Románia városainak gazdasági erejét vizsgálták, íme a „leggazdagabbak” rangsora

Számos gazdasági mutató figyelembevételével rangsorolta Románia városait az UrbanizeHub nevű intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket népszerűsítő startup (újonnan alapított vállalkozás). A kutatást végző szakemberek a „leggazdagabb” városokat keresték, azaz a gazdaságilag erőseket, meglepő módon azonban nagyvárosok alig szerepelnek az elsők között.

A kutatók kiemelték, hogy Romániában kimondottan egyszerű hasonló elemzéseket készíteni, mivel számos információ áll rendelkezésre például a vállalatok teljesítményével kapcsolatosan, míg más országokban ezek sokszor titkosítottak. Az elemzést két fő mutató vizsgálatával állították össze:

az első az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amelyet a cégek jövedelmei alapján becsülték meg, megmutatva ezzel a helyi vállalatok erejét;

a másik meghatározó mutató az egy főre eső jövedelemadó, amely a helyi jólét vizsgálatára alkalmas, illetve a munkavállalók száma és az átlagkereset kiszámítására.

Az egy főre jutó GDP esetében 2018-as adatokat vettek figyelembe, a jövedelemadónál pedig a 2013 és 2017 közötti értékek átlagát (2018-at ebben az esetben azért hagyták ki, mert abban az évben kormányzati intézkedések miatt a jövedelemadó mértéke jelentősen csökkent).

Az eredmények szerint Románia gazdaságilag legfejlettebb városa a Brassó megyei Vidombák,

második az Argeș megyei Mioveni, harmadik pedig az Ilfov megyei Otopeni. Mint a szakemberek rámutattak: első látásra meglepő lehet, hogy nagyvárosok helyett az említett települések szerepelnek az első helyeken, de mindez nem véletlen. Az aranyérmes Vidombákon például számos ipari vállalat működik, ráadásul Brassó közelsége is kedvezően hat a településre. Mindennek következtében rengeteg munkahely áll rendelkezésre a településen, olyannyira, hogy

a kisvárosban dolgozók száma meghaladja a lakosokét (2018-ban 10 986 munkavállalója volt a 6480-as lakosságszámú településnek).

Ugyanez figyelhető meg Mioveni esetében is, ahol a helyi Dacia-gyárba már évekkel ezelőtt naponta 14 ezren ingáztak, Otopeni-re pedig 11 ezren. A dobogósok után Voluntari (Ilfov megye), Năvodari (Constanța megye), Măgurele (Ilfov megye), Kisjenő és Kürtös (Arad megye) következnek a sorban, Bukarest mindössze a kilencedik, Kolozsvár pedig a tizedik helyen végzett. A rangsor első székelyföldi városa a 12. helyen szerepel, és az országos helyzethez hasonlóan ebben az esetben sem nagyvárosról van szó: az előkelő helyen Borszék kapott helyet. Marosvásárhely a huszadik, Csíkszereda pedig a huszonötödik a sorban.

Az első három helyezett kapcsán részletezett adatok valójában arról árulkodnak, hogy a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatosan – mutatott rá érdeklődésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint mondta, sokkal szerencsésebb lett volna, ha a nagyvárosok metropoliszövezetéhez tartozó településeket nem külön, hanem a városokkal együtt veszik figyelembe, és az alacsony lakosságszámú településeket kihagyják az elemzésből. Így azonban egy-egy város esetében nem a település valós erejét tükrözik az adatok.

Hiába ingázik például sok munkavállaló egy településre, attól a helyi lakosság életszínvonala nem emelkedik.

Az alacsony lakosságszám ismét torzítja a képet, hiszen az egy főre visszaosztott értékek esetükben sokkal magasabbak. Borszék például azért végezhetett az előkelőnek számító 12. helyen, mivel ott működik a jelentős profitot termelő Borsec ásványvíz-palackozó, a lakosságszám viszont alacsony. A másik probléma a szakember szerint, hogy sok cég máshová van bejegyezve, mint ahol működik, ezért a statisztikában az előbbinél szerepel, pedig valójában máshol erősíti a gazdaságot.

– magyarázta. Hozzátette: Marosvásárhely esetében a vegyipari kombinát és a gyógyszeripari vállalatok számítanak húzótényezőnek, ezeknek köszönhetően végezhetett a huszadik helyen. Csíkszereda 25. helyezése viszont meglepően jó eredménynek számít. Ehhez Szabó szerint nagymértékben hozzájárulhattak a magyar kormány által a térségbe folyósított támogatások. A város 40 ezres lakosságszámához viszonyítva azonban az aktív munkavállalók száma mindössze 13 ezerre tehető a kutatás szerint, ami gyenge eredménynek számít. „Valószínűleg van néhány nagyon jól menő vállalat, amelyek esetében külföldi, valószínűleg magyarországi befektetések történtek. Ezek kevés alkalmazottal nagy nyereséget érnek el, ami statisztikailag emeli a város teljesítményét, ha azonban a munkanélküliek magas számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a városon belüli lakosságcsoportok között” – zárta a közgazdász.