– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.

„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.

Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”