Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Mi olvasható ki és mi nem a kórházak teljesítménymutatóiból?

21:01

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

20:31

Megújul a gyergyócsomafalvi „nagy iskola” – aláírták a finanszírozási szerződést

20:31

Kiütötte az újoncot a Kolozsvári CFR (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Röviden reagált Magyar Péter Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Rekordmagasra nőtt a tarlóégetések száma, a kétszeresére növelnék a kiszabható bírságot

Lángok emésztik a száraz növényzetet Székelyudvarhely határában március 19-én. Hasonló fotó szinte bármelyik településen készülhetett volna az utóbbi időben

Fotó: Erdély Bálint Előd

Napok óta a tarlóégetésekkel vannak tele a híradások, a közösségi hálón pedig egymást érik az önkormányzati bejegyzések, amelyben a tüzek okozta károkról számolnak be, vagy éppen lakossági segítséget kérnek az újabb tüzek eloltásában. Azt az érintett hatóságoknál, intézményeknél is látják, hogy idén nagyon megnőtt a tarlótüzek száma, de még a szakemberek is értetlenül állnak a jelenség előtt. Hargita megyében több mint száz gazda veszít el minden mezőgazdasági támogatást, mert „tűzzel kaszáltak”, de ez a szám folyamatosan nő. A környezetvédelmi minisztérium a bírságok drasztikus emelésére készül.

Széchely István

2022. március 24., 15:032022. március 24., 15:03

2022. március 24., 16:042022. március 24., 16:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) minden mezőgazdasági támogatást megvon azoktól a gazdáktól, akik felégetik a földjeiket, az intézmény húsz munkatársa dolgozik terepen, és idén nagyon szigorúan járnak el a törvénysértőkkel.

„Valami miatt – nem tudom, hogy miért – óriási mértékben égetik a tarlót. Nem mindig volt így, régen meggyújtották a sánc szélét, most viszont nagyon száraz a növényzet, vagy keveset kaszáltak az ősszel, nem tudom, de valami miatt nagyon megnőtt a tarlóégetések száma. Minden ég. Házak gyulladnak ki, emberáldozat is van már, úgy tudom.

Mi nagyon szigorúan lépünk fel ilyen ügyekben, nem kímélünk senkit, nem lehet ezt így tovább csinálni.

Mindenki el fogja veszíteni száz százalékban a támogatásokat, aki tetten érünk. A tetten érés nem azt jelenti, hogy elfogjuk az embert égő gyufával a kezében a mező végében – ha hamu van a területén, elveszítheti az egész támogatást” – fakadt ki a helyzetről Haschi András, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.

Elmondta, már száznál is több területtulajdonos van a megyében, akik elveszítik a mezőgazdasági támogatásokat az említett ok miatt. Összehasonlításképpen elmondta,

az elmúlt években egy esztendő alatt volt nagyjából száz ilyen esetük, most viszont egy hét alatt gyűlt össze ennyi, olyan nap is volt – hétfőn –, amikor 21 ilyen bejelentést kaptak a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől (ISU).

Az APIA ugyanis együttműködik ilyen esetekben az ISU-val és a környezetőrséggel is, és a megállapodás értelmében az APIA feladata beazonosítani a felégetett területek tulajdonosait. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha az adott területre igényeltek támogatást, de ez a legtöbb esetben így van, így megkerül a terület tulajdonosa is.

Fotó: Pinti Attila

„Feltételezem, hogy azért gyújtják meg a területeket, hogy az megfeleljen a területalapú támogatás igénylési feltételeinek, de mi a gyufával való kaszálást nem támogatjuk” – hangsúlyozta Haschi András arra utalva, hogy a területlapú támogatás feltétele az, hogy a terület nem lehet gazos, illetve bebokrosodott, tehát elhanyagolt.

Annyi területet felégettek, mint máskor két és fél év alatt

A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője, Alina Ciobotariu is arról számolt be lapunknak, hogy nagyon sok a tarlóégetés idén. „Idén már az év első három hónapjában elérte a tavaly regisztrált esetek felét az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében” – mondta a szóvivő.

Már nem tudják a tűzoltók, hogy hogyan hívják fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet

Fotó: Barabás Ákos

Hozzáfűzte, idén már majdnem ötven beavatkozást hajtottak végre a megyében a hivatásos tűzoltók tarlótüzek miatt, és ebben azok az esetek benne sincsenek, amikor a tüzek eloltásához elegendő volt a települések önkéntes tűzoltóinak a munkája.

Tavaly egész évben összesen 98 riasztást kapott tarlótüzek miatt a megyei tűzoltóság, akkor 200 hektár területet perzseltek fel a lángok, idén viszont már megközelítette az 500 hektárt a felégetett területek mérete.

„Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24. órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott a szóvivő.

A kétszeresére növelnék a kiszabható bírságot

A „tűzzel kaszálók” nem csak az összes mezőgazdasági támogatást veszíthetik el a gyújtogatás miatt, ugyanis a környezetőrségtől is jókora pénzbírságot kaphatnak, amelyet egyébként éppen most tervez a duplájára növelni a környezetvédelmi minisztérium. Amint azt Balla Izabella, az Országos Környezetőrség főbiztos-helyettese a Székelyhonnak elmondta,

természetes személyek esetében 3000 lejtől 6000-ig terjed a tarlóégetésért kiszabható pénzbírság mértéke, jogi személyek esetében pedig 25 ezertől 50 ezer lejig, de a védett területek felégetése már bűncselekménynek számít.

A környezetvédelmi minisztérium azonban szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. Amint arról Balla Izabella tájékoztatott, a természetes személyek esetében a jelenleginek több mint a duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.

Fotó: Pinti Attila

Az Országos Környezetőrség helyettes vezetője a tarlóégetések káros hatásait illetően felhívta a figyelmet arra, amellett, hogy a levegő minőségét rontja a keletkező füst, a felégetett terület állat- és növényvilágában is nagy kárt tesznek a tüzek, amelyek „a talajnak a mikrobiológiáját is tönkre tehetik”. Az erdőkre is veszélyt jelentenek a tarlóégetések, lakott terület közelében pedig az ingatlanokra, de a napokban arra is példa az országban, hogy egy gázpalack-lerakatot közelítettek meg az elharapódzó lángok – sorolta a veszélyeket.