
Lángok emésztik a száraz növényzetet Székelyudvarhely határában március 19-én. Hasonló fotó szinte bármelyik településen készülhetett volna az utóbbi időben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Napok óta a tarlóégetésekkel vannak tele a híradások, a közösségi hálón pedig egymást érik az önkormányzati bejegyzések, amelyben a tüzek okozta károkról számolnak be, vagy éppen lakossági segítséget kérnek az újabb tüzek eloltásában. Azt az érintett hatóságoknál, intézményeknél is látják, hogy idén nagyon megnőtt a tarlótüzek száma, de még a szakemberek is értetlenül állnak a jelenség előtt. Hargita megyében több mint száz gazda veszít el minden mezőgazdasági támogatást, mert „tűzzel kaszáltak”, de ez a szám folyamatosan nő. A környezetvédelmi minisztérium a bírságok drasztikus emelésére készül.
2022. március 24., 15:032022. március 24., 15:03
2022. március 24., 16:042022. március 24., 16:04
A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) minden mezőgazdasági támogatást megvon azoktól a gazdáktól, akik felégetik a földjeiket, az intézmény húsz munkatársa dolgozik terepen, és idén nagyon szigorúan járnak el a törvénysértőkkel.
„Valami miatt – nem tudom, hogy miért – óriási mértékben égetik a tarlót. Nem mindig volt így, régen meggyújtották a sánc szélét, most viszont nagyon száraz a növényzet, vagy keveset kaszáltak az ősszel, nem tudom, de valami miatt nagyon megnőtt a tarlóégetések száma. Minden ég. Házak gyulladnak ki, emberáldozat is van már, úgy tudom.
Mindenki el fogja veszíteni száz százalékban a támogatásokat, aki tetten érünk. A tetten érés nem azt jelenti, hogy elfogjuk az embert égő gyufával a kezében a mező végében – ha hamu van a területén, elveszítheti az egész támogatást” – fakadt ki a helyzetről Haschi András, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Elmondta, már száznál is több területtulajdonos van a megyében, akik elveszítik a mezőgazdasági támogatásokat az említett ok miatt. Összehasonlításképpen elmondta,
Az APIA ugyanis együttműködik ilyen esetekben az ISU-val és a környezetőrséggel is, és a megállapodás értelmében az APIA feladata beazonosítani a felégetett területek tulajdonosait. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha az adott területre igényeltek támogatást, de ez a legtöbb esetben így van, így megkerül a terület tulajdonosa is.
Fotó: Pinti Attila
„Feltételezem, hogy azért gyújtják meg a területeket, hogy az megfeleljen a területalapú támogatás igénylési feltételeinek, de mi a gyufával való kaszálást nem támogatjuk” – hangsúlyozta Haschi András arra utalva, hogy a területlapú támogatás feltétele az, hogy a terület nem lehet gazos, illetve bebokrosodott, tehát elhanyagolt.
A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője, Alina Ciobotariu is arról számolt be lapunknak, hogy nagyon sok a tarlóégetés idén. „Idén már az év első három hónapjában elérte a tavaly regisztrált esetek felét az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében” – mondta a szóvivő.
Már nem tudják a tűzoltók, hogy hogyan hívják fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet
Fotó: Barabás Ákos
Hozzáfűzte, idén már majdnem ötven beavatkozást hajtottak végre a megyében a hivatásos tűzoltók tarlótüzek miatt, és ebben azok az esetek benne sincsenek, amikor a tüzek eloltásához elegendő volt a települések önkéntes tűzoltóinak a munkája.
„Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24. órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott a szóvivő.
A „tűzzel kaszálók” nem csak az összes mezőgazdasági támogatást veszíthetik el a gyújtogatás miatt, ugyanis a környezetőrségtől is jókora pénzbírságot kaphatnak, amelyet egyébként éppen most tervez a duplájára növelni a környezetvédelmi minisztérium. Amint azt Balla Izabella, az Országos Környezetőrség főbiztos-helyettese a Székelyhonnak elmondta,
A környezetvédelmi minisztérium azonban szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. Amint arról Balla Izabella tájékoztatott, a természetes személyek esetében a jelenleginek több mint a duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.
Fotó: Pinti Attila
Az Országos Környezetőrség helyettes vezetője a tarlóégetések káros hatásait illetően felhívta a figyelmet arra, amellett, hogy a levegő minőségét rontja a keletkező füst, a felégetett terület állat- és növényvilágában is nagy kárt tesznek a tüzek, amelyek „a talajnak a mikrobiológiáját is tönkre tehetik”. Az erdőkre is veszélyt jelentenek a tarlóégetések, lakott terület közelében pedig az ingatlanokra, de a napokban arra is példa az országban, hogy egy gázpalack-lerakatot közelítettek meg az elharapódzó lángok – sorolta a veszélyeket.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!