
Több csíkszéki települést is elkerülnek a fejlesztési pénzek, mivel azokat nem igényelték. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Nyolc csíkszéki község nem szerepel a fejlesztési minisztérium Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) második kiírásának nyertes pályázati listáján. E települések polgármestereitől arról érdeklődtünk, miért nem tartották fontosnak pályázni a szaktárcához, amely minden benyújtott pályázatot elfogadott.
2017. július 26., 13:342017. július 26., 13:34
2017. július 26., 14:072017. július 26., 14:07
Kedden a tizennégy csíkszéki község, valamint Tusnádfürdő és Balánbánya város által igényelt és pozitívan elbírált beruházásokat ismertettük. Ezúttal azokról a községekről lesz szó, amelyek nem pályáztak a fejlesztési pénzekre.

Tizennégy csíkszéki község, valamint Tusnádfürdő és Balánbánya város is részesül a fejlesztési minisztérium – a különböző beruházásokra igényelt – támogatásában. A csíki vidéki települések összesen közel 110 millió lejt fordíthatnak fejlesztésre.
Csíkszentmihály község polgármestere, Izsák-Székely Lóránt érdeklődésünkre elmondta, községi utak felújítására pályáztak korábban a Bogát ADI fejlesztési társulás keretében, de arra nem kaptak támogatást. A PNDL 2-programban a közvilágítási rendszer fejlesztésére szerettek volna pályázni a Nagy-Hagymás Egyesület keretében, amelyhez csatlakozott volna Csíkszentmihály község is, de
Így az egyéni, községi szinten való pályázással „kicsúsztak” a határidőből – tudtuk meg. A polgármester hozzátette, amennyiben lesz újabb PNDL-program, a közvilágítás korszerűsítésére fognak pályázni, és megpróbálnak a községi utak felújítására is pénzt igényelni.
Gyimesfelsőlok sem pályázott a PNDL 2-ként ismert programra, mivel a csatornázási munkálatokat próbálják megvalósítani európai uniós pályázatból.
– mutatott rá Pap Imre, a település polgármestere.
„Az előző évek nagyon bonyolult pénzleosztási rendszerének kapcsán nem igazán hiszem még most sem, hogy ilyen nagy bőségben fog jönni a fejlesztési minisztériumtól a pénz, emiatt koncentráltuk az energiáinkat európai uniós pályázatok, illetve más források felé” – adott magyarázatot Gergely András csíkszentmártoni polgármester arra, hogy miért nem pályáztak a fejlesztési minisztérium programjára.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta,
emellett mivel az ivóvíz- és szennyvízhálózatuk nagyrészt ki van építve, annak bővítését a POIM-programon (a romániai nagy infrastruktúra operatív program) keresztül oldanák meg. További fejlesztési terveikhez a Csík LEADER Egyesület pályázati lehetőségeivel, illetve magyarországi forrásokkal élnek.
Csíkszentlélek önkormányzata sem élt a fejlesztési minisztérium támogatási lehetőségével, mivel jelenleg is a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) révén zajlik egy oktatási intézmény építése Csíkmindszenten, annak befejezésére törekednek. Az óvodásoknak és az elemi osztályoknak helyet biztosító majdani épületet a tervek szerint szeptemberre fejezik be, jelenleg a tetőzet fedésén dolgoznak a munkások.
annak függvényében, hogy mire lehet majd pénzt igényelni. Közben már készítik is a községi utak feljavítására, a kultúrotthon udvarának rendezésére vonatkozó terveket – részletezte Keresztes Balázs polgármester.
Szántó László, Csíkkozmás polgármestere érdeklődésünkre kifejtette, jelenleg két befejezés előtt álló pályázatuk van, s mivel ebből a csatornahálózat kiépítése utófinanszírozású – először maguknak kell kifizetniük, csak utána kapják vissza a munkálat értékét –, ez nagyon leterheli a költségvetésüket. Azaz
Azt is megjegyezte a községvezető, hogy más programban – a Vidéki Befektetéseket Kifizető Ügynökséghez (AFIR) – ugyanakkor van benyújtott pályázatuk községi utak felújítására. Emellett előkészített pályázati csomagjuk van a közvilágítás korszerűsítésére, sőt rövidesen a Csík LEADER Egyesület gépbeszerzési kiírásával is élni fognak.
Csíkszentgyörgy, Csíkpálfalva és Szépvíz polgármesterét is kerestük telefonon, hogy megkérdezzük, miért nem éltek az említett pályázati lehetőséggel, azonban nem tudtuk őket elérni telefonon.
Országszerte 30 milliárd lejt osztanak szét
A PNDL 2 keretében a kormány összesen 30 milliárd lejt oszt szét a megyék között helyi fejlesztési programokra, amiből összesen 9500 infrastrukturális beruházást támogatnak, legyen szó csatornázásról, fűtésről, községi utakról, közvilágításról, oktatásról, egészségügyről, kultúráról vagy éppen sportról. Ebből az összegből Hargita megye a 2017–2020-as időszakban 507,9 millió lejt kap.
Egyébként az illetékes miniszter, Sevil Shhaideh minapi tájékoztatása szerint az Országos Helyi Fejlesztési Program első szakaszában (PNDL 1) 5862 beruházásuk van, összesen 19 milliárd lej értékben. Jelenleg 4000 kivitelezési munkálat van folyamatban országszerte.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!