
Másként számolnak. Egyes önkormányzatoknál bérkiegészítés, máshol karcsúsítás mellett döntöttek. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Változó képet mutatnak a székelyföldi nagyobb városok polgármesteri hivatalai alkalmazottainak bérszintjei, mivel az adott keretek mellett volt lehetőség ezeket alakítani. Az elmúlt években tapasztalt közalkalmazotti bérnövekedést tavaly Csíkszeredában kiegészítették, Marosvásárhelyen most viszont az alkalmazotti létszámkeret karcsúsítása mellett döntött az új városvezetés.
2021. január 29., 21:472021. január 29., 21:47
2021. január 29., 21:502021. január 29., 21:50
Létszámfölöslegtől a szakemberhiányig – nemcsak a fizetések mértéke, hanem a polgármesteri hivatalok alkalmazottai számát illetően is változó a székelyföldi városok helyzete, amely azért is került napirendre az elmúlt időszakban, mert a legtöbb várost új polgármester vezeti. Ők pedig érvényesítik saját és csapatuk elképzeléseit ebben a tekintetben.
Bár a polgármesteri hivatalok kötelesek közzétenni az alkalmazottaik béreit, Marosvásárhelyen ez évek óta nem történt meg, illetve nem volt teljesen átlátható, hogy ki mennyit keres. Mivel Soós Zoltán polgármester egyik vállalása az volt, hogy átláthatóvá teszi a közigazgatást és a hivatal tevékenységét, szerdán délután a városháza honlapján megjelent egy bejegyzés, amely részletezi a közalkalmazottak fizetéseit. Egyébként a városvezető pénteken mutatta be a sajtónak a karcsúsított szervezeti felépítést.
A marosvásárhelyi városháza honlapján külön táblázat mutatja, kik keresnek a legjobban a polgármesteri hivatalban, de részletesen meg lehet nézni, hogy mennyit keresnek a helyi rendőrök, a virágkertészet alkalmazottai vagy az adóosztályon az ügyfeleket fogadó közalkalmazottak.
Az alpolgármesterekéhez hasonló bére van Marosvásárhelyen a főépítésznek, és a különböző igazgatóságok vezetőinek. Valamivel többet keres a város jegyzője, akit bruttó 16 987 lejes havi fizetéssel tartanak nyilván.

Háromszáznál több alkalmazottól, bedolgozótól készül megválni az elkövetkező hetekben, hónapokban a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. A tervek szerint évi mintegy hárommillió eurós spórlást érnek el ezzel a cseppet sem népszerű intézkedéssel.
Az ügyfeleket fogadó irodában az alkalmazottak alapbére 9 957 lej (nettó 5 825 lej), ugyanennyivel vannak alkalmazva az adóügyi osztályon dolgozó személyek is, de ez utóbbi osztályon vannak kisebb fizetések, például 6 265 lejesek is (nettó 3 665 lej). A Helyi Rendőrség vezetőjének a bruttó fizetése 15 582 lej (ennek a nettósított változata 9 115 lej). Ami a szerződéssel foglalkoztatott személyeket illeti, itt a legnagyobb fizetést, 17 891 lejt (nettó 10 466 lejt) az iskolai orvosok kapják. A legkevesebbet a napközikben dolgozó takarítónők keresnek, akik a városháza kimutatása szerint 1 754 lejt visznek haza, ezután következnek a közvécéknél dolgozók, akiknek bruttó fizetése 3 400 lej (nettó 1 996 lejt jelent).
Csíkszeredában teljesen más a helyzet: noha voltak béremelések korábban, az új városvezetés múlt évben szükségesnek látta 20 százalékkal növelni a városháza közalkalmazottainak fizetését, az indoklás szerint azért, hogy megérje szakemberek számára a hivatalban dolgozni, és utolérjék a többi székelyföldi város hasonló intézményeinek bérszintjét.
– ezek azért haladták meg a marosvásárhelyi városvezetők béreit, mert európai uniós pályázati forrásokból végzett beruházások felelőseiként részesültek a törvény által meghatározott pótlékban. Az emelés előtt a jegyző bruttó bére 14 205, a főépítészé 11 262 lej volt, az osztályvezetőké 10 720 és 7850 lej között változott, ugyanakkor egy szakmunkás fizetése bruttó 3600 és 3200 lej között mozgott.
Azt is közölte, jelentős létszámnövelésre nem készülnek, viszont megfelelő szakemberekre van szükségük. A projektmenedzsment irodához januárban öt állás betöltése érdekében hirdettek versenyvizsgát. Az önkormányzat alkalmazásában jelenleg 177 személy van a szakirodáktól a kertészetig, a bérnövekedés idénre 2 millió 372 ezer lej plusz kiadást jelent a tavaly decemberi személyzeti kerettel számolva.
Az öt székelyföldi város közül 2020 év első félévében Székelyudvarhely fordította a legnagyobb összeget a hivatal működtetésére, ez az alkalmazottak bérezésében is megjelent. Székelyudvarhelyen a polgármester fizetése szintén a 2020 szeptemberi adatok szerint 13 520 lej (nettó 7 900 lej), míg az alpolgármester bruttó bére 11 440 lej (nettó 6 692 lej). Idén, az eddigi rendelkezések szerint nem fognak nőni a közszférában dolgozók bérei.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
5 hozzászólás