
Az egyik legsúlyosabb, környezet elleni bűncselekmény egy medve megölése volt. Az állatot a helyszínen meg is nyúzták
Fotó: Veres Nándor
Megölték a medvét és ott helyben, az út szélén meg is nyúzták – ez volt az idei év egyik legsúlyosabb, természet elleni bűncselekménye Hargita megyében, amely miatt bűnvádi eljárást kezdeményezett a környezetőrség. Jó tudni viszont, hogy a legsúlyosabb büntetési tételt – többéves börtönbüntetést – egy sokkal hétköznapibb cselekedet miatt szabhatja ki a bíróság, ami sokakat érinthet.
2022. október 17., 21:512022. október 17., 21:51
Hét esetben kezdeményezte bűnvádi eljárás megindítását a Hargita Megyei Környezetőrség idén, különböző, környezet elleni bűncselekmények miatt. Amint azt Balla Izabellától, a hatóság főbiztosától megtudtuk, természetvédelmi területen történő gyújtogatás, hulladékégetés, valamint szigorúan védett állat illegális elpusztítása miatt tettek bűnvádi feljelentést, az esetek egy részében ismeretlen tettes ellen.
Az egyik ilyen bűncselekmény egy medve megölése volt a Bucsinon.
Az esetet a vadőr jelentette – ő bukkant rá a megölt medvére –, és az ügyben két bűnvádi feljelentés is történt: az illetékes vadásztársaság a vadászati törvény, a környezetőrség pedig az 57-es környezetvédelmi törvény megsértése miatt kezdeményezte hivatalból a bűnvádi eljárás megindítását ismeretlen tettes ellen – tájékoztatott Balla Izabella. Az eset még áprilisban történt, és az eljárás még nem zárult le. Ez azonban nem rendhagyó, ugyanis gyakran négy évig is elhúzódnak az ilyen ügyek.

Négyéves hím medvét lőhetett le egy vadorzó vasárnap a Bucsin-tető közelében, az országúton. Bűnügyi nyomozás indult, keresik az ismeretlen elkövetőt, esetleges társait.
A szigorúan védett állat illegális elpusztítása miatt kiszabható börtönbüntetés három hónaptól egy évig terjed, illetve pénzbírság mellett is dönthet a bíróság.
Nem árt azonban tudni, hogy egy másik, jóval hétköznapibb környezet elleni bűncselekmény miatt ennél lényegesen súlyosabb, 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A hulladékégetés ez a törvénysértés, az ugyanis idén április óta bűncselekménynek minősül. Ilyen ügyben is indult eljárás Hargita megyében:
Az új törvény értelmében azonban az avar, a zöld-, illetve bármilyen más hulladék elégetése is bűncselekménynek minősül, jó, ha tudják ezt a kerttulajdonosok.
Természetvédelmi területen a növényzet felégetése szintén három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Ilyen esetben is indult bűnvádi eljárás idén Hargita megyében, Csíkszereda környékén van egy mocsaras területrész, leggyakrabban azt szokták felégetni – mondta az ismétlődő esetekről Balla Izabella.
Az egyik leggyakoribb kihágás egyébként a tarlóégetés Hargita megyében, ezt évek óta visszatérő problémaként tartják számon a környezetőrségnél, akárcsak a hulladékok nem megfelelő kezelését, ártalmatlanítását, illetve a környezetvédelmi szabályozás hiányában folytatott munkálatokat, tevékenységeket.
Visszatérő probléma Hargita megyében a tarlóégetés, és ez az egyik leggyakoribb kihágás, ami miatt eljárást indít a környezetőrség
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Idén a megyei környezetőrség leggyakrabban a környezetvédelmi szabályozás hiányában folytatott munkálatok, tevékenységek, a hulladékok nem megfelelő kezelése, illetve az előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása miatt szabott ki pénzbírságokat” – tájékoztatott a megyei hatóság főbiztosa. Megjegyezte,
egyik esetben egy hulladékgazdálkodási vállalat ellen indítottak eljárást azért, mert engedély nélküli helyen tárolták a hulladékot, a másik esetben a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérő tevékenység miatt bírságoltak.
Minden vízzel, illetve természetvédelmi területtel kapcsolatos munkálatra – például építkezésre, halastó létesítésére – jóváhagyást kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől, ám gyakran előfordul, hogy ezt elmulasztják megtenni, vagy megszerzik a jóváhagyást, de nem az abban foglaltaknak megfelelően végzik a tevékenységet – részletezte az egyik leggyakoribb kihágást Balla Izabella.
A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője kérdésünkre arról is tájékoztatott, hogy a felderített kihágások száma nagyban összefügg a személyzet létszámával, ezért a tavalyi és idei adatok összehasonlítását is ennek fényében érdemes elvégezni. A hatóság az elmúlt esztendő legnagyobb részében három biztossal (terepre is kijáró alkalmazottal) működött,
„Idén nagyobb értékű bírságokat szabott ki az őrség. 2021-ben a megyei környezetőrség 31 esetben rótt ki pénzbírságot, ezek összértéke 532 500 lej volt, idén szeptember 30-ig pedig 32 pénzbírságot alkalmazott a hatóság, 628 000 lej értékben. A pénzbírságok mellett hét esetben írásbeli figyelmeztetést kaptak a szabálysértők, továbbá öt terület helyreállítását és két tevékenység felfüggesztését írta elő kiegészítő büntetésként az őrség” – tájékoztatott a hatóság tevékenységéről Balla Izabella.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
5 hozzászólás