Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:54

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

21:33

Kiütötte a székelykeresztúriakat a Marosvásárhelyi ASA

20:59

Körbeért az aranyérem – a gyergyószéki sajtkultúra 140 éve

19:56

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Étkező turistákra, majd a vadászokra támadt a Zeteváralján kilőtt medve

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Székelyföldi pityóka: a rossz beárazás miatt nem lehet hosszú távra tervezni

Vagy olcsó, vagy drága a pityóka. Egyelőre ez a helyzet nem tud változni. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Óriási áringadozások hátráltatják a nyereséges burgonyatermesztést a Székelyföldön, egyik évről a másikra háromszorosára emelkedhet, de le is csökkenhet a termény ára, így a gazdák nem tudnak hosszú távra tervezni – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdasági témájú szekcióülésén.

Bíró Blanka

2018. október 11., 09:092018. október 11., 09:09

2018. október 15., 12:282018. október 15., 12:28

Mint Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Háromszéken jók a természeti adottságok a krumplitermesztésre, sok családnak jelent bevételi forrást ez a kultúra, ám gondot jelent az árképzés módszere.

Tavaly például 25 bani volt egy kilogramm burgonya, idén viszont 1-1,20 lejt is elkérnek érte, a kiszámíthatatlanság viszont mindenkinek rossz.

Mint a szakember részletezte, a kis- és közepes gazdák vannak többen, ők alakítják az árakat, de nem számolnak önköltségi árat, veszteséggel termelnek, a jövedelem számukra a területalapú támogatás.

A kisgazdák legtöbbször már a föld végéről eladják a krumplit, ki sem számolják, mekkora árat kellene kérniük, hogy nyereségük legyen, mennyit költöttek vetőmagra, a megművelésre

– ecsetelte a tapasztalatokat. Ez viszont – tette hozzá – megnehezíti a termelést üzletszerűen végző nagygazdák helyzetét, hiszen ők korszerű technológiát használnak, nagy befektetéssel érnek el eredményt.

Bartha János az egyik háromszéki mezőgazdasági nagyvállalkozás tulajdonosa elmondta, hektáronként 15-30 ezer lej is lehet a befektetés, így lehet, hogy a kisebb termelőknek elég az 50 banis kilogrammonkénti ár, ám ez a nagyoknak mindenképpen veszteséget jelent.

A pityóka a gazdagok kultúrája, és a szegények eledele

– vallja Bartha, aki szerint az lenne a megoldás, ha a kisebb termelők szövetségbe tömörülve ráállnának a jó minőségű étkezési krumpli termesztésére, és közösen értékesítenék a nagyáruházaknak. Amíg ez nem történik meg, évente megismétlődik, hogy minden szeptemberben, amikor pénzre van szükségük, potom áron eladják a pityókát.

Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa azonban úgy véli:

a gazdákat csak a kényszer viszi rá a szövetkezésre.

Az elmúlt években gyakran külső behatásra jöttek létre a Székelyföldön termelői és értékesítői szövetségek, ám ezeket szét is verték a nem megfelelő hozzáállással, a nem üzletszerű gondolkodás hiányával.

Amikor 1 lej volt a piacon a krumpli, akkor mindenki önállóan próbálta értékesíteni, amikor viszont harmadára csökkent az ár, a szövetkezettől várta, hogy jobb áron értékesítsen

– részletezte Tánczos Barna. A gondokat ecsetelve rámutatott: rendkívül polarizálódott a hazai mezőgazdaság,

a termőföldek többségét a gazdák egy százaléka birtokolja, a sok kisgazda pedig kis területeken gazdálkodik.

Meglátása szerint az is gondot jelent, hogy nem létezik középosztály, hiányoznak az integrátorok, a kis- és közepes gazdák által működtetett szövetkezetek és vállalatok, amelyek azt a hozzáadott értéket tudnák biztosítani.