Svájci útmutatás, hogy elkerüljük a nyugat-európai rabszolgasorsot

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:45

Legendás magyar előadók mozgatták meg a tusványosi közönséget pénteken

00:06

Otthon bukott el az FCSB, még veretlen az újonc

21:19

Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, Románia a mainstreamhez igazodott

21:03

A kultúra egy szép, színes szőttes, amivel leterítjük a társadalmat?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szakadékba zuhant egy autó a Nyergestetőn, egy személy életét vesztette

Teherautó és személygépkocsi ütközött, két ember meghalt

Mindeközben Tusványoson leszakadt az ég

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók

Eddig tartott a kétnyelvűség: román nyelvűre cserélték a táblát

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót

A telephely nem készül el idén, de az új buszok elindulnak

Donald Trumppal szolidarizáltak a 33. Tusványos megnyitóján

Joe Biden bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől

Svájci útmutatás, hogy elkerüljük a nyugat-európai rabszolgasorsot

A jelenlévők gyergyószéki sajtkészítők minőségi termékeit kóstolhatták meg

Fotó: Gergely Imre

Ez már nem az esztenák világa, hanem a 21. század követelményeinek megfelelő családi gazdaságoké – állapíthatja meg a látogató a Caritas Vidékfejlesztés látványsajtműhelyét körbejárva. Újfajta támogatásrendszert honosítanak Gyergyóban, ahol a pénz helyett a tudáson van a lényeg.

Gergely Imre

2017. június 06., 10:572017. június 06., 10:57

Hogyan lesz a fűből, szénából sajt? Ezt mutatja be az a látványműhely, amely pénteken nyílt meg a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi székhelyén. Elméletileg egyszerű: a tehén lelegeli, a gazda pedig megfeji a tehenet, és a tejből sajtot készít. A műhely azonban beavat a részletekbe. Az első helyiségbe lépve az alapanyagot, a füvet ismerheti meg a látogató. Megtudhatja, hogy

térségünkben, a legelőkön, kaszálókon 80 féle gyógynövény nő,

melyek jótékony hatásainak ismertetésében kétnyelvű tájékoztatók segítenek. A következő helyiség az érlelőpince, amelynek adottságai alapvetően befolyásolják azt, hogy milyen sajt készül a tejből. És az is látható, hogy hogyan:

Svájci szakemberek állítják össze azt a bemutatót, amelyen a néző a saját szemével láthatja a baktériumok tevékenységét, amely a sajt elkészüléséhez vezet.

Majd pedig egy sajtműhelybe nézhet be a látogató egy üvegablakon át, ahol a sajtmester munkája lesz követhető.

A pénteken felavatott helyiség egyelőre még nem teljes, körülbelül egy hónap múlva kerül minden részlet a helyére, és akkortól nyílik meg a látogatók előtt is. Amint Kastal László, a Caritas Vidékfejlesztés igazgatója elmondta, nem szakembereket, hanem laikusokat várnak, turistákat, tanulókat, tanulni vágyó gazdákat.

A látványműhely a sajtkészítés különböző fázisait mutatja meg

Fotó: Lovász Árpád

A látványműhely fontos állomás egy folyamatban, amelynek a súlyát, hatását akkor lehet majd lemérni, amikor eljön az aratás ideje. Ez pedig akkor lesz, amikor a székely gazda önálló és független lesz, a jólétet meg tudja magának teremteni – fogalmazott Bányász József, az Agrocaritas korábbi vezetője.

A folyamat részeként eddig már több mint háromezer gazda részesült képzésekben Gyergyószentmiklóson, és ez az itthon maradást segítette. Háromezren lettek azóta sikeres gazdák, jó vállalkozók, a közélet értékes tagjai – hangzott el az ünnepélyes megnyitón, ahol a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium képviselője, a városi és megyei elöljárók szólaltak fel többek között. Természetesen kitüntetett figyelmet kapott a svájci Konrad Sutter sajtmester, akitől már számos székelyföldi gazda tanult jó sajtot készíteni.

Konrad Sutter „egyszerű paraszti ésszel” így fogalmazott: ő és a Caritas Vidékfejlesztéssel együttműködő többi svájci gazda és szakember nem azért jöttek, hogy ajándékpénzzel segítsenek az erdélyieken.

Pénz helyett tudást hoztak, azt akarják átadni olyan embereknek, akik hisznek abban, hogy meg lehet változtatni az életet

és elfogadják az útmutatást, hogy hogyan lehet a gazdaságot értelmesen irányítani. Hoztak pénzt is a befektetésekhez, de nem ajándékba, hanem kölcsönbe. Az itteni gazdák tudták azt hasznosítani, de vissza is kellett azt adniuk. Nem Svájcba, hanem egy itteni alapba, amelyet aztán más gazdák is igénybe vehetnek. Az ajándékpénznek nincs értéke, a kölcsönnek azonban igen, mert dolgozni kell a visszaadásáért.

Fotó: Gergely Imre

Sutter leszögezte: a jövő a föld, a földben megtermelt élelmiszer. Azt akarják megértetni a székelyekkel, hogy

az élelmiszer-előállítók itt, helyben kell megéljenek, és nem rabszolgaként Nyugat-Európában.

Az emberek az itteni gazdáktól kell vásároljanak, egymást segítsék. „Mi megmutatjuk az utat, amin haladni kell, de az úton az itteni emberek kell megizzadjanak, hogy célt érjenek.”

A Konrad Sutter és társai által tartott gazdaképzéseknek már számos kézzel fogható eredménye van. Az eseményen számos gyergyószéki gazda sajtját meg lehetett kóstolni, olyanokét, akik az általa vezetett tanfolyamokon lesték el a minőségi sajtkészítés titkát. Termékeikre akár svájci gazdák is büszkék lennének. Az újfalvi Bányász József, a tekerőpataki Bálint Attila, a ditrói Vizoli László, vagy a Caritas Vidékfejlesztés sajtműhelyének mestere, Portik Hegyi Loránd sajtjai is gasztronómiai élményt jelentettek. Hogy Portik Hegyi Loránd valóban sajtmester, arról a svájci oktatók adtak át neki elismervényt.

Gyergyószentmiklós