
Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A varjak, csókák és szarkák kilövését augusztusban kezdték meg Székelyudvarhelyen, azóta gyakorlatilag megoszlott a közösség: egyesek szerint így kell eljárni, mások szerint embertelen ez az eljárás. A kilövésekről szakember véleményét is kikértük. Kiderült, hogy bár rövidtávon az akció elüldözi a madarakat, a puskadurrogtatás nem jelent megoldást a problémára.
2022. szeptember 11., 12:222022. szeptember 11., 12:22
A zavaró madarak kilövésére vonatkozóan még június közepén tudatta hivatalos oldalán Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, hogy megkapták a szükséges minisztériumi engedélyeket. A dolmányos és vetési varjak, csókák, valamint a szarkák kilövését augusztusban el is kezdték. Az állomány ritkítására támogató és ellenző érvek is érkeztek több ízben. A szakszerűség érdekében lapunk kikérte egy madárkutató véleményét is, hogy voltaképpen hol a hiba a kilövésekkel kapcsolatban, és hogy miért bizonyul ez a megoldási stratégia értelmetlennek.
Szabó József madárszakértő is értesült arról, hogy többen panaszkodtak a kórházból, illetve a környező negyedekből a zajongó madarak miatt. Elmondása szerint jogosnak tartja a panaszokat, hiszen az embereket zavarja a hangjuk, meg büdös az ürülékük is.
– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.
„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.
Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”
Idén októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában.
Nicușor Dan államfő november 24-ére összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepelt.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) több mint 10 járművet biztosított azoknak, akiknek el kell hagyniuk az Ukrajnával határos Ceatalchioi települést, de evakuálásuk nehezen halad, mert az emberek nem akarják elhagyni az otthonukat.
Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.
Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
szóljon hozzá!