
A 24. Segesvári Akadémia érdekességeit ismertették a szervezők
Fotó: Boda L. Gergely
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg Segesváron augusztus első két hetében a Segesvári Akadémia klasszikus zenei fesztivált, amelyen a világ más-más tájairól érkező művészek lépnek közönség elé, illetve oktatják a zene szakos egyetemi hallgatókat.
2017. július 31., 18:162017. július 31., 18:16
A segesvári városháza dísztermében kedden este 8 órakor Veress Sándor és Dinu Lipatti zeneszerzők emléke előtt tisztelegnek a Segesvári Akadémia nyitó hangversenyén. A szervezők Marosvásárhelyen a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 1. és 13. között zajló rendezvény programját, kiemelve a különlegesebb eseményeket, világpremiert, Nyugat-Európában elismert romániai származású fellépőket, zeneszerzőket, a diákok számára nyújtott képzési lehetőségeket.
A Segesvári Akadémia szervezője a Svájcban élő Alexandru Gavrilovici, aki arról beszélt, hogy
„Ismertem őt személyesen is, a zenéje lenyűgöző, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain haladva folytatja azt, amit tőlük tanult” – hívta fel a figyelmet Veress Sándor zeneszerzőre.
Alexandru Gavrilovici
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyomány szerint a segesvári eseménysorozat minden évben egy-egy jelentős zeneszerzőre összpontosít. Az idén Veress Sándor és Dinu Lipatti van a fókuszban, az ő műveit játsszák több alkalommal is, illetve tanítják a hallgatóknak. A rendezvényre az előadó művészek mellett a szervezők 67 diákot várnak. Ők Románián túl, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Izraelből, Koszovóból, Kanadából jönnek és részt vesznek a Bázelből, Bécsből, Stuttgartból, Münchenből, Kolozsvárról, Bernből érkező művészek előadásain, képzésein.
Ahogy a főszervező fogalmazott, iskolának nevezik a kéthetes segesvári rendezvénysorozatot, ahol „nem tanulnak semmit a résztvevők”, vagyis vannak hallgatók, meg tanárok, de nem a hagyományos értelemben véve.
– magyarázta.
A koncerteknek, amelyekre a belépés ingyenes, a segesvári városháza díszterme ad otthont, kivéve az augusztus 8-ait, amikor a helyi zsinagóga változik át hangversenyteremmé.
Fotó: Boda L. Gergely
Az érdekességek között az augusztus 11-ei eseményre hívták fel a figyelmet a szervezők, amikor a korábbi hallgatók által összeállított Múzsák, vagy tündérek? című műsorral várják a zenerajongókat. Világpremierként harangozták be az eseményt, hiszen első alkalommal Segesváron mutatják be a műsort.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!