
A felzárkóztatás a magánórák fő célja, de nem mindig indokolt magántanárt fogadni
Fotó: Jakab Mónika
Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, főként a záróvizsgák előtti időszakban a túlzsúfolt órarend mellett is, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő és lehetőség mindent megtanulni. Szülői félelem ez vagy valóban ennyire hiányos és megterhelő a közoktatás, és minden esetben szükséges a magánúton történő felzárkóztatás?
2022. január 16., 19:062022. január 16., 19:06
A tanárok nem szívesen beszélnek magánóráikról a sajtóban, hiszen ezek nem a közoktatás részei. Egy általunk megkérdett székelyföldi pedagógus szerint
– fogalmazott az irodalomtanár, aki úgy tapasztalja, olyan is jár, aki az iskolában lelkiismeretes, jó tanuló, de a szülők tartanak attól, hogy a gyereket nem készítik fel kellőképpen az iskolában.
– fejtette ki a pedagógus.
Egy marosvásárhelyi diák édesanyja lapunknak elmondta, azért keres érettségi előtt álló fiának magántanárt románból, mert
„Az iskolában viszont nem igazán van idő mindent ilyen aprólékosan végigvenni, de szerintem ez sem garancia a sikeres érettségire” – fejtette ki meglátását.
Mint mondta, nem új számukra a helyzet, fia járt már román és matek korrepetálásra hetedik és nyolcadik osztályban is. A kihívást most a magánóra ára jelenti számukra, az édesanya reméli, hogy alkalmanként ötven lej fejében kap majd tanárt a fiának.
Az órák ára egyébként változó, függ a tanár képesítésétől, a tanulóktól – kisebbeknek olcsóbb, érettségire készülőknek valamivel drágább –, a tantárgytól, a várostól, illetve a tanár saját elképzelésétől is.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke kérdésünkre, hogy minek tudható be a magánórák népszerűsége, a szülői félelmeknek és trendeknek, avagy a közoktatás hiányosságainak és terhének, kifejtette, valahol középúton kell keresni az igazságot.
Több olyan diákot is tudok, akik bármilyen külső segítség nélkül sikeresen felvételiztek, és nem feltétlenül a legjobbak közül kerültek ki. Persze a legjobbak körében még nagyobb a szülői igény, de nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy nagy a megterhelés a diákok irányába. Ez az online-os időszak az elmúlt két évben rányomta a bélyegét az oktatásra, és jobban oda kell figyelni a következő generációra. Ha esetleg egy ötödik hullámmal ismét online tanrendbe helyeznék az iskolákat, akkor megtörténik, hogy a jövő nyolcadik osztályai majdnem teljes egészében online járnak iskolába” – világított rá a marosvásárhelyi földrajzszakos tanár, aki szerint az iskolák szintjén is meg lehetne oldani a felzárkóztatást.
Fotó: Beliczay László
„Minden diák más, nem egyforma ütemben fejlődnek. Szép, hogy elmondjuk, a tanár a diákokra egyénileg koncentrálva adja a feladatokat, de jól tudjuk, hogy egy harmincas létszámú osztályban matematikát, románt vagy más tantárgyat sem lehet tanítani külön-külön minden diáknak.
– fejtette ki álláspontját Molnár Zoltán. A szakszervezet vezetője szerint nagy a diákok megterhelése, nagy stresszel jár a vizsga is, főleg az online időszakban, de azt tapasztalja, hogy a szülők is nagymértékben befolyásolják ezt a hatalmas igényt, hiszen mindenki rohan tanárt keresni.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának vezetője úgy látja, hogy a magánórákkal kapcsolatos trend nem változott az elmúlt jó néhány évben, évtizedek óta így működik Romániában. Általában
– fogalmazta meg Magyari Tivadar. „Mivel még mindig nem volt Romániában olyan tantárgyreform, amely csökkenti az információ mennyiségét, valószínű, hogy nincs elég idő a tananyag elmélyítésére, annak ellenére, hogy a tanórák száma is magas, annak is le kéne csökkennie. A tanügyi törvény utoljára 2011-ben jelent meg, annak van sok módosítása, de tanterv-reform utoljára akkor volt, amikor kezdődött az előkészítő osztály, ezzel most tizedik osztályig jutottak el, a tizenegyedik és tizenkettedik a régi rendszer szerint tanul, a két rendszer között azonban nincs számottevő különbség” – fűzte hozzá az oktatásügyekben jártas szakember.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!