Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:54

Zsinórban harmadszor veszített, komoly bajban a Gyergyói VSK

21:40

Az utolsó pillanatokban úszott el a KSE győzelme, pont nélkül maradt a Sepsi OSK II.

21:36

Fagyosszentek – még manapság is ráijeszt a gazdákra a három ác

20:50

Irányított roncsautóprogram: idén egyes márkák előnyt fognak élvezni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

Bolojan: én odébbállhatok, de az ország súlyos problémái ittmaradnak

Jön a tarifakorrekció. Magyarán: nő a víz- és csatornadíj

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

Rekordmagasra nőtt a tarlóégetések száma, a kétszeresére növelnék a kiszabható bírságot

Lángok emésztik a száraz növényzetet Székelyudvarhely határában március 19-én. Hasonló fotó szinte bármelyik településen készülhetett volna az utóbbi időben

Fotó: Erdély Bálint Előd

Napok óta a tarlóégetésekkel vannak tele a híradások, a közösségi hálón pedig egymást érik az önkormányzati bejegyzések, amelyben a tüzek okozta károkról számolnak be, vagy éppen lakossági segítséget kérnek az újabb tüzek eloltásában. Azt az érintett hatóságoknál, intézményeknél is látják, hogy idén nagyon megnőtt a tarlótüzek száma, de még a szakemberek is értetlenül állnak a jelenség előtt. Hargita megyében több mint száz gazda veszít el minden mezőgazdasági támogatást, mert „tűzzel kaszáltak”, de ez a szám folyamatosan nő. A környezetvédelmi minisztérium a bírságok drasztikus emelésére készül.

Széchely István

2022. március 24., 15:032022. március 24., 15:03

2022. március 24., 16:042022. március 24., 16:04

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) minden mezőgazdasági támogatást megvon azoktól a gazdáktól, akik felégetik a földjeiket, az intézmény húsz munkatársa dolgozik terepen, és idén nagyon szigorúan járnak el a törvénysértőkkel.

„Valami miatt – nem tudom, hogy miért – óriási mértékben égetik a tarlót. Nem mindig volt így, régen meggyújtották a sánc szélét, most viszont nagyon száraz a növényzet, vagy keveset kaszáltak az ősszel, nem tudom, de valami miatt nagyon megnőtt a tarlóégetések száma. Minden ég. Házak gyulladnak ki, emberáldozat is van már, úgy tudom.

Mi nagyon szigorúan lépünk fel ilyen ügyekben, nem kímélünk senkit, nem lehet ezt így tovább csinálni.

Mindenki el fogja veszíteni száz százalékban a támogatásokat, aki tetten érünk. A tetten érés nem azt jelenti, hogy elfogjuk az embert égő gyufával a kezében a mező végében – ha hamu van a területén, elveszítheti az egész támogatást” – fakadt ki a helyzetről Haschi András, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.

Elmondta, már száznál is több területtulajdonos van a megyében, akik elveszítik a mezőgazdasági támogatásokat az említett ok miatt. Összehasonlításképpen elmondta,

az elmúlt években egy esztendő alatt volt nagyjából száz ilyen esetük, most viszont egy hét alatt gyűlt össze ennyi, olyan nap is volt – hétfőn –, amikor 21 ilyen bejelentést kaptak a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől (ISU).

Az APIA ugyanis együttműködik ilyen esetekben az ISU-val és a környezetőrséggel is, és a megállapodás értelmében az APIA feladata beazonosítani a felégetett területek tulajdonosait. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha az adott területre igényeltek támogatást, de ez a legtöbb esetben így van, így megkerül a terület tulajdonosa is.

Fotó: Pinti Attila

„Feltételezem, hogy azért gyújtják meg a területeket, hogy az megfeleljen a területalapú támogatás igénylési feltételeinek, de mi a gyufával való kaszálást nem támogatjuk” – hangsúlyozta Haschi András arra utalva, hogy a területlapú támogatás feltétele az, hogy a terület nem lehet gazos, illetve bebokrosodott, tehát elhanyagolt.

Annyi területet felégettek, mint máskor két és fél év alatt

A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője, Alina Ciobotariu is arról számolt be lapunknak, hogy nagyon sok a tarlóégetés idén. „Idén már az év első három hónapjában elérte a tavaly regisztrált esetek felét az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében” – mondta a szóvivő.

Már nem tudják a tűzoltók, hogy hogyan hívják fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet

Fotó: Barabás Ákos

Hozzáfűzte, idén már majdnem ötven beavatkozást hajtottak végre a megyében a hivatásos tűzoltók tarlótüzek miatt, és ebben azok az esetek benne sincsenek, amikor a tüzek eloltásához elegendő volt a települések önkéntes tűzoltóinak a munkája.

Tavaly egész évben összesen 98 riasztást kapott tarlótüzek miatt a megyei tűzoltóság, akkor 200 hektár területet perzseltek fel a lángok, idén viszont már megközelítette az 500 hektárt a felégetett területek mérete.

„Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24. órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott a szóvivő.

A kétszeresére növelnék a kiszabható bírságot

A „tűzzel kaszálók” nem csak az összes mezőgazdasági támogatást veszíthetik el a gyújtogatás miatt, ugyanis a környezetőrségtől is jókora pénzbírságot kaphatnak, amelyet egyébként éppen most tervez a duplájára növelni a környezetvédelmi minisztérium. Amint azt Balla Izabella, az Országos Környezetőrség főbiztos-helyettese a Székelyhonnak elmondta,

természetes személyek esetében 3000 lejtől 6000-ig terjed a tarlóégetésért kiszabható pénzbírság mértéke, jogi személyek esetében pedig 25 ezertől 50 ezer lejig, de a védett területek felégetése már bűncselekménynek számít.

A környezetvédelmi minisztérium azonban szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. Amint arról Balla Izabella tájékoztatott, a természetes személyek esetében a jelenleginek több mint a duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.

Fotó: Pinti Attila

Az Országos Környezetőrség helyettes vezetője a tarlóégetések káros hatásait illetően felhívta a figyelmet arra, amellett, hogy a levegő minőségét rontja a keletkező füst, a felégetett terület állat- és növényvilágában is nagy kárt tesznek a tüzek, amelyek „a talajnak a mikrobiológiáját is tönkre tehetik”. Az erdőkre is veszélyt jelentenek a tarlóégetések, lakott terület közelében pedig az ingatlanokra, de a napokban arra is példa az országban, hogy egy gázpalack-lerakatot közelítettek meg az elharapódzó lángok – sorolta a veszélyeket.