
Lángok emésztik a száraz növényzetet Székelyudvarhely határában március 19-én. Hasonló fotó szinte bármelyik településen készülhetett volna az utóbbi időben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Napok óta a tarlóégetésekkel vannak tele a híradások, a közösségi hálón pedig egymást érik az önkormányzati bejegyzések, amelyben a tüzek okozta károkról számolnak be, vagy éppen lakossági segítséget kérnek az újabb tüzek eloltásában. Azt az érintett hatóságoknál, intézményeknél is látják, hogy idén nagyon megnőtt a tarlótüzek száma, de még a szakemberek is értetlenül állnak a jelenség előtt. Hargita megyében több mint száz gazda veszít el minden mezőgazdasági támogatást, mert „tűzzel kaszáltak”, de ez a szám folyamatosan nő. A környezetvédelmi minisztérium a bírságok drasztikus emelésére készül.
2022. március 24., 15:032022. március 24., 15:03
2022. március 24., 16:042022. március 24., 16:04
A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) minden mezőgazdasági támogatást megvon azoktól a gazdáktól, akik felégetik a földjeiket, az intézmény húsz munkatársa dolgozik terepen, és idén nagyon szigorúan járnak el a törvénysértőkkel.
„Valami miatt – nem tudom, hogy miért – óriási mértékben égetik a tarlót. Nem mindig volt így, régen meggyújtották a sánc szélét, most viszont nagyon száraz a növényzet, vagy keveset kaszáltak az ősszel, nem tudom, de valami miatt nagyon megnőtt a tarlóégetések száma. Minden ég. Házak gyulladnak ki, emberáldozat is van már, úgy tudom.
Mindenki el fogja veszíteni száz százalékban a támogatásokat, aki tetten érünk. A tetten érés nem azt jelenti, hogy elfogjuk az embert égő gyufával a kezében a mező végében – ha hamu van a területén, elveszítheti az egész támogatást” – fakadt ki a helyzetről Haschi András, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Elmondta, már száznál is több területtulajdonos van a megyében, akik elveszítik a mezőgazdasági támogatásokat az említett ok miatt. Összehasonlításképpen elmondta,
Az APIA ugyanis együttműködik ilyen esetekben az ISU-val és a környezetőrséggel is, és a megállapodás értelmében az APIA feladata beazonosítani a felégetett területek tulajdonosait. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha az adott területre igényeltek támogatást, de ez a legtöbb esetben így van, így megkerül a terület tulajdonosa is.
Fotó: Pinti Attila
„Feltételezem, hogy azért gyújtják meg a területeket, hogy az megfeleljen a területalapú támogatás igénylési feltételeinek, de mi a gyufával való kaszálást nem támogatjuk” – hangsúlyozta Haschi András arra utalva, hogy a területlapú támogatás feltétele az, hogy a terület nem lehet gazos, illetve bebokrosodott, tehát elhanyagolt.
A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője, Alina Ciobotariu is arról számolt be lapunknak, hogy nagyon sok a tarlóégetés idén. „Idén már az év első három hónapjában elérte a tavaly regisztrált esetek felét az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében” – mondta a szóvivő.
Már nem tudják a tűzoltók, hogy hogyan hívják fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet
Fotó: Barabás Ákos
Hozzáfűzte, idén már majdnem ötven beavatkozást hajtottak végre a megyében a hivatásos tűzoltók tarlótüzek miatt, és ebben azok az esetek benne sincsenek, amikor a tüzek eloltásához elegendő volt a települések önkéntes tűzoltóinak a munkája.
„Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24. órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott a szóvivő.
A „tűzzel kaszálók” nem csak az összes mezőgazdasági támogatást veszíthetik el a gyújtogatás miatt, ugyanis a környezetőrségtől is jókora pénzbírságot kaphatnak, amelyet egyébként éppen most tervez a duplájára növelni a környezetvédelmi minisztérium. Amint azt Balla Izabella, az Országos Környezetőrség főbiztos-helyettese a Székelyhonnak elmondta,
A környezetvédelmi minisztérium azonban szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. Amint arról Balla Izabella tájékoztatott, a természetes személyek esetében a jelenleginek több mint a duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.
Fotó: Pinti Attila
Az Országos Környezetőrség helyettes vezetője a tarlóégetések káros hatásait illetően felhívta a figyelmet arra, amellett, hogy a levegő minőségét rontja a keletkező füst, a felégetett terület állat- és növényvilágában is nagy kárt tesznek a tüzek, amelyek „a talajnak a mikrobiológiáját is tönkre tehetik”. Az erdőkre is veszélyt jelentenek a tarlóégetések, lakott terület közelében pedig az ingatlanokra, de a napokban arra is példa az országban, hogy egy gázpalack-lerakatot közelítettek meg az elharapódzó lángok – sorolta a veszélyeket.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
Tovább bővül a megemelt gyalogátjárók száma Csíkszeredában, ugyanis újabbat alakítanak ki Zsögöd egyik forgalmas útkereszteződésénél, a kultúrotthon előtt.
szóljon hozzá!