
Simon Judit Gyöngyit, a HIFA elnökét kerekesszékestől cipelték fel az emeleti tanácsterembe
Fotó: Haáz Vince
A legutóbbi soros marosvásárhelyi tanácsülésen a szociális szolgáltatásokat biztosító nemkormányzati szervezetek támogatásáról is döntöttek. Az érdekelteket képviselő Simon Judit Gyöngyi, a HIFA elnöke fel szeretett volna szólalni a szavazás előtt, azonban szinte lehetetlen volt számára kerekesszékkel feljutni a gyűlésterembe.
2017. április 03., 18:132017. április 03., 18:13
A szociális támogatásokat biztosító szervezetektől
és sok esetben kérdésessé vált, hogy biztosítani tudják-e továbbra is az otthoni beteggondozást, az idősek számára a rendszeres segítségnyújtást. A kormánytámogatások megvonása miatt az érintett szervezetek a helyi és megyei tanácsokhoz fordultak, arra kérve a választott képviselőket, hogy a lehetőségekhez mérten emeljék az idei költségvetésben a szociális szolgáltatásokra szánt összegeket.
Simon Judit Gyöngyi, a HIFA elnöke a szociális támogatásokat biztosító nemkormányzati szervezetek, egyesületek képviselőjeként szeretett volna csütörtökön, a költségvetés elfogadása előtt felszólalni a városi tanácsülésen. Csakhogy kerekesszékhez van kötve, így szinte le kellett mondania szándékáról, ugyanis
A hátsó udvarban van ugyan egy bejárat, ahol a földszintre be lehet jutni, de azontúl nincs akadálymentesítve a hivatal. Végül a tanácsosok és ismerősei vitték fel kerekesszékestől a nagy gyűlésterembe. Ott szót kért, és kiemelte: nem érti, hogy 27 év alatt miért nem akadálymentesítették a városlakók számára fontos közintézményt. Majd arról beszélt, hogy jelenleg a megyeszékhelyen, de az egész megyében a nehéz helyzetben levő, sokszor ágyhoz kötött, sérült személyek ellátását, támogatását nagymértékben átvállalták az egyesületek, alapítványok, ők biztosítják a szociális szolgáltatások csaknem hetven százalékát. Eddig a kormánytól pályázhattak összegeket ezekre a szolgáltatásokra, de az utóbbi időszakban egyre jobban levágták az alapokat, olyannyira, hogy kérdésessé vált a szolgáltatások biztosítása. Arra kérte a tanácsosokat, hogy biztosítsanak nagyobb keretet a szociális támogatásokra.
Az idei költségvetésben végül 1,95 millió lejt fogadtak el a szociális szolgáltatásokra, és erre az összegre az engedéllyel rendelkező civil szervezetek pályázhatnak. Györfi Júlia önkormányzati képviselő elmondta, hogy ez az összeg messze fölülmúlja az elmúlt években megszavazottat – tavaly például 300 000 lejt hagytak jóvá, azon osztoztak a civil szervezetek.
„A szakbizottságokban ismertettem azt a kimutatást, amelyből kiderül, hogy ha a civil szervezetek nem biztosítanák az otthoni beteggondozást, a sokszor idős, sérült személyek támogatását, akkor nagyon sok marosvásárhelyi család még nehezebb helyzetben lenne. Elmondtam, amit Simon Judit is felolvasott, hogy a szolgáltatások hetven százalékát nem az állami intézmények, hanem a civil szerveztek biztosítják. Ezen sokan meglepődtek, és mindenki támogatta, hogy az erre a célra szánt összegeket növeljük meg” – mondta Györfi Júlia, aki arról is beszámolt, hogy a megszavazott összegből egymillió lejre pályázhatnak a már engedéllyel rendelkező civil szervezetek, a többit pedig félreteszik, és erre az év folyamán majd újra lehet pályázni.
Amikor ez meg fog történni, akkor kiderül, hogy az egy főre leosztott pénzösszeget növelik-e vagy még több jogosultat vesznek be a támogatási rendszerbe.
Györfi Júlia a városháza akadálymentesítése kapcsán elmondta, ő többször kérte, hogy akadálymentesítsék a hivatalt, mert neki is nagyon nehéz botokkal megközelítenie az emeleti gyűléstermet. Be is perelte a hivatalt, kérve, hogy mutassák meg azokat a terveket, amelyek az akadálymentesítésre vonatkoznak. A pert megnyerte, így reméli, hogy hamarosan nemcsak a terveket mutatják be neki, hanem konkrét előrelépés is történik annak érdekében, hogy a mozgássérültek egyszerűen el tudjanak jutni a hivatal bármelyik szakosztályára vagy akár az emeleti gyűlésterembe.
A megyénél is nagyobb az alap
A márciusi soros megyei tanácsülésen elfogadták a költségvetést, amelyben megemelték a szociális tevékenységeket biztosító nemkormányzati szervezeteknek szánt összeget. Eddig az érintett szervezetek 400 000 lejt pályázhattak meg, idén 600 000 lejre nőtt az összeg.
Október 16-án kezdi meg a 2026-os mezőgazdasági támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – közölte hétfőn a Facebook-oldalán az intézmény.
Hat férőhelyes menedéket hoznak létre Hargita megyében a családon belüli erőszak áldozatainak. Itt nemcsak biztonságos, átmeneti elhelyezésben részesülhetnek az érintettek, hanem pszichológiai és jogi tanácsadást is kaphatnak.
Október 12. és 25. között országszerte lehűlés várható, a hőmérséklet pedig fokozatosan az ilyenkor megszokott értékekhez közelít. A csapadék valószínűsége az egész időszakban magas marad.
XIV. Leó pápa kedden a délelőtti órákban megy be a Gemelli-klinikára – közölte a szentszéki sajtóközpont hétfőn.
Különleges helyzetben vannak a gyergyóremeteiek: az új hulladékgazdálkodási rendszerben nekik nem kell ugyan új szerződéseket kötniük, de aki többet szemetel, annak ott is többet kell majd fizetnie. Közben várják a korábban megígért új út építését.
Sorin Grindeanu szerint az előre hozott parlamenti választások kedvezőtlen forgatókönyv Románia számára, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) felkészül erre lehetőségre.
Több mint 20 ezer munkahelyet kínált 1370 munkaadó a végzősöknek szervezett országos állásbörzén – közölte hétfőn az Országos Munkaerő Ügynökség. Az intézmény adatai szerint a rendezvényen eddig 5135 álláskeresőnek ajánlottak munkát a helyszínen
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem kíván a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányozni, ugyanakkor fontolóra veszi Luca Niculescu kabinetjének megszavazását – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.
A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.
szóljon hozzá!