
A 24. Segesvári Akadémia érdekességeit ismertették a szervezők
Fotó: Boda L. Gergely
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg Segesváron augusztus első két hetében a Segesvári Akadémia klasszikus zenei fesztivált, amelyen a világ más-más tájairól érkező művészek lépnek közönség elé, illetve oktatják a zene szakos egyetemi hallgatókat.
2017. július 31., 18:162017. július 31., 18:16
A segesvári városháza dísztermében kedden este 8 órakor Veress Sándor és Dinu Lipatti zeneszerzők emléke előtt tisztelegnek a Segesvári Akadémia nyitó hangversenyén. A szervezők Marosvásárhelyen a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 1. és 13. között zajló rendezvény programját, kiemelve a különlegesebb eseményeket, világpremiert, Nyugat-Európában elismert romániai származású fellépőket, zeneszerzőket, a diákok számára nyújtott képzési lehetőségeket.
A Segesvári Akadémia szervezője a Svájcban élő Alexandru Gavrilovici, aki arról beszélt, hogy
„Ismertem őt személyesen is, a zenéje lenyűgöző, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain haladva folytatja azt, amit tőlük tanult” – hívta fel a figyelmet Veress Sándor zeneszerzőre.
Alexandru Gavrilovici
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyomány szerint a segesvári eseménysorozat minden évben egy-egy jelentős zeneszerzőre összpontosít. Az idén Veress Sándor és Dinu Lipatti van a fókuszban, az ő műveit játsszák több alkalommal is, illetve tanítják a hallgatóknak. A rendezvényre az előadó művészek mellett a szervezők 67 diákot várnak. Ők Románián túl, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Izraelből, Koszovóból, Kanadából jönnek és részt vesznek a Bázelből, Bécsből, Stuttgartból, Münchenből, Kolozsvárról, Bernből érkező művészek előadásain, képzésein.
Ahogy a főszervező fogalmazott, iskolának nevezik a kéthetes segesvári rendezvénysorozatot, ahol „nem tanulnak semmit a résztvevők”, vagyis vannak hallgatók, meg tanárok, de nem a hagyományos értelemben véve.
– magyarázta.
A koncerteknek, amelyekre a belépés ingyenes, a segesvári városháza díszterme ad otthont, kivéve az augusztus 8-ait, amikor a helyi zsinagóga változik át hangversenyteremmé.
Fotó: Boda L. Gergely
Az érdekességek között az augusztus 11-ei eseményre hívták fel a figyelmet a szervezők, amikor a korábbi hallgatók által összeállított Múzsák, vagy tündérek? című műsorral várják a zenerajongókat. Világpremierként harangozták be az eseményt, hiszen első alkalommal Segesváron mutatják be a műsort.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!