotó: Pap Éva
„Még sajnos a katolikus liturgiából is kikopott. A lamentáció nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton kellene elhangozzon az éjszakai zsolozsmában, csak ma már nem tartanak ilyent. Ezért a szerda, csütörtök, péntek esti zsolozsmákhoz kapcsolják hozzá. Az általános gyakorlatból eltűnt, szerzetesrendek és a papok imádkozzák, de a hívekhez nem jutnak el ezek a szövegek.
– magyarázta Ványolós András, aki az idén első alkalommal induló kórus kurzust vezeti. Itt négy-ötszólamú darabokat és graduál-énekeket fognak tanulni a diákok. Ezek segítségével jól lehet énektechnikát is tanítani, az egyszólamúságban sokkal könnyebb hangsúlyt fektetni arra, hogy hogyan is szólaljon meg egy dallam.
A fesztivál honlapján részletes tájékoztatást található a programokról.
Szabó András
1982-ben született Csíkszeredában. Zenei tanulmányait is itt kezdte, a Nagy István Művészeti Középiskola hegedűseként. Érettségi után egy évig a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákja, ahol karvezetést ifj. Sapszon Ferenctől, gregorián éneket pedig Béres György atyától tanult. Egyetemi diplomát Debrecenben szerzett, egyházzene szakon, dr. Karasszon Dezső tanítványaként, és szolfézstanár szakon, S. Szabó Márta vezetésével, majd pedig Kolozsváron és Brassóban végzett mesterképzést, zenepedagógia szakon. 1995 és 2003 között minden évben részt vett a Kecskés Együttes Nyári Régizenei Akadémiáin. Jelenleg a Nagy István Művészeti Középiskola zenetörténet- és orgonatanára, illetve a Jubilus Kamarakórus karnagya.
Ványolós András
1978-ban született Gyergyószentmiklóson. Tanulmányait a Salamon Ernő Elméleti Líceumban kezdte szülővárosában, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta zenepedagógia szakon. Érdeklődése az egyházzene felé irányult, majd aktív tagja lett a kolozsvári reneszánsztánc-mozgalomnak. Egyetemi évei alatt és után Kirkósa Júlia operaénekesnőtől tanult énektechnikát. Számos európai országban vett részt mesterkurzusokon: gregorián éneket tanult Pannonhalmán, Egerben, Kolozsváron; magánéneket az ausztriai Krieglachban, Bukarestben, a norvégiai Trondheimban; reneszánsz és barokk táncokat Bukarestben, Kolozsváron, Csíkszeredában és Trondheimban. Énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis és az Állami Magyar Opera kórusában Kolozsváron, vezette a Kálvin Scholát. Jelenleg több kórus vezetője, ilyen a kortárs kórusműveket megszólaltató Lux Aurumque kamarakórus, a Madéfalvi Dalkör, a Madéfalvi Schola és a csíkborzsovai férfikórus. 2013-ban a Romániai Dalszövetség Jagamas János karvezetői díjjal tüntette ki. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválon korábban a kolozsvári tánccsoportokkal és Mary Collins táncosnővel több barokk és reneszánsz táncokat bemutató projektben vett részt. Az utóbbi években énekesként a Barokk Fesztiválzenekarral közreműködő kórusban és a magyarországi Canticum Novummal lépett színpadra.
Ezerháromszáz táncost hívtak meg április 29-ére, hétfőre a marosvásárhelyi Színház térre, ahol a tánc világnapja alkalmából szerveznek nagyszabású ünnepélyt. A marosvásárhelyi várban pedig a Navarra Dance táncosait lehet megcsodálni.
Sötétedés után nem ajánlott a marosvásárhelyi Somostetőn szaladni, a futópályát használni, mert újra medvét láttak a népszerű szabadidőközpont területén – figyelmeztet a marosvásárhelyi városháza.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap reggel 6:43-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ő már csak Hazug Pista néven ismert. Pedig dehogy hazudott. Meséivel, történeteivel mindig meghódította azon hallgatóit, akik nem siettek tovább. Gyergyóalfalu szoborállítással is segíti halhatatlansága megőrzését.
Bár a reggeli fagy mértéke nem számottevő, az Országos Meteorológiai Igazgatóság vasárnap hajnali értékeket mutató hőtérképén így is kiemelkedik a csíki- és gyergyói medence.
Bár most nem az éjszaka közepén, de szombaton késő este érkezett a Ro-Alert egy újabb medve jelenlétéről a csíkszeredaiak telefonjára. A vészjelzésben ezúttal a Pacsirta sétányon feltűnt medvére figyelmeztették a csíkszeredaiakat.
A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.
Egy személy a megrongálódott autóba szorult szombaton délután Nagykenden. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
Jó eredményeket értek el a Maros megyei diákok a Kézdivásárhelyen megszervezett katolikus hittanolimpián, valamint a református, evangélikus és unitárius vallásolimpián is, amelynek Marosvásárhely adott helyet.
Az Erdélyi Magyar Szövetség kézdivásárhelyi szervezete három héttel korábban jelentette be, hogy Szőts Emilt indítja polgármesterjelöltként. Szombatra meggondolták magukat, és a függetlenként induló Imre Csaba mögé sorakoztak fel.
szóljon hozzá!