
Fotó: László Ildikó
Nem fogadta el a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületet a 2023-as évi zárszámadásról szóló határozattervezetet, ugyanakkor a fűtésszolgáltatás módosításról szóló tervezet mellett a város fenntartható fejlesztési stratégiájának a kiegészítéséről szóló napirendi pont megtárgyalását is viták jellemezték a csütörtöki ülésen.
2024. május 30., 19:412024. május 30., 19:41
Megvalósítások és számonkérések, hatékonyságról és sikertelenségről szóló viták – érződött már a csütörtöki tanácsülésen is, hogy a kampányhajrá időszakában vagyunk. Eredetileg 24 határozattervezet szerepelt a testület napirendjén, ezt az ülés elején 31-re bővítették, majd két, jogi szolgáltatások igénybevételéről szóló tervezetet visszavontak, ugyanis hiányzott a szakbizottságok véleményezése.
Gálfi Árpád polgármester, miután bejelentette, hogy sikerült megtalálni a fűtésszolgáltatási problémára a megoldást, a hat pályázati projekt folytatásához szükséges határozattervezetek, valamint a 2023-as zárszámadásról szóló tervezet kapcsán hosszan sorolta a beruházásokat, valamint elmondta, hogy
„Én azt javaslom önöknek, nagyon tisztelettel, hogy jó szívvel szavazzák meg ezt a határozattervezetet, már csak azért is, mert az összes vitánk és vesződésünk ellenére ezek a megvalósítások maradnak meg. Ezek a projektek az önök önkormányzati képviselői ideje alatt valósultak meg, ezekről tudnak majd mesélni a gyerekeiknek, unokáiknak” – fogalmazott.
A képviselő-testület nem fogadta el a 2023-as zárszámadásról szóló határozatot. A tervezet bemutatásában elhangzott, hogy
A jövedelmi oldal szerkezetét tekintve 47 százalékot tesz ki a város saját jövedelme. A költségvetési támogatások teszik ki az összjövedelem 53 százalékát. A költségvetési támogatásokat nézve
A pályázatok támogatására 66 millió lejt biztosítottak, ez a betervezetthez képest 71 százalékos megvalósítást jelenti. A kiadási oldalon a megvalósítás 180,89 millió lej, ami 77 százalékos hatékonyságot jelent. A beruházási oldalon 85,58 millió lejt költöttek el, ez 69 százalékot eredményez.
Az EU-s beruházásokat tekintve Székelyudvarhely a tervezethez képest 79 százalékot valósított meg, ez összesen 82 millió lejt jelent.
Fotó: Beliczay László
Messze elmarad a hatékonyság az elvárttól, jelentette ki hozzászólásában Berde Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője
„Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évben a költségvetést az önkormányzat elfogadta úgy, ahogy azt a polgármester előterjesztette, akkor
Nem elfogadható az, hogy az európai uniós pályázatok esetében ilyen körülmények között 70 százalékos a megvalósítás. Nem elfogadható az, hogy az utak esetében valamivel több, mint 61 százalékot tudtunk megvalósítani úgy, hogy a költségvetésben ezeket a tételeket az önkormányzat elfogadta.
– tette fel a kérdést a képviselő.
A vita folytatódott a polgármester és a frakciók képviselői között,
A Bányai János Műszaki Szakközépiskola modernizálását, a csereháti zöldövezet rehabilitációját, a csillagvizsgáló újjáépítését, a II. Rákóczi Ferenc utcát érintő kismobilitási projektet, a Tompa László Általános Iskola bővítését és felújítását célzó projektet ez év végéig szeretnék lezárni.
A továbbfinanszírozáshoz szükséges a sarokszámok elfogadása és a hosszútávú városfejlesztési stratégiák aktualizálása, hangzott el a másik vitás napirendi pont felvezetésében. Itt Godra Zsolt, a POL-frakcióvezetője kért szót és elmondta – a polgármester által az ülés elején javasoltakra apropózva –,
„Ez a határozat megmutatja azt, hogy melyek azok a projektet, amiket be kellett volna fejezni 2023. december 31-ig. Több, mint a fele, ha értékben nézzük, akkor a közel kétharmada nem valósult meg ezeknek” – fogalmazott a frakcióvezető. Ennél a napirendi pontnál újabb vita robbant ki arról, hogy
A véleménykülönbségek ellenére végül minden képviselő megszavazta a határozattervezet elfogadását.
A zárszámadáson kívül a testület elfogadta a többi határozattervezetet is, ami az ülés napirendjén szerepelt – döntöttek egyebek mellett köztisztségek átalakításáról, kórházi ügyeleti vonalról, háziorvosi rendelők bérbeadásáról, egyházi támogatásokról, ingatlanbesorolások átminősítéséről és faanyag-értékesítésről is.
Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdán bejelentette, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a párt következő kongresszusán. Döntését azzal indokolta, hogy a PNL szerinte rossz irányba halad, és változásra van szükség.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica.
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
Három településen is szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán éjjel, illetve csütörtökön napközben. Gyulakután hálózati munkálatok, Kovásznán csőtörés, Gelencén pedig szakaszolócsap felszerelése miatt kell vízszünetre számítani.
Négy személyt és két vállalatot, köztük a Distrigaz gázszolgáltatót állítja bíróság elé a bukaresti ügyészség a 2025 októberében a főváros Rahova negyedében történt gázrobbanás ügyében, amelyben négyen életüket vesztették.
Bővítenék az újszülöttkori szűrőprogramot, összehangolnák a ritka betegségek kezelését végző orvoscsapatok munkáját, és megkönnyítenék a gyermekkorú betegek átállását a felnőttellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter.
A piacvezető OMV Petrom szerda délben 5 banival csökkentette a benzin literenkénti árát, amely így, egy hónap elteltével ismét 10 lej alá csökkent a Petrom-töltőállomásokon – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által elemzett adatokból.
Hiába kezdeményezték, nem kapnak szabadnapot a szülők a tanévnyitó napjára: a képviselőház szerdán elutasította az erre vonatkozó törvénytervezetet. A javaslat az óvodás és iskolás gyermekek szüleire vonatkozott volna.
Románia a 31. helyről a 32. helyre csúszott vissza az európai vásárlóerő-ranglistán, miközben Magyarország három helyet javított. A romániai egy főre jutó vásárlóerő alig több mint fele az európai átlagnak – derül ki a NielsenIQ friss felméréséből.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
szóljon hozzá!