második az Argeș megyei Mioveni, harmadik pedig az Ilfov megyei Otopeni. Mint a szakemberek rámutattak: első látásra meglepő lehet, hogy nagyvárosok helyett az említett települések szerepelnek az első helyeken, de mindez nem véletlen. Az aranyérmes Vidombákon például számos ipari vállalat működik, ráadásul Brassó közelsége is kedvezően hat a településre. Mindennek következtében rengeteg munkahely áll rendelkezésre a településen, olyannyira, hogy

Ugyanez figyelhető meg Mioveni esetében is, ahol a helyi Dacia-gyárba már évekkel ezelőtt naponta 14 ezren ingáztak, Otopeni-re pedig 11 ezren. A dobogósok után Voluntari (Ilfov megye), Năvodari (Constanța megye), Măgurele (Ilfov megye), Kisjenő és Kürtös (Arad megye) következnek a sorban, Bukarest mindössze a kilencedik, Kolozsvár pedig a tizedik helyen végzett. A rangsor első székelyföldi városa a 12. helyen szerepel, és az országos helyzethez hasonlóan ebben az esetben sem nagyvárosról van szó: az előkelő helyen Borszék kapott helyet. Marosvásárhely a huszadik, Csíkszereda pedig a huszonötödik a sorban.

Torzító adatok

Az első három helyezett kapcsán részletezett adatok valójában arról árulkodnak, hogy a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatosan – mutatott rá érdeklődésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint mondta, sokkal szerencsésebb lett volna, ha a nagyvárosok metropoliszövezetéhez tartozó településeket nem külön, hanem a városokkal együtt veszik figyelembe, és az alacsony lakosságszámú településeket kihagyják az elemzésből. Így azonban egy-egy város esetében nem a település valós erejét tükrözik az adatok.

Az alacsony lakosságszám ismét torzítja a képet, hiszen az egy főre visszaosztott értékek esetükben sokkal magasabbak. Borszék például azért végezhetett az előkelőnek számító 12. helyen, mivel ott működik a jelentős profitot termelő Borsec ásványvíz-palackozó, a lakosságszám viszont alacsony. A másik probléma a szakember szerint, hogy sok cég máshová van bejegyezve, mint ahol működik, ezért a statisztikában az előbbinél szerepel, pedig valójában máshol erősíti a gazdaságot.

– magyarázta. Hozzátette: Marosvásárhely esetében a vegyipari kombinát és a gyógyszeripari vállalatok számítanak húzótényezőnek, ezeknek köszönhetően végezhetett a huszadik helyen. Csíkszereda 25. helyezése viszont meglepően jó eredménynek számít. Ehhez Szabó szerint nagymértékben hozzájárulhattak a magyar kormány által a térségbe folyósított támogatások. A város 40 ezres lakosságszámához viszonyítva azonban az aktív munkavállalók száma mindössze 13 ezerre tehető a kutatás szerint, ami gyenge eredménynek számít. „Valószínűleg van néhány nagyon jól menő vállalat, amelyek esetében külföldi, valószínűleg magyarországi befektetések történtek. Ezek kevés alkalmazottal nagy nyereséget érnek el, ami statisztikailag emeli a város teljesítményét, ha azonban a munkanélküliek magas számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a városon belüli lakosságcsoportok között” – zárta a közgazdász.