
Fotó: Barabás Ákos
A selyempapír zizegésében angyalszárnyak suhanását sejtettünk, a meglibbentett-megcsavart sztaniol hangja olyan volt, mint az előkívánkozó karácsonyi titok. Idézzük meg a múltat! Egy kis „édességcsináló” nosztalgiára hívjuk Önt is.
2017. december 26., 10:112017. december 26., 10:11
Milyen boldogak voltak azok az adventi esték, amikor diót törtünk kalákában, mákot daráltunk és utolsó mozzanatként nem zörgős műanyagba, hanem rojtos végű selyempapírba bugyoláltuk a szaloncukkedliket. Aztán a ricselőgép pomponszerű „angyalruhácskákat” szelt a felaggatandó szaloncukroknak.
A szomszédunkban lakott egy régi vágású, idős cukrász, Dombi Józsi bácsi. Már novemberben megszámlálhatatlan sorokban dermedeztek nála a márványlapon a fondant-bombonok. Puha penzlivel seperte le róluk a keményítőt, aztán kilóra árulta – mesélgettem a régi történetet a nagygalambfalvi Borsai-Nagy Klára Idősek Klubjában a minap, miközben az asszonyok ollóval bevagdosták a színes selyempapírcsíkokat, szabdalták az alufóliát és göngyölgették a kétszáz darabnyi karácsonyi édességet.
Fotó: Barabás Ákos
A régi, ma is előkereshető nagygalambfalvi szaloncukorrecept minden bizonnyal egy valahai tiszteletesasszonytól ered. Mesélte a helybéli, ma Karácsonyfalván élő Béla G. Irma tanító néni: tepsibe öntötték a kész masszát, és miután megkötött, téglatest alakúra szabták, majd krepp-papírba csomagolták.
Ma is a ráfordított munkáról, gondosságról, ízéről, állagáról és nem utolsósorban csomagolásáról ismerszik meg a jó minőségű szaloncukor – tudják ezt a nagygalambfalvi asszonyok. Pásztor Jolán, Molnár Emma és Puja Irma egy egész napot dolgozott, hogy a két kiló cukorból mutatós és omlós finomság készüljön. Elárulták a gasztrotitkokat: egy kiló cukorhoz három deci víz és két-három kanál ecet jár. Habzásig kell főzni, majd fakanállal fehéredésig kavarni. Dióval, császárkörte-esszenciával és málnaszörppel ízesítették-színezték.
Fotó: Barabás Ákos
Utána formába kell önteni. Ezt „házi” módon, kreatívan oldották meg: parafa dugóból készült a sablon, amivel a bőségesen szétterített lisztbe mélyedéseket nyomtak. Ezekbe kanalazták a kész masszát. Örömmel, szeretettel adagolták, majd miután megkötött, letisztították róluk a lisztet. Karácsonyosra díszített tálakról csomagolták az asszonyok.
A kaláka első perceiben Kányádi György református lelkipásztor igei gondolatokkal biztatott:
Farkas Irénke néninek az édesanyja énekelte el a Csordapásztorok című éneket. Ő elvette az imakönyvet, és úgy megtanulta az abban lévő dalokat, hogy ma is tudja – hallhattuk a megszámlálhatatlan szakaszt. Ez volt neki a legszebb karácsonyi ajándék. Másik, adventi éneket egy rorátén akkor tanulta meg a kántortól, amikor özvegy maradt. Először énekelve meg is könnyezte.
Kányádi Ibolyát ötéves korában faszánnal vitték szenteste egy „magtalan nénjéhez”. A szomszéd bácsi öltözött angyalnak, és csengetett. Ajándékosztás után levette a fehér lepedőt magáról, amit így látott mesélőnk: „jaj, az angyal elrepült”. Az akkor kapott pici porcelánbabára máig emlékszik, annak babakocsiját pedig falumúzeumuknak ajándékozta.
Fotó: Barabás Ákos
Megtudtuk:
Csengővel kérezkedtek be a betlehemesek. Az udvaron gyönyörűen énekeltek, miközben bent főtt a töltött káposzta. Laczkó Gizella arra emlékszik: édesanyja beteg volt egy karácsonykor. A kapualjakban árulták a szaloncukrot, boldog volt, ha bár tíz darabot vehetett. Ha vízkeresztig nem maradt elég dió, alma, szaloncukor a fán, kockacukorral pótolták, vagy kettévágták, hogy találjon a pap jó sok díszítményt rajta.
László Magdolnáék úgy várták az angyalt, hogy előtte megfürödtek és lefektették őket. Örök emléke az édesapja által fából faragott baba és annak bútorai. A karácsonyfa körül elénekelték a Mennyből az angyalt, utána birtokba vették a becses, saját készítésű ajándékokat. A tanyán lakó Irénke néninek a faluba, az éjféli misére menés is megható volt. Hallja lelkében a Messiásunk született dallamát.
Még nevetgéltünk a karácsonyfák éjszakai megdézsmálásának és a felnőttek tudományát meghaladó módon történt visszacsomagolásának turpisságain. Végül szaloncukros kalákánkról a Benedekfi Piroska által készített míves karácsonyi igelappal tértünk haza.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazták a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítását. Most annak utazó „kapszulaváltozata”, a Székely Menyasszony érkezik Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába, de mi is hozzájárulhatunk a sikeréhez.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Lakóház tetőtere kapott lángra hétfőn este a Maros megyei Szalárdtelepen, ahol közösen vágtak neki az oltásnak az országos katasztrófavédelem Maros és a Hargita megye munkatársai.
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg hétfőn a belügyminisztérium.
A védelmi és a belügyminisztérium képviselőinek a jövő hét végéig ki kell dolgozniuk a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet – jelentette ki hétfőn Radu Miruță védelmi miniszter.
szóljon hozzá!