
A felzárkóztatás a magánórák fő célja, de nem mindig indokolt magántanárt fogadni
Fotó: Jakab Mónika
Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, főként a záróvizsgák előtti időszakban a túlzsúfolt órarend mellett is, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő és lehetőség mindent megtanulni. Szülői félelem ez vagy valóban ennyire hiányos és megterhelő a közoktatás, és minden esetben szükséges a magánúton történő felzárkóztatás?
2022. január 16., 19:062022. január 16., 19:06
A tanárok nem szívesen beszélnek magánóráikról a sajtóban, hiszen ezek nem a közoktatás részei. Egy általunk megkérdett székelyföldi pedagógus szerint
– fogalmazott az irodalomtanár, aki úgy tapasztalja, olyan is jár, aki az iskolában lelkiismeretes, jó tanuló, de a szülők tartanak attól, hogy a gyereket nem készítik fel kellőképpen az iskolában.
– fejtette ki a pedagógus.
Egy marosvásárhelyi diák édesanyja lapunknak elmondta, azért keres érettségi előtt álló fiának magántanárt románból, mert
„Az iskolában viszont nem igazán van idő mindent ilyen aprólékosan végigvenni, de szerintem ez sem garancia a sikeres érettségire” – fejtette ki meglátását.
Mint mondta, nem új számukra a helyzet, fia járt már román és matek korrepetálásra hetedik és nyolcadik osztályban is. A kihívást most a magánóra ára jelenti számukra, az édesanya reméli, hogy alkalmanként ötven lej fejében kap majd tanárt a fiának.
Az órák ára egyébként változó, függ a tanár képesítésétől, a tanulóktól – kisebbeknek olcsóbb, érettségire készülőknek valamivel drágább –, a tantárgytól, a várostól, illetve a tanár saját elképzelésétől is.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke kérdésünkre, hogy minek tudható be a magánórák népszerűsége, a szülői félelmeknek és trendeknek, avagy a közoktatás hiányosságainak és terhének, kifejtette, valahol középúton kell keresni az igazságot.
Több olyan diákot is tudok, akik bármilyen külső segítség nélkül sikeresen felvételiztek, és nem feltétlenül a legjobbak közül kerültek ki. Persze a legjobbak körében még nagyobb a szülői igény, de nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy nagy a megterhelés a diákok irányába. Ez az online-os időszak az elmúlt két évben rányomta a bélyegét az oktatásra, és jobban oda kell figyelni a következő generációra. Ha esetleg egy ötödik hullámmal ismét online tanrendbe helyeznék az iskolákat, akkor megtörténik, hogy a jövő nyolcadik osztályai majdnem teljes egészében online járnak iskolába” – világított rá a marosvásárhelyi földrajzszakos tanár, aki szerint az iskolák szintjén is meg lehetne oldani a felzárkóztatást.
Fotó: Beliczay László
„Minden diák más, nem egyforma ütemben fejlődnek. Szép, hogy elmondjuk, a tanár a diákokra egyénileg koncentrálva adja a feladatokat, de jól tudjuk, hogy egy harmincas létszámú osztályban matematikát, románt vagy más tantárgyat sem lehet tanítani külön-külön minden diáknak.
– fejtette ki álláspontját Molnár Zoltán. A szakszervezet vezetője szerint nagy a diákok megterhelése, nagy stresszel jár a vizsga is, főleg az online időszakban, de azt tapasztalja, hogy a szülők is nagymértékben befolyásolják ezt a hatalmas igényt, hiszen mindenki rohan tanárt keresni.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának vezetője úgy látja, hogy a magánórákkal kapcsolatos trend nem változott az elmúlt jó néhány évben, évtizedek óta így működik Romániában. Általában
– fogalmazta meg Magyari Tivadar. „Mivel még mindig nem volt Romániában olyan tantárgyreform, amely csökkenti az információ mennyiségét, valószínű, hogy nincs elég idő a tananyag elmélyítésére, annak ellenére, hogy a tanórák száma is magas, annak is le kéne csökkennie. A tanügyi törvény utoljára 2011-ben jelent meg, annak van sok módosítása, de tanterv-reform utoljára akkor volt, amikor kezdődött az előkészítő osztály, ezzel most tizedik osztályig jutottak el, a tizenegyedik és tizenkettedik a régi rendszer szerint tanul, a két rendszer között azonban nincs számottevő különbség” – fűzte hozzá az oktatásügyekben jártas szakember.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!