és sok esetben kérdésessé vált, hogy biztosítani tudják-e továbbra is az otthoni beteggondozást, az idősek számára a rendszeres segítségnyújtást. A kormánytámogatások megvonása miatt az érintett szervezetek a helyi és megyei tanácsokhoz fordultak, arra kérve a választott képviselőket, hogy a lehetőségekhez mérten emeljék az idei költségvetésben a szociális szolgáltatásokra szánt összegeket.

Simon Judit Gyöngyi, a HIFA elnöke a szociális támogatásokat biztosító nemkormányzati szervezetek, egyesületek képviselőjeként szeretett volna csütörtökön, a költségvetés elfogadása előtt felszólalni a városi tanácsülésen. Csakhogy kerekesszékhez van kötve, így szinte le kellett mondania szándékáról, ugyanis

A hátsó udvarban van ugyan egy bejárat, ahol a földszintre be lehet jutni, de azontúl nincs akadálymentesítve a hivatal. Végül a tanácsosok és ismerősei vitték fel kerekesszékestől a nagy gyűlésterembe. Ott szót kért, és kiemelte: nem érti, hogy 27 év alatt miért nem akadálymentesítették a városlakók számára fontos közintézményt. Majd arról beszélt, hogy jelenleg a megyeszékhelyen, de az egész megyében a nehéz helyzetben levő, sokszor ágyhoz kötött, sérült személyek ellátását, támogatását nagymértékben átvállalták az egyesületek, alapítványok, ők biztosítják a szociális szolgáltatások csaknem hetven százalékát. Eddig a kormánytól pályázhattak összegeket ezekre a szolgáltatásokra, de az utóbbi időszakban egyre jobban levágták az alapokat, olyannyira, hogy kérdésessé vált a szolgáltatások biztosítása. Arra kérte a tanácsosokat, hogy biztosítsanak nagyobb keretet a szociális támogatásokra.

Az idei költségvetésben végül 1,95 millió lejt fogadtak el a szociális szolgáltatásokra, és erre az összegre az engedéllyel rendelkező civil szervezetek pályázhatnak. Györfi Júlia önkormányzati képviselő elmondta, hogy ez az összeg messze fölülmúlja az elmúlt években megszavazottat – tavaly például 300 000 lejt hagytak jóvá, azon osztoztak a civil szervezetek.

„A szakbizottságokban ismertettem azt a kimutatást, amelyből kiderül, hogy ha a civil szervezetek nem biztosítanák az otthoni beteggondozást, a sokszor idős, sérült személyek támogatását, akkor nagyon sok marosvásárhelyi család még nehezebb helyzetben lenne. Elmondtam, amit Simon Judit is felolvasott, hogy a szolgáltatások hetven százalékát nem az állami intézmények, hanem a civil szerveztek biztosítják. Ezen sokan meglepődtek, és mindenki támogatta, hogy az erre a célra szánt összegeket növeljük meg” – mondta Györfi Júlia, aki arról is beszámolt, hogy a megszavazott összegből egymillió lejre pályázhatnak a már engedéllyel rendelkező civil szervezetek, a többit pedig félreteszik, és erre az év folyamán majd újra lehet pályázni.

Amikor ez meg fog történni, akkor kiderül, hogy az egy főre leosztott pénzösszeget növelik-e vagy még több jogosultat vesznek be a támogatási rendszerbe.

Györfi Júlia a városháza akadálymentesítése kapcsán elmondta, ő többször kérte, hogy akadálymentesítsék a hivatalt, mert neki is nagyon nehéz botokkal megközelítenie az emeleti gyűléstermet. Be is perelte a hivatalt, kérve, hogy mutassák meg azokat a terveket, amelyek az akadálymentesítésre vonatkoznak. A pert megnyerte, így reméli, hogy hamarosan nemcsak a terveket mutatják be neki, hanem konkrét előrelépés is történik annak érdekében, hogy a mozgássérültek egyszerűen el tudjanak jutni a hivatal bármelyik szakosztályára vagy akár az emeleti gyűlésterembe.