
A 24. Segesvári Akadémia érdekességeit ismertették a szervezők
Fotó: Boda L. Gergely
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg Segesváron augusztus első két hetében a Segesvári Akadémia klasszikus zenei fesztivált, amelyen a világ más-más tájairól érkező művészek lépnek közönség elé, illetve oktatják a zene szakos egyetemi hallgatókat.
2017. július 31., 18:162017. július 31., 18:16
A segesvári városháza dísztermében kedden este 8 órakor Veress Sándor és Dinu Lipatti zeneszerzők emléke előtt tisztelegnek a Segesvári Akadémia nyitó hangversenyén. A szervezők Marosvásárhelyen a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 1. és 13. között zajló rendezvény programját, kiemelve a különlegesebb eseményeket, világpremiert, Nyugat-Európában elismert romániai származású fellépőket, zeneszerzőket, a diákok számára nyújtott képzési lehetőségeket.
A Segesvári Akadémia szervezője a Svájcban élő Alexandru Gavrilovici, aki arról beszélt, hogy
„Ismertem őt személyesen is, a zenéje lenyűgöző, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain haladva folytatja azt, amit tőlük tanult” – hívta fel a figyelmet Veress Sándor zeneszerzőre.
Alexandru Gavrilovici
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyomány szerint a segesvári eseménysorozat minden évben egy-egy jelentős zeneszerzőre összpontosít. Az idén Veress Sándor és Dinu Lipatti van a fókuszban, az ő műveit játsszák több alkalommal is, illetve tanítják a hallgatóknak. A rendezvényre az előadó művészek mellett a szervezők 67 diákot várnak. Ők Románián túl, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Izraelből, Koszovóból, Kanadából jönnek és részt vesznek a Bázelből, Bécsből, Stuttgartból, Münchenből, Kolozsvárról, Bernből érkező művészek előadásain, képzésein.
Ahogy a főszervező fogalmazott, iskolának nevezik a kéthetes segesvári rendezvénysorozatot, ahol „nem tanulnak semmit a résztvevők”, vagyis vannak hallgatók, meg tanárok, de nem a hagyományos értelemben véve.
– magyarázta.
A koncerteknek, amelyekre a belépés ingyenes, a segesvári városháza díszterme ad otthont, kivéve az augusztus 8-ait, amikor a helyi zsinagóga változik át hangversenyteremmé.
Fotó: Boda L. Gergely
Az érdekességek között az augusztus 11-ei eseményre hívták fel a figyelmet a szervezők, amikor a korábbi hallgatók által összeállított Múzsák, vagy tündérek? című műsorral várják a zenerajongókat. Világpremierként harangozták be az eseményt, hiszen első alkalommal Segesváron mutatják be a műsort.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!