Hirdetés
Hirdetés

Nyolcvan éve történt Észak-Erdély visszacsatolása Magyarországhoz

•  Fotó: Erdelyvisszatert.uw.hu

Fotó: Erdelyvisszatert.uw.hu

Szinte napra pontosan nyolcvan esztendeje, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy részét, Észak-Erdélyt.

Kozán István

2020. augusztus 31., 11:542020. augusztus 31., 11:54

A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt. A két fél elsődlegesen egy katonai konfliktusban gondolkodott, ám Németországnak nem állt érdekében ez, valamint félt egy szovjet beavatkozástól, ezért avatkozott közbe.

A tárgyalások 1940. augusztus 29-én kezdődtek meg Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter döntőbíráskodásával Bécsben, és másnapra mindkét kormány beleegyezését adta. Ezután került sor a határozat kihirdetésére, amely

Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta,

így ismét az ország része lett több mint 43 ezer  négyzetkilométernyi terület, amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38 százaléka, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6 százaléka volt magyar nemzetiségű.

Hirdetés

A román és a magyar történetírás egymástól eltérő módon értékelte és értékeli ma is a második bécsi döntést. Míg a román szerzők túlnyomó többsége a „bécsi diktátum” megjelölést használja – a döntés Bukarestre erőszakolt kényszerítő jellegét hangsúlyozva –, addig a magyar historiográfiába a „döntőbíráskodás”, a „második bécsi döntés” semlegesebb fogalma vonult be.

Örömmel fogadták

1940 szeptemberében Észak-Erdélybe bevonultak a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka. Szatmárnémetibe szeptember 5-én, Zilahra 8-án vonultak be a honvédek; Csíkszeredába szeptember 11-ére érkeztek meg a magyar csapatok. A korabeli fényképekből és beszámolókból tudjuk, hogy a csíkiak nagy örömmel fogadták a bevonuló magyar honvédeket, „Isten hozott honvédek!” feliratú és ahhoz hasonló táblákat tartva a kezükben. Több fénykép is megörökítette, ahogy a csíkszeredai, illetve a csíki asszonyok és lányok székely népviseletben integettek a városba bevonuló magyar honvédeknek.

A boldogság azonban nem tartott sokáig: a második világháborúban vesztesnek kikiáltott Magyarországot újabb csonkítással sújtották, az 1947-es párizsi békeszerződés ismét a trianoni határok közé szorította.

Összeállításunkhoz a Wikipédia enciklopédiát és korabeli visszaemlékezéseket használtunk fel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Nicușor Dan: Nyugat-barát kisebbségi kormány körvonalazódik a pártegyeztetések során

A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.

Nicușor Dan: Nyugat-barát kisebbségi kormány körvonalazódik a pártegyeztetések során
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Pusztító földrengések voltak Venezuelában: az első becslések szerint akár több tízezren is meghalhattak

Legalább 32 ember meghalt, mintegy 700-an pedig megsérültek azt követően, hogy szerdán két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuelát. A rengések jelentős pusztítást okoztak, a hatóságok szerint az áldozatok száma drasztikusan emelkedni fog.

Pusztító földrengések voltak Venezuelában: az első becslések szerint akár több tízezren is meghalhattak
2026. június 25., csütörtök

Négy helyszínen, színes programokkal kezdődnek a városnapok Marosvásárhelyen

Operettekkel, óratorony koncerttel kezdődnek csütörtökön a 29. Marosvásárhelyi Napok, amely vasárnapig számos érdekes programot kínál az érdeklődőknek. Forgalomkorlátozásra is számítani kell a rendezvény miatt.

Négy helyszínen, színes programokkal kezdődnek a városnapok Marosvásárhelyen
2026. június 25., csütörtök

Zetelakán volt a legtöbb medveriasztás az év első felében

Összesen 148 alkalommal adtak ki Ro-Alert riasztás Hargita megyében az idei év eddigi részében, mert medvék jelentek meg lakott területeken, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A legtöbb riasztást Zetelakán regisztrálták.

Zetelakán volt a legtöbb medveriasztás az év első felében
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Mikor lesz vége az utcafelújításoknak Székelyudvarhelyen?

Több utcában is zajlanak a felújítási munkálatok Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási projekt részeként, ami igencsak megnehezíti az autós közlekedést, ezért rákérdeztünk a városházán, hogy milyen munkálatok zajlanak és mire kell még számítani.

Mikor lesz vége az utcafelújításoknak Székelyudvarhelyen?
2026. június 24., szerda

Felkötötték, meglőtték, bezsákolták és vízbe dobták – kutyasorsok Székelyföldön

Meglőtt, felakasztott, agyonvert és éheztetett kutyák tucatjai kerültek be az elmúlt évek alatt a csíktaplocai kutyamenhelyre. Ez a székelyföldi kutyatartás árnyoldala, az esetenkénti, meglehetősen kegyetlen bánásmód az állatokkal.

Felkötötték, meglőtték, bezsákolták és vízbe dobták – kutyasorsok Székelyföldön
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Év végéig érvényben marad az alapélelmiszerek árréskorlátozása

Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.

Év végéig érvényben marad az alapélelmiszerek árréskorlátozása
2026. június 24., szerda

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást

Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást
2026. június 24., szerda

Tanulók ezrei nem mentek el a matematikavizsgára

A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Tanulók ezrei nem mentek el a matematikavizsgára
Hirdetés