Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A varjak, csókák és szarkák kilövését augusztusban kezdték meg Székelyudvarhelyen, azóta gyakorlatilag megoszlott a közösség: egyesek szerint így kell eljárni, mások szerint embertelen ez az eljárás. A kilövésekről szakember véleményét is kikértük. Kiderült, hogy bár rövidtávon az akció elüldözi a madarakat, a puskadurrogtatás nem jelent megoldást a problémára.
2022. szeptember 11., 12:222022. szeptember 11., 12:22
A zavaró madarak kilövésére vonatkozóan még június közepén tudatta hivatalos oldalán Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, hogy megkapták a szükséges minisztériumi engedélyeket. A dolmányos és vetési varjak, csókák, valamint a szarkák kilövését augusztusban el is kezdték. Az állomány ritkítására támogató és ellenző érvek is érkeztek több ízben. A szakszerűség érdekében lapunk kikérte egy madárkutató véleményét is, hogy voltaképpen hol a hiba a kilövésekkel kapcsolatban, és hogy miért bizonyul ez a megoldási stratégia értelmetlennek.
Szabó József madárszakértő is értesült arról, hogy többen panaszkodtak a kórházból, illetve a környező negyedekből a zajongó madarak miatt. Elmondása szerint jogosnak tartja a panaszokat, hiszen az embereket zavarja a hangjuk, meg büdös az ürülékük is.
– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.
„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.
Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, ettől függetlenül az energiaügyi miniszter „belőtte”, hogy nagyjából milyen intervallumban mozoghat az elektromos energia kilowattóránkénti ára.
A hálózaton végzett javítási munkálatok miatt nem lesz víz a mai napon Gyergyószentmiklós egy részén.
Csíkszereda és Izmir, valamint a két város környékének szépségeit tárják a nézők szeme elé a megyeháza földszinti kiállítóterében nyíló fotókiállítással pénteken.
Az Anghel Saligny programmal nehéz összeegyeztetni az átfogó felújításokat, mivel kizárólag aszfaltozásokra költhetők a jóváhagyott támogatások. Emiatt Csíkszeredában több beruházás, így a Nagy István festő sétány felújítása is tovább késlekedik.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön a Bethlen Gábor utcában a kórház és a múzeum közötti szakaszon – adja hírül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.
Egyszerűsített feltételek teljesítésével kaphatnak élelmiszer-biztonsági engedélyt a jövőben azok az őstermelők, akik feldolgozott formában értékesítenék zöldségeiket, gyümölcseiket. Az ilyen kistermelők számára új kategóriát hoz létre a szakhatóság.
Igazgató nélkül maradt a székelyudvarhelyi Hargita Business Center (HBC), miután „főnökét”, Szakács-Paál Istvánt polgármesterré választották. Szerdán kiderült, hogy fél évig Berkeczi Zsolt vezeti az intézményt.
szóljon hozzá!