
A felzárkóztatás a magánórák fő célja, de nem mindig indokolt magántanárt fogadni
Fotó: Jakab Mónika
Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, főként a záróvizsgák előtti időszakban a túlzsúfolt órarend mellett is, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő és lehetőség mindent megtanulni. Szülői félelem ez vagy valóban ennyire hiányos és megterhelő a közoktatás, és minden esetben szükséges a magánúton történő felzárkóztatás?
2022. január 16., 19:062022. január 16., 19:06
A tanárok nem szívesen beszélnek magánóráikról a sajtóban, hiszen ezek nem a közoktatás részei. Egy általunk megkérdett székelyföldi pedagógus szerint
– fogalmazott az irodalomtanár, aki úgy tapasztalja, olyan is jár, aki az iskolában lelkiismeretes, jó tanuló, de a szülők tartanak attól, hogy a gyereket nem készítik fel kellőképpen az iskolában.
– fejtette ki a pedagógus.
Egy marosvásárhelyi diák édesanyja lapunknak elmondta, azért keres érettségi előtt álló fiának magántanárt románból, mert
„Az iskolában viszont nem igazán van idő mindent ilyen aprólékosan végigvenni, de szerintem ez sem garancia a sikeres érettségire” – fejtette ki meglátását.
Mint mondta, nem új számukra a helyzet, fia járt már román és matek korrepetálásra hetedik és nyolcadik osztályban is. A kihívást most a magánóra ára jelenti számukra, az édesanya reméli, hogy alkalmanként ötven lej fejében kap majd tanárt a fiának.
Az órák ára egyébként változó, függ a tanár képesítésétől, a tanulóktól – kisebbeknek olcsóbb, érettségire készülőknek valamivel drágább –, a tantárgytól, a várostól, illetve a tanár saját elképzelésétől is.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke kérdésünkre, hogy minek tudható be a magánórák népszerűsége, a szülői félelmeknek és trendeknek, avagy a közoktatás hiányosságainak és terhének, kifejtette, valahol középúton kell keresni az igazságot.
Több olyan diákot is tudok, akik bármilyen külső segítség nélkül sikeresen felvételiztek, és nem feltétlenül a legjobbak közül kerültek ki. Persze a legjobbak körében még nagyobb a szülői igény, de nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy nagy a megterhelés a diákok irányába. Ez az online-os időszak az elmúlt két évben rányomta a bélyegét az oktatásra, és jobban oda kell figyelni a következő generációra. Ha esetleg egy ötödik hullámmal ismét online tanrendbe helyeznék az iskolákat, akkor megtörténik, hogy a jövő nyolcadik osztályai majdnem teljes egészében online járnak iskolába” – világított rá a marosvásárhelyi földrajzszakos tanár, aki szerint az iskolák szintjén is meg lehetne oldani a felzárkóztatást.
Fotó: Beliczay László
„Minden diák más, nem egyforma ütemben fejlődnek. Szép, hogy elmondjuk, a tanár a diákokra egyénileg koncentrálva adja a feladatokat, de jól tudjuk, hogy egy harmincas létszámú osztályban matematikát, románt vagy más tantárgyat sem lehet tanítani külön-külön minden diáknak.
– fejtette ki álláspontját Molnár Zoltán. A szakszervezet vezetője szerint nagy a diákok megterhelése, nagy stresszel jár a vizsga is, főleg az online időszakban, de azt tapasztalja, hogy a szülők is nagymértékben befolyásolják ezt a hatalmas igényt, hiszen mindenki rohan tanárt keresni.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának vezetője úgy látja, hogy a magánórákkal kapcsolatos trend nem változott az elmúlt jó néhány évben, évtizedek óta így működik Romániában. Általában
– fogalmazta meg Magyari Tivadar. „Mivel még mindig nem volt Romániában olyan tantárgyreform, amely csökkenti az információ mennyiségét, valószínű, hogy nincs elég idő a tananyag elmélyítésére, annak ellenére, hogy a tanórák száma is magas, annak is le kéne csökkennie. A tanügyi törvény utoljára 2011-ben jelent meg, annak van sok módosítása, de tanterv-reform utoljára akkor volt, amikor kezdődött az előkészítő osztály, ezzel most tizedik osztályig jutottak el, a tizenegyedik és tizenkettedik a régi rendszer szerint tanul, a két rendszer között azonban nincs számottevő különbség” – fűzte hozzá az oktatásügyekben jártas szakember.
Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium.
A betegellátás nem szenvedi meg az általános sztrájkot, és arra is lehetőség van, hogy sürgősségi esetben ott, ahol szükséges, a sztrájkoló dolgozó kilépjen a tiltakozásból és visszatérjen a munkába – mondta a Székelyhonnak a Sanitas képviselője.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt kedden 17 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Szerdán is folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben – jelentette be a Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope kedden, miután az új bértörvényről egyeztettek az egészségügyi minisztériumban.
Tűz ütött ki egy gazdasági épületben és egy raktárban Csíkszentsimon községben kedden, ahol fennállt annak a veszélye, hogy átterjed a tűz két lakóházra is. Többen megsérültek.
Közlekedési baleset történt kedd délután a 12A jelzésű országúton, Csíkszereda és Delne között: egy motorkerékpár és egy személygépkocsi ütközött össze. A motorost kórházba szállították.
2026 első félévében a Kovászna Megyei Prefektúrához összesen 131 beadvány érkezett, sok esetben többtucatnyi ember kérelmét tolmácsolva. Legtöbbször sikerült ezekre megoldást találni – tudtuk meg Ráduly István prefektus keddi sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden a dpa.
Zátonyra futott a Dunán hétfő éjszaka egy svájci zászló alatt közlekedő üdülőhajó a Mehedinți megyei Salcia térségében. A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott.
Lángoló fafeldolgozó műhelyhez riasztották kedden délben a tűzoltókat Csíkszentsimonba.
szóljon hozzá!