Hirdetés
Hirdetés

Örményországból jött Székelyföldre kutatni

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban •  Fotó: Balázs Katalin

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban

Fotó: Balázs Katalin

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia vendége volt két hétig Lusine Sargsyan örmény doktorandusz. A különleges vendéggel Magyari Sáska Zsolt tolmács segítségével beszélgettünk.

Balázs Katalin

2017. június 10., 13:012017. június 10., 13:01

– Egyből egy hármas kérdés: ki ön, honnan érkezett, és mit csinál itt, Szentmiklóson?

– Lusine Sargsyannak hívnak, művészettörténész vagyok, most végzem a doktori tanulmányaimat a Jereváni Állami Egyetemen, és az örmény művészetek tanszéken oktatok. Örményországból jöttem Romániába tanulmányozni az örmény kézzel írt örökséget. 2013-tól kezdődően kezdtem érdekelődni a romániai kézzel írt örmény örökség iránt, amikor elnyertem a New Europe College ösztöndíját. Abban az évben öt hónapot voltam Romániában, tanulmányoztam a bukaresti és kolozsvári kéziratokat. Most ismét itt vagyok, ugyanannak az intézetnek az ösztöndíjasaként, és Gyergyószentmiklóson folytatom a kutatást. Valójában itt már befejeztem a munkám, holnap Szépvízre megyek, hogy folytassam a kutatást ott, utána utazom Ploiești-re, és így tovább, hiszen

Hirdetés

örmény örökséget mindenhol fel lehet lelni Romániában,

akárcsak örményeket, akik erre a földre jöttek a középkortól kezdődően.

– Mi az, amit Gyergyószentmiklóson talált?

– Számomra a legérdekesebbek a kéziratok, mert ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az örmények ittlétének. A kéziratok mutatják meg számunkra az itt élt örmények életét, hogy kik voltak, miért jöttek ide, Romániába, mit csináltak itt az évszázadok alatt. Itt, a gyergyószentmiklósi örmény könyvtárban találtam olyan régi könyveket is, amelyeket még 1850 előtt nyomtattak.

Nagyon meglepődtem, amikor megláttam itt a legrégebb nyomtatott örmény Bibliát,

amelyet 1666-ban adtak ki Amszterdamban. Ez a plébániai könyvtár valóban mindenki számára nyitott múzeum lehet, nemcsak a gyergyószentmiklósiak számára, de egész Romániának, illetve a turisták számára is.

– A templomi kelyheken is talált olyan feliratokat, amelyek érdekesek?

Igen, a plébános megmutatta, valóban vannak örmény feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közösségből kik adományozták azokat a gyergyószentmiklósi örmény templom számára. Lengyel származásra vonatkozó felirat is van egyiken, a Stanislav névre emlékszem. A kéziratok kolofonjaiban szintén találunk információkat arra vonatkozóan, hogy hol írták őket: Lengyelországban, Ukrajnában a Krímen, a késő középkori Moldvában.

Ezek a bejegyzések megmutatják az útját az örmények vándorlásának, hogy honnan érkeztek Gyergyószentmiklósra.

– Ittléte alatt dokumentálta, rendezte az örmény könyveket?

– Igen, természetesen. Első fázisban az itteni leltározásom alapján megcsinálom a régi nyomtatott könyvek katalógusát, amely után az interneten könnyen megtalálható lesz a könyv története, mert ezek nem egyedi példányok. A kéziratok katalogizálása hosszabb folyamat lesz. Rövid leltári leírásuk már megvan, de a pontos katalogizálás elkészülésére, amely részleteiben leírja a kéziratokat, még várni kell.

– Mennyire tartja negatívnak, vagy természetesnek, hogy az itteni örmények elhagyták az örmény nyelvet?

