Hirdetés
Hirdetés

Örményországból jött Székelyföldre kutatni

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban •  Fotó: Balázs Katalin

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban

Fotó: Balázs Katalin

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia vendége volt két hétig Lusine Sargsyan örmény doktorandusz. A különleges vendéggel Magyari Sáska Zsolt tolmács segítségével beszélgettünk.

Balázs Katalin

2017. június 10., 13:012017. június 10., 13:01

– Egyből egy hármas kérdés: ki ön, honnan érkezett, és mit csinál itt, Szentmiklóson?

– Lusine Sargsyannak hívnak, művészettörténész vagyok, most végzem a doktori tanulmányaimat a Jereváni Állami Egyetemen, és az örmény művészetek tanszéken oktatok. Örményországból jöttem Romániába tanulmányozni az örmény kézzel írt örökséget. 2013-tól kezdődően kezdtem érdekelődni a romániai kézzel írt örmény örökség iránt, amikor elnyertem a New Europe College ösztöndíját. Abban az évben öt hónapot voltam Romániában, tanulmányoztam a bukaresti és kolozsvári kéziratokat. Most ismét itt vagyok, ugyanannak az intézetnek az ösztöndíjasaként, és Gyergyószentmiklóson folytatom a kutatást. Valójában itt már befejeztem a munkám, holnap Szépvízre megyek, hogy folytassam a kutatást ott, utána utazom Ploiești-re, és így tovább, hiszen

Hirdetés

örmény örökséget mindenhol fel lehet lelni Romániában,

akárcsak örményeket, akik erre a földre jöttek a középkortól kezdődően.

– Mi az, amit Gyergyószentmiklóson talált?

– Számomra a legérdekesebbek a kéziratok, mert ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az örmények ittlétének. A kéziratok mutatják meg számunkra az itt élt örmények életét, hogy kik voltak, miért jöttek ide, Romániába, mit csináltak itt az évszázadok alatt. Itt, a gyergyószentmiklósi örmény könyvtárban találtam olyan régi könyveket is, amelyeket még 1850 előtt nyomtattak.

Nagyon meglepődtem, amikor megláttam itt a legrégebb nyomtatott örmény Bibliát,

amelyet 1666-ban adtak ki Amszterdamban. Ez a plébániai könyvtár valóban mindenki számára nyitott múzeum lehet, nemcsak a gyergyószentmiklósiak számára, de egész Romániának, illetve a turisták számára is.

– A templomi kelyheken is talált olyan feliratokat, amelyek érdekesek?

Igen, a plébános megmutatta, valóban vannak örmény feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közösségből kik adományozták azokat a gyergyószentmiklósi örmény templom számára. Lengyel származásra vonatkozó felirat is van egyiken, a Stanislav névre emlékszem. A kéziratok kolofonjaiban szintén találunk információkat arra vonatkozóan, hogy hol írták őket: Lengyelországban, Ukrajnában a Krímen, a késő középkori Moldvában.

Ezek a bejegyzések megmutatják az útját az örmények vándorlásának, hogy honnan érkeztek Gyergyószentmiklósra.

– Ittléte alatt dokumentálta, rendezte az örmény könyveket?

– Igen, természetesen. Első fázisban az itteni leltározásom alapján megcsinálom a régi nyomtatott könyvek katalógusát, amely után az interneten könnyen megtalálható lesz a könyv története, mert ezek nem egyedi példányok. A kéziratok katalogizálása hosszabb folyamat lesz. Rövid leltári leírásuk már megvan, de a pontos katalogizálás elkészülésére, amely részleteiben leírja a kéziratokat, még várni kell.

– Mennyire tartja negatívnak, vagy természetesnek, hogy az itteni örmények elhagyták az örmény nyelvet?

– Szerettem volna olyan személyeket találni itt, akik örmény gyökerekkel rendelkeznek, és tudnak örményül beszélni, de nem sikerült. Azt hiszen, ez a helyzet szokványos, a több mint 300 év, amióta betelepedtek, már történelem. Nincsenek örmény iskolák itt. Honnan tanulhatnák meg az örmény nyelvet, még ha szeretnék is? Hasonló helyzet van Szamosújváron, ahol tudjuk, hogy volt örmény iskola a 18–19. században, de most senki sem beszél örményül. Azt hiszem, ez természetes helyzet.

– Tud-e Nyugat-Európában olyan régi örmény közösséget, amely nem így élte meg az új hazába költözést?

– Nyugat-Európában más a helyzet. Ott vannak armenológiai tanszékek különböző egyetemeken, vannak örmény iskolák. A velencei mechitaristák 48 örmény iskolát alapítottak egész Európában és Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában a 18. század végétől kezdődően és a 19. században. Tehát Nyugat-Európában jobb a helyzet, de hogy azok, akiknek ősei a 19. században érkeztek oda, tudnak-e örményül beszélni, nehéz megmondani, nem hiszem.

Azok, akiknek ősei a népirtás idején érkeztek Nyugat-Európába, tehát akik harmadik generációs örmények, ők beszélnek örményül.

– Mi könnyen meg tudjuk különböztetni az örményeket a székelyektől. Ön megérzi-e, látja-e, hogy ki az örmény?

– Nem, nem tudom megmondani. Azt hiszem, hogy a levegő, a víz, a klíma befolyásolja még az emberek arcvonásait is.

– Mikorra várjuk vissza?

– Remélem, hogy következő alkalommal a könyvemmel jövök már vissza, de őszintén megmondva ez néhány évbe beletelik. Szükségem van még néhány rövid tanulmányi útra Erdélybe, Kolozsvárra, Szamosújvárra. Körülbelül 300 kéziratot kell tanulmányoznom, az időbe telik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 10., szerda

Kezdődhet a bentlakásomlás-per elsőfokú tárgyalása

Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.

Kezdődhet a bentlakásomlás-per elsőfokú tárgyalása
Hirdetés
2026. június 10., szerda

„Az emberek kormányt akarnak” – a pártoknak üzent Nicușor Dan

Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.

„Az emberek kormányt akarnak” – a pártoknak üzent Nicușor Dan
2026. június 10., szerda

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna
2026. június 10., szerda

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt

A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok

Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok
2026. június 10., szerda

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta

A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta
2026. június 10., szerda

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát

A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás
2026. június 10., szerda

Szerdán is erősödött a lej

Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.

Szerdán is erősödött a lej
Szerdán is erősödött a lej
2026. június 10., szerda

Szerdán is erősödött a lej

2026. június 10., szerda

Az APIA támogatást is befolyásolhatja a kiskérődzők pestise

A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.

Az APIA támogatást is befolyásolhatja a kiskérődzők pestise
Hirdetés