
A felzárkóztatás a magánórák fő célja, de nem mindig indokolt magántanárt fogadni
Fotó: Jakab Mónika
Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, főként a záróvizsgák előtti időszakban a túlzsúfolt órarend mellett is, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő és lehetőség mindent megtanulni. Szülői félelem ez vagy valóban ennyire hiányos és megterhelő a közoktatás, és minden esetben szükséges a magánúton történő felzárkóztatás?
2022. január 16., 19:062022. január 16., 19:06
A tanárok nem szívesen beszélnek magánóráikról a sajtóban, hiszen ezek nem a közoktatás részei. Egy általunk megkérdett székelyföldi pedagógus szerint
– fogalmazott az irodalomtanár, aki úgy tapasztalja, olyan is jár, aki az iskolában lelkiismeretes, jó tanuló, de a szülők tartanak attól, hogy a gyereket nem készítik fel kellőképpen az iskolában.
– fejtette ki a pedagógus.
Egy marosvásárhelyi diák édesanyja lapunknak elmondta, azért keres érettségi előtt álló fiának magántanárt románból, mert
„Az iskolában viszont nem igazán van idő mindent ilyen aprólékosan végigvenni, de szerintem ez sem garancia a sikeres érettségire” – fejtette ki meglátását.
Mint mondta, nem új számukra a helyzet, fia járt már román és matek korrepetálásra hetedik és nyolcadik osztályban is. A kihívást most a magánóra ára jelenti számukra, az édesanya reméli, hogy alkalmanként ötven lej fejében kap majd tanárt a fiának.
Az órák ára egyébként változó, függ a tanár képesítésétől, a tanulóktól – kisebbeknek olcsóbb, érettségire készülőknek valamivel drágább –, a tantárgytól, a várostól, illetve a tanár saját elképzelésétől is.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke kérdésünkre, hogy minek tudható be a magánórák népszerűsége, a szülői félelmeknek és trendeknek, avagy a közoktatás hiányosságainak és terhének, kifejtette, valahol középúton kell keresni az igazságot.
Több olyan diákot is tudok, akik bármilyen külső segítség nélkül sikeresen felvételiztek, és nem feltétlenül a legjobbak közül kerültek ki. Persze a legjobbak körében még nagyobb a szülői igény, de nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy nagy a megterhelés a diákok irányába. Ez az online-os időszak az elmúlt két évben rányomta a bélyegét az oktatásra, és jobban oda kell figyelni a következő generációra. Ha esetleg egy ötödik hullámmal ismét online tanrendbe helyeznék az iskolákat, akkor megtörténik, hogy a jövő nyolcadik osztályai majdnem teljes egészében online járnak iskolába” – világított rá a marosvásárhelyi földrajzszakos tanár, aki szerint az iskolák szintjén is meg lehetne oldani a felzárkóztatást.
Fotó: Beliczay László
„Minden diák más, nem egyforma ütemben fejlődnek. Szép, hogy elmondjuk, a tanár a diákokra egyénileg koncentrálva adja a feladatokat, de jól tudjuk, hogy egy harmincas létszámú osztályban matematikát, románt vagy más tantárgyat sem lehet tanítani külön-külön minden diáknak.
– fejtette ki álláspontját Molnár Zoltán. A szakszervezet vezetője szerint nagy a diákok megterhelése, nagy stresszel jár a vizsga is, főleg az online időszakban, de azt tapasztalja, hogy a szülők is nagymértékben befolyásolják ezt a hatalmas igényt, hiszen mindenki rohan tanárt keresni.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának vezetője úgy látja, hogy a magánórákkal kapcsolatos trend nem változott az elmúlt jó néhány évben, évtizedek óta így működik Romániában. Általában
– fogalmazta meg Magyari Tivadar. „Mivel még mindig nem volt Romániában olyan tantárgyreform, amely csökkenti az információ mennyiségét, valószínű, hogy nincs elég idő a tananyag elmélyítésére, annak ellenére, hogy a tanórák száma is magas, annak is le kéne csökkennie. A tanügyi törvény utoljára 2011-ben jelent meg, annak van sok módosítása, de tanterv-reform utoljára akkor volt, amikor kezdődött az előkészítő osztály, ezzel most tizedik osztályig jutottak el, a tizenegyedik és tizenkettedik a régi rendszer szerint tanul, a két rendszer között azonban nincs számottevő különbség” – fűzte hozzá az oktatásügyekben jártas szakember.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében az óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek. Csökkenést csak a tanügyben (4,39 százalék) és a közigazgatásban (1,23 százalék) jegyeztek.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio – írja az MTI a Profit.ro után.
Az Ilie Bolojan vezette „progresszív kormány” képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll az indítványban.
Az ünnepi időszakra készülve minden élelmiszergyártót leellenőriz a szakhatóság, az utakon a rendőrséggel próbálják kiszűrni az illegális álltaszállítmányokat, és a disznóvágások miatt hétvégére is kiterjesztik a hús bevizsgáltatásának lehetőségét.
Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.
szóljon hozzá!