
Fotó: Erdelyvisszatert.uw.hu
Szinte napra pontosan nyolcvan esztendeje, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy részét, Észak-Erdélyt.
2020. augusztus 31., 11:542020. augusztus 31., 11:54
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt. A két fél elsődlegesen egy katonai konfliktusban gondolkodott, ám Németországnak nem állt érdekében ez, valamint félt egy szovjet beavatkozástól, ezért avatkozott közbe.
A tárgyalások 1940. augusztus 29-én kezdődtek meg Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter döntőbíráskodásával Bécsben, és másnapra mindkét kormány beleegyezését adta. Ezután került sor a határozat kihirdetésére, amely
így ismét az ország része lett több mint 43 ezer négyzetkilométernyi terület, amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38 százaléka, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6 százaléka volt magyar nemzetiségű.
A román és a magyar történetírás egymástól eltérő módon értékelte és értékeli ma is a második bécsi döntést. Míg a román szerzők túlnyomó többsége a „bécsi diktátum” megjelölést használja – a döntés Bukarestre erőszakolt kényszerítő jellegét hangsúlyozva –, addig a magyar historiográfiába a „döntőbíráskodás”, a „második bécsi döntés” semlegesebb fogalma vonult be.
1940 szeptemberében Észak-Erdélybe bevonultak a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka. Szatmárnémetibe szeptember 5-én, Zilahra 8-án vonultak be a honvédek; Csíkszeredába szeptember 11-ére érkeztek meg a magyar csapatok. A korabeli fényképekből és beszámolókból tudjuk, hogy a csíkiak nagy örömmel fogadták a bevonuló magyar honvédeket, „Isten hozott honvédek!” feliratú és ahhoz hasonló táblákat tartva a kezükben. Több fénykép is megörökítette, ahogy a csíkszeredai, illetve a csíki asszonyok és lányok székely népviseletben integettek a városba bevonuló magyar honvédeknek.
A boldogság azonban nem tartott sokáig: a második világháborúban vesztesnek kikiáltott Magyarországot újabb csonkítással sújtották, az 1947-es párizsi békeszerződés ismét a trianoni határok közé szorította.
Összeállításunkhoz a Wikipédia enciklopédiát és korabeli visszaemlékezéseket használtunk fel.
Narancssárga riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat több településre Hargita megyében szerda estére. Erős széllökések, jégeső és villámlás is kísérheti a ma esti vihart Korond térségében.
A védelmi minisztérium közölte, hogy nem érkezett jelentés a román légtér megsértéséről, miután a hadsereg radarrendszere egy légi célpontot észlelt szerdán az ukrajnai Vilkove településtől mintegy 8 kilométerre északra, a román határ közelében.
Csaknem két tonna, az előírásoknak nem megfelelő élelmiszert vontak ki a forgalomból a tengerparti üdülőtelepeken június 29. és augusztus 23. között végzett ellenőrzések során.
Bejelentette lemondását szerdán a bukaresti kormány főtitkárhelyettese, aki ellen befolyással való üzérkedéshez nyújtott bűnsegédlettel indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Elfogtak a rendőrök négy embert, aki hamis 100 eurós bankjeggyel fizetett kedd késő este az egyik szolnoki gyorsétteremben – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-vel.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Románia szerdán megkapta az Európai Bizottság (EB) SAFE védelmi hitelkeretéből folyósított első, 2,5 milliárd eurós összeget – közölte az uniós végrehajtó testület.
A tanügyi szakszervezetek és a Sanitas is elutasította szerdán a közalkalmazotti bértörvénytervezet legutóbbi változatát, hangsúlyozva, hogy a bejelentett módosítások ellenére az alapvető problémák továbbra is megoldatlanok maradtak.
A szenátus szerdán újratárgyalta a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt, és elutasította Nicușor Dan államfő kifogásait.
szóljon hozzá!