
A 24. Segesvári Akadémia érdekességeit ismertették a szervezők
Fotó: Boda L. Gergely
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg Segesváron augusztus első két hetében a Segesvári Akadémia klasszikus zenei fesztivált, amelyen a világ más-más tájairól érkező művészek lépnek közönség elé, illetve oktatják a zene szakos egyetemi hallgatókat.
2017. július 31., 18:162017. július 31., 18:16
A segesvári városháza dísztermében kedden este 8 órakor Veress Sándor és Dinu Lipatti zeneszerzők emléke előtt tisztelegnek a Segesvári Akadémia nyitó hangversenyén. A szervezők Marosvásárhelyen a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 1. és 13. között zajló rendezvény programját, kiemelve a különlegesebb eseményeket, világpremiert, Nyugat-Európában elismert romániai származású fellépőket, zeneszerzőket, a diákok számára nyújtott képzési lehetőségeket.
A Segesvári Akadémia szervezője a Svájcban élő Alexandru Gavrilovici, aki arról beszélt, hogy
„Ismertem őt személyesen is, a zenéje lenyűgöző, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain haladva folytatja azt, amit tőlük tanult” – hívta fel a figyelmet Veress Sándor zeneszerzőre.
Alexandru Gavrilovici
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyomány szerint a segesvári eseménysorozat minden évben egy-egy jelentős zeneszerzőre összpontosít. Az idén Veress Sándor és Dinu Lipatti van a fókuszban, az ő műveit játsszák több alkalommal is, illetve tanítják a hallgatóknak. A rendezvényre az előadó művészek mellett a szervezők 67 diákot várnak. Ők Románián túl, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Izraelből, Koszovóból, Kanadából jönnek és részt vesznek a Bázelből, Bécsből, Stuttgartból, Münchenből, Kolozsvárról, Bernből érkező művészek előadásain, képzésein.
Ahogy a főszervező fogalmazott, iskolának nevezik a kéthetes segesvári rendezvénysorozatot, ahol „nem tanulnak semmit a résztvevők”, vagyis vannak hallgatók, meg tanárok, de nem a hagyományos értelemben véve.
– magyarázta.
A koncerteknek, amelyekre a belépés ingyenes, a segesvári városháza díszterme ad otthont, kivéve az augusztus 8-ait, amikor a helyi zsinagóga változik át hangversenyteremmé.
Fotó: Boda L. Gergely
Az érdekességek között az augusztus 11-ei eseményre hívták fel a figyelmet a szervezők, amikor a korábbi hallgatók által összeállított Múzsák, vagy tündérek? című műsorral várják a zenerajongókat. Világpremierként harangozták be az eseményt, hiszen első alkalommal Segesváron mutatják be a műsort.
Az Európai Bizottság (EB) az ősszel becsült 1,1 százalékról 0,1 százalékra módosította csütörtökön közzétett tavaszi prognózisában a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
szóljon hozzá!