
Fotó: László Ildikó
Nem fogadta el a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületet a 2023-as évi zárszámadásról szóló határozattervezetet, ugyanakkor a fűtésszolgáltatás módosításról szóló tervezet mellett a város fenntartható fejlesztési stratégiájának a kiegészítéséről szóló napirendi pont megtárgyalását is viták jellemezték a csütörtöki ülésen.
2024. május 30., 19:412024. május 30., 19:41
Megvalósítások és számonkérések, hatékonyságról és sikertelenségről szóló viták – érződött már a csütörtöki tanácsülésen is, hogy a kampányhajrá időszakában vagyunk. Eredetileg 24 határozattervezet szerepelt a testület napirendjén, ezt az ülés elején 31-re bővítették, majd két, jogi szolgáltatások igénybevételéről szóló tervezetet visszavontak, ugyanis hiányzott a szakbizottságok véleményezése.
Gálfi Árpád polgármester, miután bejelentette, hogy sikerült megtalálni a fűtésszolgáltatási problémára a megoldást, a hat pályázati projekt folytatásához szükséges határozattervezetek, valamint a 2023-as zárszámadásról szóló tervezet kapcsán hosszan sorolta a beruházásokat, valamint elmondta, hogy
„Én azt javaslom önöknek, nagyon tisztelettel, hogy jó szívvel szavazzák meg ezt a határozattervezetet, már csak azért is, mert az összes vitánk és vesződésünk ellenére ezek a megvalósítások maradnak meg. Ezek a projektek az önök önkormányzati képviselői ideje alatt valósultak meg, ezekről tudnak majd mesélni a gyerekeiknek, unokáiknak” – fogalmazott.
A képviselő-testület nem fogadta el a 2023-as zárszámadásról szóló határozatot. A tervezet bemutatásában elhangzott, hogy
A jövedelmi oldal szerkezetét tekintve 47 százalékot tesz ki a város saját jövedelme. A költségvetési támogatások teszik ki az összjövedelem 53 százalékát. A költségvetési támogatásokat nézve
A pályázatok támogatására 66 millió lejt biztosítottak, ez a betervezetthez képest 71 százalékos megvalósítást jelenti. A kiadási oldalon a megvalósítás 180,89 millió lej, ami 77 százalékos hatékonyságot jelent. A beruházási oldalon 85,58 millió lejt költöttek el, ez 69 százalékot eredményez.
Az EU-s beruházásokat tekintve Székelyudvarhely a tervezethez képest 79 százalékot valósított meg, ez összesen 82 millió lejt jelent.
Fotó: Beliczay László
Messze elmarad a hatékonyság az elvárttól, jelentette ki hozzászólásában Berde Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője
„Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évben a költségvetést az önkormányzat elfogadta úgy, ahogy azt a polgármester előterjesztette, akkor
Nem elfogadható az, hogy az európai uniós pályázatok esetében ilyen körülmények között 70 százalékos a megvalósítás. Nem elfogadható az, hogy az utak esetében valamivel több, mint 61 százalékot tudtunk megvalósítani úgy, hogy a költségvetésben ezeket a tételeket az önkormányzat elfogadta.
– tette fel a kérdést a képviselő.
A vita folytatódott a polgármester és a frakciók képviselői között,
A Bányai János Műszaki Szakközépiskola modernizálását, a csereháti zöldövezet rehabilitációját, a csillagvizsgáló újjáépítését, a II. Rákóczi Ferenc utcát érintő kismobilitási projektet, a Tompa László Általános Iskola bővítését és felújítását célzó projektet ez év végéig szeretnék lezárni.
A továbbfinanszírozáshoz szükséges a sarokszámok elfogadása és a hosszútávú városfejlesztési stratégiák aktualizálása, hangzott el a másik vitás napirendi pont felvezetésében. Itt Godra Zsolt, a POL-frakcióvezetője kért szót és elmondta – a polgármester által az ülés elején javasoltakra apropózva –,
„Ez a határozat megmutatja azt, hogy melyek azok a projektet, amiket be kellett volna fejezni 2023. december 31-ig. Több, mint a fele, ha értékben nézzük, akkor a közel kétharmada nem valósult meg ezeknek” – fogalmazott a frakcióvezető. Ennél a napirendi pontnál újabb vita robbant ki arról, hogy
A véleménykülönbségek ellenére végül minden képviselő megszavazta a határozattervezet elfogadását.
A zárszámadáson kívül a testület elfogadta a többi határozattervezetet is, ami az ülés napirendjén szerepelt – döntöttek egyebek mellett köztisztségek átalakításáról, kórházi ügyeleti vonalról, háziorvosi rendelők bérbeadásáról, egyházi támogatásokról, ingatlanbesorolások átminősítéséről és faanyag-értékesítésről is.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!