– Szerettem volna olyan személyeket találni itt, akik örmény gyökerekkel rendelkeznek, és tudnak örményül beszélni, de nem sikerült. Azt hiszen, ez a helyzet szokványos, a több mint 300 év, amióta betelepedtek, már történelem. Nincsenek örmény iskolák itt. Honnan tanulhatnák meg az örmény nyelvet, még ha szeretnék is? Hasonló helyzet van Szamosújváron, ahol tudjuk, hogy volt örmény iskola a 18–19. században, de most senki sem beszél örményül. Azt hiszem, ez természetes helyzet.

– Tud-e Nyugat-Európában olyan régi örmény közösséget, amely nem így élte meg az új hazába költözést?

– Nyugat-Európában más a helyzet. Ott vannak armenológiai tanszékek különböző egyetemeken, vannak örmény iskolák. A velencei mechitaristák 48 örmény iskolát alapítottak egész Európában és Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában a 18. század végétől kezdődően és a 19. században. Tehát Nyugat-Európában jobb a helyzet, de hogy azok, akiknek ősei a 19. században érkeztek oda, tudnak-e örményül beszélni, nehéz megmondani, nem hiszem.

Azok, akiknek ősei a népirtás idején érkeztek Nyugat-Európába, tehát akik harmadik generációs örmények, ők beszélnek örményül.

– Mi könnyen meg tudjuk különböztetni az örményeket a székelyektől. Ön megérzi-e, látja-e, hogy ki az örmény?

– Nem, nem tudom megmondani. Azt hiszem, hogy a levegő, a víz, a klíma befolyásolja még az emberek arcvonásait is.

– Mikorra várjuk vissza?

– Remélem, hogy következő alkalommal a könyvemmel jövök már vissza, de őszintén megmondva ez néhány évbe beletelik. Szükségem van még néhány rövid tanulmányi útra Erdélybe, Kolozsvárra, Szamosújvárra. Körülbelül 300 kéziratot kell tanulmányoznom, az időbe telik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Robot vágta el a szalagot az erdélyi mesterségesintelligencia-kutatóintézet megnyitóján

Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.

Robot vágta el a szalagot az erdélyi mesterségesintelligencia-kutatóintézet megnyitóján
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan: félek 2028-tól

„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.

Nicușor Dan: félek 2028-tól
Nicușor Dan: félek 2028-tól
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan: félek 2028-tól

2026. november 19., csütörtök

Rendszám nélküli járművet vezető és ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök

Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.

Rendszám nélküli járművet vezető és ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Egy fiatal nő meghalt, egy kétéves gyermek életéért pedig küzdenek, miután elgázolt a vonat egy autót

Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.

Egy fiatal nő meghalt, egy kétéves gyermek életéért pedig küzdenek, miután elgázolt a vonat egy autót
2026. november 19., csütörtök

Heves szélviharok várhatók a hegyekben

Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.

Heves szélviharok várhatók a hegyekben
Heves szélviharok várhatók a hegyekben
2026. november 19., csütörtök

Heves szélviharok várhatók a hegyekben

2026. november 19., csütörtök

Úgy szerette már Georgescut, hogy el nem felejthette megharapni a csendőrt

Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.

Úgy szerette már Georgescut, hogy el nem felejthette megharapni a csendőrt
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Egy hétbe is belekerülhet, amíg egy román tehervonat eléri a magyar határt a Fekete-tengertől a székelyföldi szenátor szerint

A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.

Egy hétbe is belekerülhet, amíg egy román tehervonat eléri a magyar határt a Fekete-tengertől a székelyföldi szenátor szerint
2026. november 19., csütörtök

Újraiparosításról beszélt Gyergyószék parlamenti képviselője

Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.

Újraiparosításról beszélt Gyergyószék parlamenti képviselője
2026. november 19., csütörtök

Hiába szűnt meg a vonatközlekedés, nem lehet egyszerűen eltüntetni a parajdi vasúti átjárók jelzéseit

Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.

Hiába szűnt meg a vonatközlekedés, nem lehet egyszerűen eltüntetni a parajdi vasúti átjárók jelzéseit
Hirdetés