
A felzárkóztatás a magánórák fő célja, de nem mindig indokolt magántanárt fogadni
Fotó: Jakab Mónika
Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, főként a záróvizsgák előtti időszakban a túlzsúfolt órarend mellett is, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő és lehetőség mindent megtanulni. Szülői félelem ez vagy valóban ennyire hiányos és megterhelő a közoktatás, és minden esetben szükséges a magánúton történő felzárkóztatás?
2022. január 16., 19:062022. január 16., 19:06
A tanárok nem szívesen beszélnek magánóráikról a sajtóban, hiszen ezek nem a közoktatás részei. Egy általunk megkérdett székelyföldi pedagógus szerint
– fogalmazott az irodalomtanár, aki úgy tapasztalja, olyan is jár, aki az iskolában lelkiismeretes, jó tanuló, de a szülők tartanak attól, hogy a gyereket nem készítik fel kellőképpen az iskolában.
– fejtette ki a pedagógus.
Egy marosvásárhelyi diák édesanyja lapunknak elmondta, azért keres érettségi előtt álló fiának magántanárt románból, mert
„Az iskolában viszont nem igazán van idő mindent ilyen aprólékosan végigvenni, de szerintem ez sem garancia a sikeres érettségire” – fejtette ki meglátását.
Mint mondta, nem új számukra a helyzet, fia járt már román és matek korrepetálásra hetedik és nyolcadik osztályban is. A kihívást most a magánóra ára jelenti számukra, az édesanya reméli, hogy alkalmanként ötven lej fejében kap majd tanárt a fiának.
Az órák ára egyébként változó, függ a tanár képesítésétől, a tanulóktól – kisebbeknek olcsóbb, érettségire készülőknek valamivel drágább –, a tantárgytól, a várostól, illetve a tanár saját elképzelésétől is.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke kérdésünkre, hogy minek tudható be a magánórák népszerűsége, a szülői félelmeknek és trendeknek, avagy a közoktatás hiányosságainak és terhének, kifejtette, valahol középúton kell keresni az igazságot.
Több olyan diákot is tudok, akik bármilyen külső segítség nélkül sikeresen felvételiztek, és nem feltétlenül a legjobbak közül kerültek ki. Persze a legjobbak körében még nagyobb a szülői igény, de nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy nagy a megterhelés a diákok irányába. Ez az online-os időszak az elmúlt két évben rányomta a bélyegét az oktatásra, és jobban oda kell figyelni a következő generációra. Ha esetleg egy ötödik hullámmal ismét online tanrendbe helyeznék az iskolákat, akkor megtörténik, hogy a jövő nyolcadik osztályai majdnem teljes egészében online járnak iskolába” – világított rá a marosvásárhelyi földrajzszakos tanár, aki szerint az iskolák szintjén is meg lehetne oldani a felzárkóztatást.
Fotó: Beliczay László
„Minden diák más, nem egyforma ütemben fejlődnek. Szép, hogy elmondjuk, a tanár a diákokra egyénileg koncentrálva adja a feladatokat, de jól tudjuk, hogy egy harmincas létszámú osztályban matematikát, románt vagy más tantárgyat sem lehet tanítani külön-külön minden diáknak.
– fejtette ki álláspontját Molnár Zoltán. A szakszervezet vezetője szerint nagy a diákok megterhelése, nagy stresszel jár a vizsga is, főleg az online időszakban, de azt tapasztalja, hogy a szülők is nagymértékben befolyásolják ezt a hatalmas igényt, hiszen mindenki rohan tanárt keresni.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának vezetője úgy látja, hogy a magánórákkal kapcsolatos trend nem változott az elmúlt jó néhány évben, évtizedek óta így működik Romániában. Általában
– fogalmazta meg Magyari Tivadar. „Mivel még mindig nem volt Romániában olyan tantárgyreform, amely csökkenti az információ mennyiségét, valószínű, hogy nincs elég idő a tananyag elmélyítésére, annak ellenére, hogy a tanórák száma is magas, annak is le kéne csökkennie. A tanügyi törvény utoljára 2011-ben jelent meg, annak van sok módosítása, de tanterv-reform utoljára akkor volt, amikor kezdődött az előkészítő osztály, ezzel most tizedik osztályig jutottak el, a tizenegyedik és tizenkettedik a régi rendszer szerint tanul, a két rendszer között azonban nincs számottevő különbség” – fűzte hozzá az oktatásügyekben jártas szakember.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!