
A 24. Segesvári Akadémia érdekességeit ismertették a szervezők
Fotó: Boda L. Gergely
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg Segesváron augusztus első két hetében a Segesvári Akadémia klasszikus zenei fesztivált, amelyen a világ más-más tájairól érkező művészek lépnek közönség elé, illetve oktatják a zene szakos egyetemi hallgatókat.
2017. július 31., 18:162017. július 31., 18:16
A segesvári városháza dísztermében kedden este 8 órakor Veress Sándor és Dinu Lipatti zeneszerzők emléke előtt tisztelegnek a Segesvári Akadémia nyitó hangversenyén. A szervezők Marosvásárhelyen a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 1. és 13. között zajló rendezvény programját, kiemelve a különlegesebb eseményeket, világpremiert, Nyugat-Európában elismert romániai származású fellépőket, zeneszerzőket, a diákok számára nyújtott képzési lehetőségeket.
A Segesvári Akadémia szervezője a Svájcban élő Alexandru Gavrilovici, aki arról beszélt, hogy
„Ismertem őt személyesen is, a zenéje lenyűgöző, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain haladva folytatja azt, amit tőlük tanult” – hívta fel a figyelmet Veress Sándor zeneszerzőre.
Alexandru Gavrilovici
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyomány szerint a segesvári eseménysorozat minden évben egy-egy jelentős zeneszerzőre összpontosít. Az idén Veress Sándor és Dinu Lipatti van a fókuszban, az ő műveit játsszák több alkalommal is, illetve tanítják a hallgatóknak. A rendezvényre az előadó művészek mellett a szervezők 67 diákot várnak. Ők Románián túl, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Izraelből, Koszovóból, Kanadából jönnek és részt vesznek a Bázelből, Bécsből, Stuttgartból, Münchenből, Kolozsvárról, Bernből érkező művészek előadásain, képzésein.
Ahogy a főszervező fogalmazott, iskolának nevezik a kéthetes segesvári rendezvénysorozatot, ahol „nem tanulnak semmit a résztvevők”, vagyis vannak hallgatók, meg tanárok, de nem a hagyományos értelemben véve.
– magyarázta.
A koncerteknek, amelyekre a belépés ingyenes, a segesvári városháza díszterme ad otthont, kivéve az augusztus 8-ait, amikor a helyi zsinagóga változik át hangversenyteremmé.
Fotó: Boda L. Gergely
Az érdekességek között az augusztus 11-ei eseményre hívták fel a figyelmet a szervezők, amikor a korábbi hallgatók által összeállított Múzsák, vagy tündérek? című műsorral várják a zenerajongókat. Világpremierként harangozták be az eseményt, hiszen első alkalommal Segesváron mutatják be a műsort.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!